Helyben futás

Ezek a szép diagramok meghozták a kedvem, hogy behozzam a kis adminisztratív lemaradásomat, mert ha valaki már képes ilyenekre időt és energiát fordítani, akkor nekem is illene összeszednem az elkönyveletlen kilométereimet.

Tehát a történet az, hogy január óta Bálinttal eljárogattunk a BME Sportközpont edzőtermébe, mivel valami mozgás már nagyon hiányzott. A futástól tartottam is, meg igazság szerint nem volt sok kedvem nekivágni Pesterzsébet nem túl szép és barátságos utcáinak. A Margitsziget meg messze van, problémás lett volna az átöltözés, cuccolás, és időben is sok lenne, szóval jól jött, hogy a sulinál helyben csinálhatok valamit, ráadásul egész olcsón. Így született a kompromisszum, hogy edzések elején futópadon csinálok 2-3 km-t. Kicsit szégyelltem is, mert milyen ciki már futópadon futni, tőlem idegen trendi dolognak tekintettem. (Többek közt ezért sem vezettem a kilométereket, nem gondoltam, hogy ez számít). De jól esett, idővel a tempókat növelgettem, és külön jó volt, hogy közben pontosan láttam az időt és a sebességet. Jól figyeltem a lépésekre, hogy ne trappolva csináljam, mert féltem tőle, hogy meg fogom érezni a hátamban. De nem így lett, a hátam köszöni, jól van, bár hajolni, emelni, havat lapátolni még most sem szeret, de a futásra igent mondott. Óvatosan lelkesedtem, még az elején fontolgattam is, hogy egy váci tízest talán megcélzok, de iskolakezdés után kevés lett az időm, és beteg is lettem nem sokkal előtte, szóval ettől el kellett állnom.

Viszont várom a tavaszi jó időt, hátha eljön vele a nagyobb motiváció is, hogy "terepre" merészkedjek és valamilyen szerényebb célt is kitűzzek egy rövidebb verseny képében.

Áron, bocs, de kicsit belerondítok a havi statisztikába, mivel ezek a km-ek január óta gyűlnek.

SZÁMLÁLÓ: 8865 km