Hát még mindig nem tudom...

Nem érzem valahogy a nagy rápihenés hatását. Inkább hullafáradtságot érzek.

SZÁMLÁLÓ 36461 km

Hát, nem tudom

Egy hét múlva verseny, hát nem tudom... Teljes testi-lelki-idegi kimerültség egyelőre. Poroszkáltam, poroszkáltam, igazából ennél majd lassabban is kell jövő héten, de a feeling az nem az igazi.

SZÁMLÁLÓ 36452 km

System reset

A reggeli vérvétel után valaki megnyomta a reset gombot. Egész korszerű rendszer vagyok, pár másodperc alatt reboot-oltam. Most futás közben viszont nem akartam megismételni ezt a remek élményt, úgyhogy csak óvatosan poroszkáltam, egész jól is esett.

SZÁMLÁLÓ 36435 km

Beyond exhaustion

Örültem hogy egyáltalán vasárnap be tudtam húzni 24-et. Illúzióim nem voltak, olyan is lett. Nem baj, most nem is kellett több.

SZÁMLÁLÓ 36425 km

Stolen time

Még múlt csütörtökön a felfordulás közepette sikerült elcsípnem egy órácskát.

SZÁMLÁLÓ 36401 km

Lendületes

Rettenetes éjszakák és nyomorult nappalok eddig a héten. Jött egy hideg, és még az is felborult bennem ami eddig nem. Futni legalább jó benne, jól esett egy kis lendület, hátha valamit kiadok ebből a leírhatatlan belső elektromos feszültségből.

SZÁMLÁLÓ 36391 km

Főpróba

Kipróbáltam, az óvatos stratégiám fog-e működni melegben, tűző napon.

Nem fog.

Ha meleg lesz a versenyen (az lesz), akkor egyrészt még lassabban kell kezdenem, másrészt fel kell készülni fejben hogy az se fog segíteni. Sokkal többet kell frissíteni, és előre nagyon tisztán le kell rendezni hogy nagyon szar időt fogok futni, és hogy az nem baj.

23-24-ig bírtam, aztán lecsapott a nap. 30-ig még úgy-ahogy eltántorogtam, nem sokat lassultam, de már nagyon szarul esett, az uccsó kettőt meg inkább hagyjuk. Nem a tempóval volt a gond, az rendben lenne, de egészen hihetetlen hogy mit művel az egyébként is tönkrement szervezetemmel a nap. Mintha hirtelen lázas betegen kellene tovább futnom.

Csodás őzes kalandom is volt: két kis fickó ott sertepertélt az úton, egyik oldalon kerítés, másik oldalon kertek, sövények. Azt hittem, ha meglátnak elhúznak, de nem. Az egyik a kerítés mellett álldigált, a másik meg az utolsó pillanatban inkább a sövényes oldalt választotta, és átügetett előttem, ha kinyújtom a kezem, meg is érinthettem volna. Fantasztikus élmény volt megint.

Egyébként meg tesz-vesz város volt, tavaszi kert- és területrendezés, mindenki lázasan fűrészel, füvet nyír, leveleket söpör, borzasztó. Inkább az őzeket választom any time.

SZÁMLÁLÓ 36381 km

Kóvály

Hát elég furán érzem magam a hirtelen támadt 20 fokban, úgyhogy elmentem kóvályogni egyet, gondoltam rosszabb nem lesz. Tényleg egész jól esett, bár a pulzus az egekben.

SZÁMLÁLÓ 36349 km

Teljesítve

Nagyon keményen nyomom a 30-asokkal, a hétközi rövidek most nem szólnak másról mint az egyszerű teljesítésről. Irgalmatlan fáradt voltam még ma is a szombati kiváló edzéstől, meg most látom hogy a hirtelen 18 fok is borzolja a kedélyeket. Ehhez képest becsülettel letoltam.

SZÁMLÁLÓ 36339 km

Őzek, bárányok

Zsinórban a negyedik alkalom volt, hogy az őzikék kijöttek megnézni hogy megy, nagyon kedves tőlük. Plusz az egyik erdei mezőre bárányokat is hoztak váratlanul. Így aztán minden adott volt egy jó futáshoz.

És most a jó futás sem maradt el. A taktika ugyanaz volt mint eddig: lassan kezdeni. Az egyetlen különbség az volt, hogy most figyeltem az órát, és nem engedtem 6 perces ezrek alá a tempót. A múltkor 6.01-ekkel értem be átlagban egy nagy hajrá után, ami azt jelentette hogy túlóvatoskodtam a dolgot. Most sem mertem nagyot álmodni, de megpróbáltam 1 órán belüli 10-eseket tervezni. Az első könnyedén megvolt 59.32-vel, a másodiknál észnél kellett lennem, egy hete is itt lassultam nagyot, most nem engedtem a gravitációnak, de közben meg túlságosan ki sem akartam hajtani magam, abból mindig baj lesz mostanság. Nagyon kellett koncentrálnom meg lavíroznom, de sikerült, 59.18. A harmadik 10-esnél már éreztem hogy nagy baj nem lehet, de az elején úgy éreztem, kicsit fáradok. Viszont meglepődve láttam az időket, nem lassultam, sőt. Teljesen jól voltam, igaz tűző nap, de max 9-10 fok, bő frissítés a végére is jutott, így aztán még egy hosszú hajrá is belefért. Tök jó kis formában lennék, a lábam frissen pörgött még a 30-hoz közelítve is. A harmadik 10-es a legnagyobb meglepetésemre 58.03, és még a maradék kettőt is alaposan megtoltam, 4.59 lett az uccsó km. Ez ma nem lehetett volna jobb.

SZÁMLÁLÓ 36329 km

Fény-árnyék

Trottyogás egy újabb pokoli éjszaka után. A verőfényes svéd tavaszi napsütésnek és a bóklászó kis őznek esélye sem volt a tömény sötétség ellen amit magammal cipeltem.

SZÁMLÁLÓ 36297 km

Jobb mint a drog

Nagyon kelet-európai kolléganőm szokás szerint annyira felbaszott, hogy a magas vérnyomástól alig láttam, mikor így délután fele nekiindultam a 10-esemnek. Talán ennek köszönhetően a szokásosnál lendületesebbre sikeredett a mai, egy kis ízelítő milyen is lenne az, ha a szervezetem rendesen bírná a terhelést.

Idei legjobb 10-esem, összességében is talán 8-adik idő ezen a körön a 125-ből.

SZÁMLÁLÓ 36287 km

Ugyanolyan, csak egész más

32 tegnap. 4 másodperccel lett rosszabb mint két hete, vicces különbség egy 3.14-es futásnál. De a forgatókönyv máshogy alakult.

Az alapgondolat ugyanaz volt mint a múltkor, intenzíven nem megy (erről a múlt heti félmaratonon ismét meggyőződhettem), úgyhogy marad a poroszka. Annyira ellazsáltam, hogy 20-nál már 2 perccel voltam lassabb még a múltkorinál is. Cserébe nem esett rosszul az ideális borús-szeles 8 fokban.

20 után az alacsony intenzitás miatt egyáltalán nem éreztem fáradtnak magam, úgyhogy egy kicsit megtoltam az utolsó 10-et, az utolsó 5-öt meg nagyon. Kihajráztam magamból a maradékot, már nem kellett óvatoskodni, a végén már úgyis beérek. Ez annyira jól sikerült, hogy egy 4.47-es kilométerrel, sprintelve zártam az edzést.

A kutyafáját, egész jól bírná a lábam, és egész jó formában lehetnék, ha a szervezetem egy kicsit jobban tűrné a magas pulzust és intenzitást...

SZÁMLÁLÓ 36277 km

Nyakra gyúrtam

A tegnapi Suffocation után még kissé kábán, fájó nyakkal vezettem le a szombati versenyt és a keddi pörgősebb edzést. Csodás tavaszi hűvös, néha előbújt a nap, néha nyakon öntött egy kis eső. Nem siettem.

SZÁMLÁLÓ 36245 km

3 nappal később..

... és 13 fokkal hűvösebben...

Bassza meg, ez már tényleg kicseszés.

Edzésnek legalább jó volt a vasárnapi, különösen az a fele, amikor úgy próbáltam futni, ahogy akkor menne, ha a testem rendesen működne. Éreztem a gyors kilométerek után valami kis lendületfélét a lábamban, ami még mára is kitartott, szokatlanul élénken nyomtam ezt a 10-et a kellemes kis hűvösben, kifejezetten jól esett.

SZÁMLÁLÓ 36235 km

Premiärhalvan 2.0

Első idei verseny letudva.

Nagy elvárásaim nem voltak, az előjelek nem voltak éppen kedvezőek, no és persze ha itt egy jó időt akartam volna futni, akkor nem nyomtam volna 32-t egy héttel előtte.

Találós kérdés: ha egész áprilisban egyetlen olyan nap van, amikor 20 fok fölött van, és egész áprilisban egyetlen versenyem van, akkor vajon milyen idő volt a versenyen?

A válasz: igen.

Korán odaértünk, mert még a rajtszámot is át kellett vennem. Kellemes piknik hangulat és idő várt, és még arra is maradt idő, hogy bevágjak egy jó retró hambit verseny előtt.

A rajt kissé kaotikusra sikerült, nem nagyon lehetett látni hogy akkor most melyik időzóna melyik, és éppen utolsóként sikerült még a szalag alatt beslisszolnom az enyémbe, mielőtt a morcos rendezők lezárták volna.

Mivel nem volt konkrét cél azon kívül, hogy 1.50 alatt jó lenne beérni, hagytam hogy elsodorjon a tömeg. Elkezdtem olyan tempóban menni mint tavaly, pedig pontosan tisztában voltam vele hogy nem fog menni így végig. Nem tudnám megmondani miért csináltam, talán egy kicsit dacból is, meg egyszerűen kíváncsi voltam, mi történik, hogyan reagálok egy verseny közbeni megzuhanásra. 21-en akkorát talán nem lehet bukni mint maratonon.

7-8-ig kifejezetten könnyedén tartottam az 5 perces ezreket, azt hiszem akkor kezdtem érezni a napot. Ahogy érzékeltem a környezetem, igen sokan voltunk így ezzel. Próbáltam megelőzni a bajt, és egy kicsit ésszerűbb tempóra váltottam a tűző napon, olyanra amit esetleg bírok is.

Nem sokáig bírtam persze. 13-nál már éreztem hogy nem olyan nagyon jó nekem, próbáltam frissíteni, de azzal igazából nem tudok mit kezdeni, hogy ha átlépem azt az elég alacsonyan levő határt, akkor a szervezetem kidőléssel válaszol, és nem fokozatos elfáradással.

13-17-ig próbáltam nyomni, de egyre kevesebb lendülettel, meglehetősen lelassultam. Nem volt hatalmas szenvedés, de azért kellemes sem volt, vigasztalt a tudat, hogy elég sok előnyöm volt, úgy éreztem az 1.50 még simán meglehet.

17-nél gyors számítást végeztem, úgy saccoltam hogy még legalább 22 percre lesz szükségem a jelen tempóban, hogy beérjek. Ránéztem az órára: 1.28 szinte másodpercre pontosan. Nem volt jó hír. Egyre melegebb lett, én egyre lassultam, és szinte láttam ahogy a csökkentett terv is szertefoszlik. Próbáltam volna gyorsítani, a lábam bírta is volna, de a keringés, a pulzus nem volt az igazi. Lélekben kezdtem elereszteni a tervemet.

A 19. nagyon nehéz volt. A rosszulléttel küzdve próbáltam tartani valami tempót, hátha valami csoda folytán a végén tudok hajrázni egyet. 20-nál egy botrányos emelkedő várt, azt tudtam, és csak vergődtem felfelé, már nem nagyon hittem az egészben de nem akartam feladni. Életem egyik legkeményebb hajrája volt, kibaszott cefetül voltam és nem jól, de az utolsó km majdnem végig lejtett, és mindent beleadtam. Alig láttam már ki a fejemből, szinte méterenként számoltam vissza hogy legyen már vége, legyen már vége, aztán beestem a célba. Az órámból csak annyit láttam, hogy a második számjegy 4-es. Megvan!

A hivatalos időm 1.49.59. Hehe. Megérte az a hajrá a végén.

Elég jó élmény volt összességében, és fontos kísérlet. Igaz a tavalyinak a közelében sem tudtam lenni, de a második felében sikerült felállni egy nem könnyű helyzetből, amit kontrolláltan én magam idéztem elő. Szép ez a pálya is a csupa zöldben, jövőre is jövök ha tudok.

SZÁMLÁLÓ 36225 km

Rápihenés

Csütörtökön szintén rövid, szintén rövidben.

SZÁMLÁLÓ 36204 km

Rövidben rövidet

Első pólós-rövidgatyás futás, 13 fok napsütésben. Elég éléénk szél volt, kicsit fáztam az elején, pont tökéletes.

Csak egy rövidített kört mentem, legutóbb rendesen szétcsaptam magam a 32-vel, és szombaton meg félmaraton.

SZÁMLÁLÓ 36196 km

Puskák és kutyák

Az elmúlt pár hét nem túl felemelő edzései után muszáj volt átgondolni a dolgokat. Kénytelen vagyok belátni, hogy ahogyan én szeretném, úgy nem fog ez menni most, lehet hogy már sohasem. Úgyhogy hoztam egy döntést, és nekiindultam a 32-nek, mindegy hogyan, csak végigérjek alapon.

Gondoltam, ha a vége úgyis szánalmas csoszogás lesz, miért ne lehetne már az eleje is az?

Feladtam a harcot a javulásért, egyszerűen a testem nem bírja, és most ez az újrakezdés a téli kihagyás után túl nagy falat, valami már nem működik ugyanúgy.

Úgyhogy mentem lassan.

Cserébe nem volt nagyobb gond. Kicsit nehéz megemészteni, hogy ennyi kín, elhasznált akaraterő, ennyi munka után ismét a 6 perces ezreknél kötöttem ki, de ha ennyi megy, akkor ezzel kell megbarátkozni.

Ha eddig nem iszonyodtam volna az emberi lényektől, egy ilyen hosszú futás a szép napos időben bőven alkalmas lett volna arra, hogy átértékeljem a dolgokat. A pufogtató pöcsfejek a lőtéren versenyt basztattak a seképsehang kutyás picsákkal, a totális érzéketlenség rulez everywhere.

Végigtoltam, szépen egyenletesen, még a végére is maradt egy kis kraft, igazából jól esett. A 30+-os edzések sosem egyszerűek, tulajdonképpen elégedett vagyok. Ha így megy csak, akkor így kell tolni és kész.

SZÁMLÁLÓ 36188 km

Egy teljesen átlagos

Kellemes tavaszi felhős-szeles-hűvös, kis szemerkével, a szokásos fantasztikus levegővel. A szombati hosszú előtt már nem hajtottam, ha valamit kívánhatnék az egy kis könnyedség lenne. Nem megy jól.

SZÁMLÁLÓ 36156 km