Néhány könnyen megtalált és egy sokat keresett pont a mai délelőtt mérlege.
SZÁMLÁLÓ 4005 km
2010. augusztus 31., kedd
2010. augusztus 28., szombat
Å-Stadsloppet 2010 - Örebro
Az idei őszi - viszonylag kurtának ígérkező - versenyszezon első versenyének beszámolója holnap folytatódik...
Ha nem is másnap, de folytatom. A tavalyi verseny után nem volt kétséges az idei részvételem, nagyon a szívemhez nőtt a verseny. A városhoz is csupa jó élmény kötődik; ide mindig csak pihenni, nézelődni, kikapcsolódni jövünk, így érhető a dolog. Most sem volt ez másképp. Kezdem megszokni ezeket a szombat délutáni versenyeket. A közeli városoknál a futóverseny apropójára sok egyéb programot lehet ráépíteni. Az előnye az, hogy a verseny előtti parára, szokásos apátiára nem marad idő. A hátránya, hogy ha nem vigyáz az ember másra sem marad. Persze az, hogy nem kellett tömegközlekedni sokat könnyített.
Délelőtt már felvettem a rajtszámot, így azzal már nem volt dolgom és már csak egy kis bemelegítés maradt hátra. Felvágósan a Stockholm maratonos pólót vettem fel és alázatosan az utolsó harmadban helyezkedtem el. Ennyire tudatosan már régen nem versenyeztem. Nagyon visszafogottan a maratoni tempóban (6 perces ezrek) indultam és a 2. km után gyorsítottam egy kicsit ui. éreztem, hogy menni fog ez gyorsabban is. Lassan átragadt a többiek lelkesedése és a versenyszellem engem is elragadt. Jó volt versenyezni! Viszonylag hamar szétszakadozott a mezőny, így nem azzal kellett foglalkozni, hogy kerülgessem a többieket. A pálya nem változott tavaly óta, így nem voltak meglepetések, de legalább mindig tudtam hol járok és mennyi van még vissza. Az 5. km után már szinte csak én előztem, nagyon jót tett a lelkemnek.
A skanzen és a városi park mellett - ahol a családom játszóterezett - kétszer futottunk el.
Sikerült mind a kétszer látni őket, jó érzés a sok ismeretlen Johansson, Karlsson és Svensson között. A 17,5. km-nél a gyerek kitárt karral rohant felém, és kiabálta, hogy "Megölelni apát!". Az adrenalin viszont vitt tovább, amit nagyon zokon vett. (Utána büntetésben is voltam egy kicsit.) Viszont a vártnál jobb, egész vállalható idővel zártam: 1.53.11
Jövőre megint ugyanitt!
SZÁMLÁLÓ 3995 km
Ha nem is másnap, de folytatom. A tavalyi verseny után nem volt kétséges az idei részvételem, nagyon a szívemhez nőtt a verseny. A városhoz is csupa jó élmény kötődik; ide mindig csak pihenni, nézelődni, kikapcsolódni jövünk, így érhető a dolog. Most sem volt ez másképp. Kezdem megszokni ezeket a szombat délutáni versenyeket. A közeli városoknál a futóverseny apropójára sok egyéb programot lehet ráépíteni. Az előnye az, hogy a verseny előtti parára, szokásos apátiára nem marad idő. A hátránya, hogy ha nem vigyáz az ember másra sem marad. Persze az, hogy nem kellett tömegközlekedni sokat könnyített.
Délelőtt már felvettem a rajtszámot, így azzal már nem volt dolgom és már csak egy kis bemelegítés maradt hátra. Felvágósan a Stockholm maratonos pólót vettem fel és alázatosan az utolsó harmadban helyezkedtem el. Ennyire tudatosan már régen nem versenyeztem. Nagyon visszafogottan a maratoni tempóban (6 perces ezrek) indultam és a 2. km után gyorsítottam egy kicsit ui. éreztem, hogy menni fog ez gyorsabban is. Lassan átragadt a többiek lelkesedése és a versenyszellem engem is elragadt. Jó volt versenyezni! Viszonylag hamar szétszakadozott a mezőny, így nem azzal kellett foglalkozni, hogy kerülgessem a többieket. A pálya nem változott tavaly óta, így nem voltak meglepetések, de legalább mindig tudtam hol járok és mennyi van még vissza. Az 5. km után már szinte csak én előztem, nagyon jót tett a lelkemnek.
A skanzen és a városi park mellett - ahol a családom játszóterezett - kétszer futottunk el.
Sikerült mind a kétszer látni őket, jó érzés a sok ismeretlen Johansson, Karlsson és Svensson között. A 17,5. km-nél a gyerek kitárt karral rohant felém, és kiabálta, hogy "Megölelni apát!". Az adrenalin viszont vitt tovább, amit nagyon zokon vett. (Utána büntetésben is voltam egy kicsit.) Viszont a vártnál jobb, egész vállalható idővel zártam: 1.53.11
Jövőre megint ugyanitt!
SZÁMLÁLÓ 3995 km
2010. augusztus 25., szerda
2010. augusztus 21., szombat
10ta vizet öntöttem a pohárba
Kissé nehezen beszéltem rá magam, és a lábam sem értette az első 2-3 km-en, hogy mit is várnék tőle, de végül május 30 után ismét két számjegyű kilométerrel növeltem a számlálót, és még is jól esett.
SZÁMLÁLÓ 3952 km
SZÁMLÁLÓ 3952 km
2010. augusztus 17., kedd
Pikcsörz
Adósak vagyunk még az egy héttel ezelőtti túránk képeivel. Egyszerűen megfeledkeztem róla, hogy beszámolót írjak. Pedig igen szép volt. Útvonal: Dobogókő - Prédikálószék - Rám-szakadék - Hirsch-orom - Pilismarót. Tökéletes nap volt, bár a végén már majdnem szomjan haltunk.
Még jó, hogy van korlát!
Dobogókő
Ez is
Na EZ gomba!
Prédikál
Vadálló kövek
Vadállat kövek
Séta a jelzésen
Betondzsungel
Látjátok a szellemet repülni az erdő felett?
TV
Még jó, hogy van korlát!
Filozófia
Erdei nimfa
Ha már lúd
Tegnap óvatosan abbahagytam, ma egy kicsit hosszabbat mentem, és a tempóval spóroltam inkább. Jól esett.
SZÁMLÁLÓ 3931 km
SZÁMLÁLÓ 3931 km
2010. augusztus 16., hétfő
"De már elmúlt."
Vagy az angol eredetiben: "I got better."
Pár napja már éreztem, hogy nem érzek semmit, ma teszteltem élesben is egy vérpezsdítő 4 km-es futással. Mintha semmi baja nem lett volna a derekamnak. Van oka is egyébként, fura. Most örülünk. Csak a tüdőm szúr és a lábam remeg a szokatlan erőfeszítéstől.
Juhé!
SZÁMLÁLÓ 3924 km
Pár napja már éreztem, hogy nem érzek semmit, ma teszteltem élesben is egy vérpezsdítő 4 km-es futással. Mintha semmi baja nem lett volna a derekamnak. Van oka is egyébként, fura. Most örülünk. Csak a tüdőm szúr és a lábam remeg a szokatlan erőfeszítéstől.
Juhé!
SZÁMLÁLÓ 3924 km
2010. augusztus 14., szombat
2010. augusztus 12., csütörtök
2010. augusztus 8., vasárnap
2010. augusztus 4., szerda
Elhúztunk hidegebb éghajlatra
Viszonylag zökkenőmentes - az eddigi legrövidebb - utazás után újra gyűjtögettem a pontjaim.
SZÁMLÁLÓ 3872 km
SZÁMLÁLÓ 3872 km
2010. augusztus 1., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)