2019. június 30., vasárnap

Ironman Europe

Megfordult a fejemben, hogy ma nem futok, de a szorongás-pánik kombót valahogyan menedzselni kell, nincs mese. Úgyhogy amikor a frankfurti Ironman első két helyezettje egyszerre leszállt a bringáról, én is kicammogtam a futópályámra. Egy ilyen közvetítés igen motiváló, bár az önbizalomnak nem mindig kedvez.
Mivel a tegnapi 27 felfoghatatlanul gagyi lett ismét, ma teljesen friss lábakkal, a vártnál lendületesebben haladtam, soha rosszabb edzést. Nagy kár lett volna kihagyni. Arról már nem is beszélve, hogy az új havi km rekord is megvan a blogos időkben: 263 km-t csoszogtam össze júniusban.

SZÁMLÁLÓ 25585 km

2019. június 29., szombat

7/7

7 nap 7 edzés 92 km. Ez jól hangzik, de a hurráoptimizmusnak itt vége is. Sokáig egész jól éreztem magam, de a végére csak megevett a meleg, szerencsés lett volna akkor indulni, amikor terveztem, és nem másfél órával később. Igyekeztem beletörődni, hogy ennyire lelassultam, de a végére elkeseredtem, a totyogáshoz képest eléggé megszenvedtem vele.
Hónapok kemény munkájával ismét egy 6 percnél lassabb tempó. Welcome to the real world.

SZÁMLÁLÓ 25578 km

2019. június 28., péntek

Megetettem a fekete lyukat

Mármint az erőnlétem. Sok látszatja nincs, ma is rosszul lettem a 4. km-en, ki tudja miért, jön a meleg, vagy elrepült felettem egy légy, mit tudom én.
Cipőcskémmel elégedett voltam, szegénykém eléggé elkettyent, legszívesebben szárnyalna, de egy vén trottyos jutott neki, aki csak... trottyogni tud.

SZÁMLÁLÓ 25551 km

2019. június 27., csütörtök

Újabb ezer km

A régi cipőm becsülettel szétszakadt, a legutóbbi terepen ugrabugra megrövidítette a nyugdíjas èveit. Nem jött jókor, de sikerült egy akciót megcsípni.




Hűvös

Huhh, nem irigylem Svent Orbánisztán melegében... Itt elvonult a hidegfront, én is összekapartam magam egy kicsit, ma kevésbé is fájok mint tegnap. Egy jóleső 10-est nyomtam a - csak félve merem mondani - 17 fokos tavaszi napsütésben.
Azt mondjuk nehezen emésztem, hogy a tavaszhoz képest extrém edzésmunkával kb fél percet lassultam átlagban kilométerenként. Ez egészen hihetetlen adat, ennyit számít a szerotonin.

SZÁMLÁLÓ 25544 km

2019. június 26., szerda

Hőség

Elképesztő, mennyire elszoktam ettől a hőségtől. Ha nem mozgok is szakad rólam a víz... Ezért különösen büszke vagyok, hogy egyáltalán elmentem.
SZÁMLÁLÓ 25534 km

Holiday in Cambodia

Félájult kóma agypörgéssel fűszerezve. A verbális kommunikáció fáj. Pihenés kizárt.
Itt futok, másként nem tehetek. Még akkor is, ha ma valahogy a diszkomfort- és fájdalomtűrésem a béka segge alatt, nehezen viselem krónikus fájdalmaimat is. Az eredmény egy minden képzeletet alulmúlóan szánalmas tötymörgés. Kár pedig, tudom értékelni ezt a 16 fokot és szemerkélő esőt, különösen az európai hőhullám híreit olvasva.
Még egy kutya is megugatott ma, ez már másodszor fordul elő alig 11 hónap alatt.


SZÁMLÁLÓ 25524 km

2019. június 25., kedd

Nem javul

Valamitől ismét kritikus állapot ma reggel: pánik, szorongás, vérnyomi. Ahhoz kell némi akaraterő, hogy úgy indulj el, hogy 10 perc múlva tudod hogy rosszul leszel. Arról nem is beszélve, hogy a fizikai dolgokon túl egy ilyen rosszullét mit rombol a lelkemben és a gondolataimban. Fogcsikorgatva vártam az 5. km-t, hogy valami kicsit helyre álljon. Sajnos 7-10 km-ek nem elegek egy teljes napi megkönnyebbüléshez.




SZÁMLÁLÓ 25517 km

2019. június 24., hétfő

Lötty

Valami levegőváltozás átírt pár default értéket bennem, de szerencsére nem állított akadályt egy rövid lötyögés elé a 20 fokos felhős időben. Soha rosszabbat, mint ez a kis edzés a tegnapi 24 után.

SZÁMLÁLÓ 25507 km

2019. június 23., vasárnap

Két tucat

A futás nélküli napok sokkal rosszabbak, ráadásul reggel lenne érdemes bevenni a pirulát, hogy utána rendben legyenek a dolgok. Ma ez először sikerült, ami szerencse, mert hosszabbat terveztem.
Induláskor még bőven 20 fok alatt maradt a levegő, nem is lett sokkal több később se, de a nap hamar átvette az irányítást, és kíméletlenül tolta. A jellegzetes stockholmi szél sokat segít, a Tátrára emlékeztet mindig.
Nem panaszkodom, gyors én sem voltam, de 5 nappal egy kemény verseny után akár be is foghatom a pofámat. Csak az átlagosnál szarabb derekam jelentett némi problémát.

SZÁMLÁLÓ 25500 km

2019. június 22., szombat

Sokk

Hosszú idő után ismét hosszú edzés.  Eddig azzal áltattam magam, hogy egész elfogadható formában vagyok, hiszen csak 2 hetet hagytam ki. Ez megdőlt a mai edzés alatt. Nem, nem vagyok jó formában és csak tötyögésre volt elég az erő. A sok kihagyás a néhány extra kiló a meleggel kombinálva sok volt. Nem ment nehezen, de nagyon lassú vagyok. Lehet, hogy szerényebb versenyprogramot kell összeállítanom... Holnap Orbánia, ott még nehezebb lesz folytatni a felkészülést.
SZÁMLÁLÓ 25476 km

2019. június 21., péntek

Csütör töki

Van valami sajátos varázsa, hogy együtt megyünk a lányommal edzésre. Ő atletizál, én meg öreguras tempómban cammogok.
SZÁMLÁLÓ 25460 km

Pirula

Ma is bekaptam egy pirulát az elviselhetőbb lét érdekében. Egy pirula általában negyed-egy óra alatt hat, ehhez 5 km kell. Majdnem mindig ugyanabban a kanyarban távozik belőlem valami, ami utána aztán nem hiányzik.
Megint a legmelegebb időben mentem, de a 2-3 fokkal hűvösebb is sokat számít.

SZÁMLÁLÓ 25448 km

2019. június 20., csütörtök

Tekergés

Meg akartam várni az esti hűvöset, de nehezen viselem magam szabadság ide vagy oda, és délután úgy éreztem, hogy kezelésre van szükségem. Nem hajtottam szét magam, de nem is tötyögtem a kánikulában, sikerült megizzadni.

SZÁMLÁLÓ 25438 km

2019. június 19., szerda

Elégtétel

3 napja két viszki után döntöttem el, hogy nevezek az Amazing Trail 20-as távjára. Kedd este még úgysem futottam félmaratont. Meg ilyen terepen sem.
A hazai pálya előnyével indultam: ugyan futni nem szoktam erre, de különféle kirándulásokról már jól ismertem a pálya nagy részét, és minden edzésem keresztezi az útvonalat többször is. Ráadásul a hellasgården-i rajt egy laza biciklizéssel elérhető, még tömegközlekednem sem kellett. Az elmúlt héten úgyis kapott a bringám új pedált meg szélesebb gumikat, hogy a salakos utak se jelentsenek akadályt.
Még a "jaj csak meg ne izzadjak" tempóban is fél óra alatt átgurultam a gyönyörű erdőn, négyszer is érintve a leendő útvonalat. Az összes távon együtt lehetett úgy 200 nevező, a hosszún kb 100-an lehettünk, nem volt nagy tolongás. Edzésnek tekintettem ezt a versenyt, úgyhogy nem voltam túl stresszes.
Viszont tudtam, hogy mire vállalkozom, és megfelelő tisztelettel adóztam a terepnek. A 20-ból kb 16 km úgy néz ki, mintha a Tátrában futnék: kőről kőre ugrabugra váltakozik a gyökerekkel. Futásra ez a terep teljesen alkalmatlan, azt hiszem ez vonzott leginkább. A mezőny félprofi tájfutókból tevődött össze, dobogós reményeim úgysem lehettek, de az első 100-ba jó esélyem volt bekerülni (lásd fentebb).
Nem akartam semmit bizonygatni, a rajt után nem volt gondom azzal, hogy kissé visszafogtak a kollégák, de pár kilométer után már nem volt zavaró, a saját tempómat futhattam. Felfelé őrizgettem a viszonylag alacsony pulzust, és kigúvadt szemekkel figyeltem a lábam elé. 6 majdnem tanyálással megúsztam a dolgot, ez ideálisnak mondható.
A táv első fele is brutál volt, de itt még akadt egy pár pihentetőbb szakasz. A második fele viszont elég tömény, a négykézláb mászás nem egyszer segített. Időnként konkrétan út sem volt, csak csörtettünk az erdőben, meg keresztül a sziklákon. Fel-le, mint a Pom-pom.
Egy tavalyi kép, csak érzékeltetésnek:


Már pár kilométer után beálltam egy kényelmesnek tűnő tempóra, és elkezdtem rohadtul élvezni a dolgot. Nem szoktam ennyire intenzív terepen edzeni, és a változatosság, meg az, hogy mindenem folyamatosan mozog, hogy figyelni kell, hogy kontrollálom magam, valahogy nagyon jó hatással lett rám. A második fele is kitűnően ment, még előztem is, ekkor már bele is mertem adni apait-anyait, mert már eldőlt, hogy valamiért ez az én napom. Az extrém mennyiségű edzés és az erőnlét ma látszani akart, és megajándékozott az első igazán fasza stockholmi versennyel, és nem is akármilyennel. Még mindig azon csodálkozom, hogy a manóba toltam 6.24-es ezreket ezen a pályán.
A hazaút is fenséges volt az esti erdőn át. Az egyik utolsó futó még ott ment át előttem.
Egyetlen e-mailt kaptam a verseny alatt: a budapesti Brutálfutásra invitáltak a szervezők. Ezen jót derültem. Srácok, you have no idea.






Eredménylista

SZÁMLÁLÓ 25428 km


2019. június 16., vasárnap

Hegyikecske

A futástól várom, hogy a lassan két napja tartó fejfájás, pánik és egyebek végre elmúljanak. Még mindig várom.
Kihasználtam az alkalmat, és bejártam a kedd esti vicces helyi terepfutás egyik különösen mókás szakaszát. Egy óra ugrabugra a köveken és gyökereken.

SZÁMLÁLÓ 25408 km

Hős ég

A mai futás totyogós és tocsogós lett, de most a lényeg azon volt, hogy eljutottam.
SZÁMLÁLÓ 25400 km

2019. június 14., péntek

You cannot believe the pain I have seen

Nos, ma reggel már korántsem voltam annyira fickós, hogy futni induljak. Helyette leültem az ágy szélére, és elbőgtem magam, hogy emberek közé kell mennem.
Valami szédelgős, delíriumszerű állapotban megpróbáltam összeszedni minden kelléket a benti edzéshez, többé-kevésbé sikeresen.
Szerencsére már az induláskor éktelenül szarul voltam, így sokkal könnyebb tervezni, és nem lepődök meg azon, amikor a második kilométeren rongy lábaim össze akarnak csuklani alattam. Lelkileg sem kell megküzdeni ilyenkor a hirtelen felismeréssel, hogy szar vagyok, hiszen mindvégig tudatában voltam.
Az ursvik-i vadon viszont jó hatással volt rám, legutóbb még akkor jártam erre, mikor hóval-jéggel kellett küszködni. Volt időm nézelődni, hiszen csak poroszkára tellett ma.
Ez a futás most visszahozott valahonnan, ahol nagyon nem akartam lenni, és ahol nagyon nem volt jó nekem. De rettegek a szabadságomtól: ha nem billen vissza valami bennem ez alatt a pár hét alatt, akkor game over. Egyetlen napot sem bírok ki már így, nemhogy végeláthatatlan újabb hónapokat.
SZÁMLÁLÓ 25388 km

2019. június 13., csütörtök

Logika

"It is the fate of our age that we fight in isolation."
Mostanában se reggel nem ment, se este. Eléggé szétestem. 3 napba telt amíg kilogikáztam, hogy akkor ismét be kell indítani a napközbeni edzést. Erre ma felébredtem magamtól 4.40 körül (az egyik legviccesebb faszság, ami erről az országról kering, hogy sötét van. Lassan arannyal fizetnék egy kis sötétért, hónapok óta még a 3 órás éjszaka is inkább alkony, jó lenne aludni már egyet), és konstatáltam, hogy nem hányom el magam a futás gondolatától is. Éltem az alkalommal, kiváló kis tempós testgyakorlás kerekedett belőle, amit a kellemes 13 fok is segített.
Jutalmam 7 szarvas (az első kettő már 100 méterre a nagy házak között), két őz, akik alig látszottak ki a fűből, meg egy nyuszi.

SZÁMLÁLÓ 25379 km

2019. június 12., szerda

Spökjakt

Rossz a lelkiismeretem, hogy ennyire magára hagytam Lars-ot a küzdelmeivel. Futogattam én közben, de valahogy képtelen voltam írni, nem is nagyon volt mit írni róla,  annyira egyhangú volt.
Közben én is megküzdöttem a magam kísérteteimmel, húzós egy időszak volt.

SZÁMLÁLÓ 25369 km

2019. június 9., vasárnap

Death In June

Mivel gyakorlatilag minden futásom egy újabb katasztrófa, nehezen tudom megindokolni, miért is csinálom. Sőt, kifejezetten nem bírok megülni a seggemen. Ma megfogadtam, hogy pihenőnapot tartok, de a lábam menni akart. Mintha jelezni akarná, hogy semmi köze nincs az utóbbi hetek mélyrepüléséhez (tényleg nincs). Ráadásul még normál tempót is akart ma futni. Nyilván megcsócsált közben a rosszullét, nem úgy van az, hogy futkosunk össze-vissza, aztán rosszul se leszünk, de ennek lassan hírértéke már nincs.

SZÁMLÁLÓ 25357 km

2019. június 8., szombat

Pánikula

Rövidebbet terveztem, de a reggeli horror mindent felülírt. 5-től jobb lett valamivel, aztán 15-től a totyogós rosszullét. Ez most ilyen lesz megint, mint 2 éve. Mit csináljak, nekem ilyen élet jutott.

SZÁMLÁLÓ 25350 km

2019. június 6., csütörtök

Depressziómat bármire cserélném

Reggel 10 körül elégeltem meg az órák óta tartó pánikrohamot és a megszakíthatatlan gondolatköröket, koncentrációzavart, és vágtam neki "Ennél bármi jobb!" csatakiáltással a hőségnek. Nem terveztem mára edzést, de nem volt más választásom.
Hónapokig tartó, férfias, megfeszített küzdelem után ismét a gödör legmélyén. Ez maga a pokol.

SZÁMLÁLÓ 25329 km

2019. június 5., szerda

Lájti futi

Ez a 3 munkanap is megrogyasztott, sokat kell pihennem, hogy elérjem a szokásos retek szar állapotot.
Kellett egy kis mozgás, hogy elválasszam a folyamatos pánikot a - remélem - nyugitól. Asszem a mai 28 fok sem tett kifejezetten jót.

SZÁMLÁLÓ 25319 km

2019. június 3., hétfő

Egész napos pánik után édes a futás

Este még a vihar előtt elmentem két körre lazítani egyet, volt mit.

SZÁMLÁLÓ 25312 km

2019. június 2., vasárnap

Ha nem tudok futni, akkor sétálok. Ha az sem megy, akkor kúszok.

Mivel tegnap nem a távval, hanem a leblokkolt idegrendszeremmel harcoltam, ez azt is jelenti, hogy még elfáradni sem sikerült. Vagyis semmi akadálya nem volt egy mai könnyed, jóleső kis átmozgatásnak.

SZÁMLÁLÓ 25307 km

2019. június 1., szombat

"Annyi azért kitellett tőlem, a büdös úristenit, hogy legalább megpróbáltam, nem igaz?"

Teljesen mindegy, hogy mit szeretnél, teljesen mindegy hogy mennyit készülsz, a szerotoninszinted és a poszt-traumás idegrendszered fogja megmondani, hogy mi történik.
Büszke vagyok rá, amit csináltam: ahogy a fél mezőny elment mellettem, csoszogva arra gondoltam, kollégák, ha ilyen állapotban lennétek, nem biztos hogy fel tudnátok kelni az ágyból.

SZÁMLÁLÓ 25302 km