A Velencei-tó körbefutását annyira nem kell bemutatni, a BPR tagjainak fele már részt vett egy ilyen futáson és megnyugtató volt, hogy egy oszlopos tag Dávid is részt vesz, így nem fogunk eltévedni sehol. Persze, ahogy mostanában egyre gyakrabban szokott lenni, végül nem minden alakul úgy, ahogy elterveztük.
Kezdve attól, hogy az autómentes nap lévén elvetettük az autós levonulást, bár ennek okai között az is szerepelt, hogy a bicikliszállítás a vonaton ingyenes volt a héten, illetve névre írt forgalmival az utazás is, így egész olcsónak ígérkezett az összköltség. A vonatra várva állt csak össze a kép, hogy Döme forgalmija lejárt, Dávid beteg lett, Bálint elaludt, de végül így is összejött egy 5-ös társaság, aki elindult lefele a 8:00-s vonattal (Kata, Anna, Döme, Matyi a futóklubból és én), majd később Bálint is csatlakozott.
Nem sok futót láttunk a vonaton. Valójában egyet sem és habár megvárta a rajt a 9:00-s vonatot is. Sokkal inkább autóval jött mindenki. Átöltöztünk, melegítgettünk és a rajt előtt már kb. 150-170 autó volt a parkolóban. Ott volt a Kispesti boxklub Öcsibácsival (bárki is legyen az). Mondanom sem kell, hogy az ő frissítő buszuk száguldott el mellettünk 100-al 10 cm-re, de hát, akinek cipóra verik a fejét minden héten, attól több kultúrát aligha várhatunk. Ja meg Koko is eljött és népes holdudvarral együtt futotta végig a távot.
A szervezők nem ígértek túl sok frissítőt, meg szervezést, de a várt 50-60 ember helyett több, mint 300 induló volt, így volt elég vállalkozó is, hogy frissítőpontot csináljanak, ráadásul a közösbe adakozós módszerrel rengeteg víz, kóla, süti, pogácsa, banán és egyéb finomságok álltak felhalmozva. A vasárnapot 28 km futással tölteni nem mindenkinek tűnhet jó szórakozásnak, de csupán jószívből frissítőpontot üzemeltetni még annyira sem tűnik értelmes dolognak....Köszönjük mindenesetre a sok segítséget!
Ez egy 2/3 maraton. Nem versenyként kell ránézni, hanem egy edzésnek, de ez sajnos annyira nem egyszerű néha. 5:00-s ezreket tervezett Döme és Matyi is, így velük indultam. 3-an futottunk Kata meg kísért bringával. 10-11 km-ig tartottuk a 4:50-es tempót, ahol aztán utolért minket Bálint, ráadásul a bátyám és a felesége is épp arra karikáztak pár percre, így 1 km beszélgetés után szétdobtuk a két kísérő között a vizeket és elkezdődött a robbantás.
Pákozdig nagyon könnyedén ment a dolog, ott elrontottam egy kanyart (követtem a bicikli utat) így sikerült beletennem +350 m-t a körbe, de ez itt cseppet sem zavart. Dinnyésig még ment a tempó, itt kezdtem érezni, hogy fáradok. A vége kicsit kemény volt, de nem futottam széjjel így sem magam. Az idő 2 óra 4 perc körül volt. Aztán nagyon hamar jöttek a többik is, hiszen ők sem bírtak a vérükkel :)
A maratonon még türelmesebbnek kell majd lenni és akkor reméljük nem lesz baj. Összességében így 4:30-as ezreket mentem, ami a féltáv előtt a 4:50-et, utána a 4:10-es átlagot jelenthet...kb.
Egy óra pihi, vonat és a Vérmezőnél egy sör volt még a jutalmunk, na meg ma reggelre egy hátfájás...
(Pákozdnál az a kis hurok a kérdéses, hogy a pálya része volt-e vagy nem, de ebben nem volt egyetértés)
SZÁMLÁLÓ: 10572 km
Köszönjük a szervezést, a kísérőket és a részvételt. Szerintem jó buli volt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése