Nem volt egyszerű nekivágni a hófúvásnak, de hamarosan rájöttem, hogy nem csekély pozitívuma is van a dolognak: a svédek nyilván fizikailag undorodtak az áprilisi téltől, és ki se dugták az orrukat. Alig találkoztam valakivel. És hát sokkal inkább vágja a képembe a havat a szél, minthogy hülye kutyákat és még hülyébb gazdijaikat kerülgessem tucatszám.
Egész kipihenten és kisimultan vágtam neki, no kedvem az nem volt hozzá egy csepp sem, és aggódtam is a megmérettetés miatt, mostanság a hosszúak nem mennek valami könnyen. De rögtön az elején sikerült ráállnom egy laza tempóra, amivel haladni tudtam alacsony pulzussal is, a negatív gondolatok helyett pedig egy eléggé pozitív, meditatív állapottal lepett meg az agyam. Türelmesen róttam a kilométereket, és éreztem hogy ez jó edzés lehet.
20-ig semmi probléma nem volt, akkor fáradni kezdtem kicsit. Szerencsére bekészítettem némi frissítőt, ami átlendített a nehezén, és végül nem is nagyon lassultam. A szenvedés elmaradt, precízen beosztottam amim volt mára, és behúztam az idei leghosszabbat. Ezért a 32-ért érdemes volt elindulni.
SZÁMLÁLÓ 34124 km
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése