"Meg kell tanulni többedszerre is győzni"

Én nem fickándoztam oly duhajul, mint aneron, de azért igyekeztem odatenni magam. Csodás idő, egy szál atléta, és szokatlanul sok induló: még a végén is egy csomó ember volt körülöttem, ha minden igaz, és nem vizionáltam. Úgy indultam el, hogy az elmúlt hét hónap után ha estefelé négykézláb érek is be, már az is győzelem; de ennél szerencsére jobban sikerült: 1.48.47 a hivatalos végeredmény (már el is küldték emilben).
Igyekeztem olyan tempót menni, amit végig bírok, de azért nem teljesen gagyi; és ha tudok, a végén majd odateszem magam, és nyújtott futólépésekkel, vigyorogva hasítok. A terv ez utóbbi része nem sikerült. 15-ig óvatoskodtam, a Petőfi híd emelkedője még jól esett, a Lágymányosin még nem voltak komoly gondok, de a Lurdy ház előtt elfogyott a tudomány. Becsületből még feltoltam magam, de a 20. kilométerben már ami szintem csak volt, az (a pulzust kivéve) mind leesett; muszáj volt lassítanom. Az utolsó kilométer kifejezetten szenvedős volt, de ami maradt, azt még beleadtam. Kértem Chewie-t, hogy adja rá a tartalék energiát, de csak a fejét rázta.
A célban a versenyközpont fedett épületéig (20 m) három részletben sikerült eljutnom, két pihenővel.
Összességében jó verseny volt, és jó érzés ismét mozgásképesnek lenni. Kihajtottam magam, hisz ezért is mentem - nem azért, hogy ne fájjon... Megállapítottam, hogy még ötvenhatodszorra is lehet új kihívásokat találni ezen a távon.

SZÁMLÁLÓ 8321 km