Jövőre Kinizsi, és utána talán újra Iszinik...
Igen, hosszú nap volt a versenyt megelőző Péntek. reggeltől meló rohangászás, este modell pálya telepítés 3 órán keresztül. majd haza esés kaja alvás,
Cuccok Áronnak napközben oda adva, Zsolt hozza majd Dorogra Dáviddal együtt.
Reggel 4.40. kelés. Állomáson várakozás.
Érkezés. Egy üveg kóla beszerzése.
7.30. rajt. Elindultunk Áron diktálta a tempót. De nem volt gyors, beszélgettünk, hülyültünk végig. Tényleg fura volt, hogy sokan leültek enni, pihenni, de lehet pár kilométert nyertem volna vele este, de nem ezen múlott a siker.
Én azt se tudtam merre járunk. Áron vágta a dolgokat, csak csodáltam a tájat.
Aztán kezdtem érezni talán olyan 30-40 környékén, hogy aha valami hólyag lesz a lábamon, de mindegy. cipőt nem veszünk le!
Faltuk a kilométereket. Aztán talán a Getén felfelé kezdtem érezni, hogy valami nincs rendben. fent már le kellett ülnöm, fölfelé párszor megcsúsztam, fáradtam.
Dorogra már úgy értem, hogy már csak egy maraton van hátra, de sokkal keményebb lesz, mint az első 40 volt.
Cipőt nem cseréltem 50-50%. Így utólag. Leves nagyon jó volt.
Elindultunk 3masban. már kezdtem küzdeni a lábammal, de betonon annyira nem volt gond.
Aztán mentünk fel a hegyre.... Az egyik lépésnél szét durrant a sarkamon lévő hólyag. Hát kellett erő, hogy talpon tudjak maradni, egy pillanatra elöntötte az egész lábfejem a fájdalom, zsibbadt, égett, lüktetett, de aztán enyhült.
Mivel csúszkált a lábam a cipőbe, nem csak hátul alul is úgy érzetem, hogy hólyagos a lábam.
Aztán egy idővel (70.km )annyira eluralkodott rajtam a fájdalom, és úgy éreztem, hogy minden lépés plusz energiát igényel, hogy olyan helyre lépjek a sziklás terepen, ami nem a fájós talprészemhez ér, ami igen csak kivitelezhetetlen dolog volt.
Áronék mentek elől én pedig egyre inkább kezdtem össze omlani, tudtam, hogy meg tudom csinálni, de egyszerűen nem tudom tartani a tempót, mert nem tudok olyan gyorsan lépni.
Az Áron által is említett cukor bomba után, és hogy Áron átkarolva húzott, kicsit javult a helyzet, de kb 3kmig tartott. Jó mert nagyon régen, voltam ennyire erőm végén. És főleg azért adott jó leckét, mert nem lehetett csak úgy kiszállni el kellett jutni a 81km ig.
Minden elismerésem Ároné, és Dávidé, hogy bírták ezt a lassú tempót, mert ebbe is bele lehet merevedni, vagy görcsölni, és leginkább őrülni. Rossz volt, hogy tudtam, hogy miattam megyünk így,és nem tudok tenni ellene semmit.
Pilisről lefelé még rosszabb volt, mivel a súly előre került ahol igazán fájt a lábam.
Aztán 3km a mérő pont előtt 00.30. kor hívtam apukám, hogy akkor én most haza mennék :)
Mint mindig, most is egy szó nélkül mondta, hogy jön!!
Ez a 3km volt a legrosszabb. tudtam, hogy utána vége,de az istennek nem akartunk oda érni.
Leültem a padra, Apa már ott volt. Áronék ettek. Dávidnak oda adtam a menet levelet, hogy fejezze be és a saját szakasziért, amiket ő teljesít gyűjtse be a pecsétet, mert megérdemli, aztán majd elosztjuk a végén, vagy nem tudom.
Beültem a kocsiba. és félig aludva, félig a bánattól letörve mentünk haza.
Otthon cipő le, sarkakon holyag, talpon semmi,de nem tudok hozzá érni. Reggelre 2 nagyobb hólyag a jobbon, egy a Balon.
Egy élet átgondoló túrának is szántam ezt a 100 km-ert, nem sokat gondolkodtam, talán csak akkor amikor már lemaradva Áronéktól némán mentem az erdőben. Nem világosodtam meg, és nem találtam ki, hogy mihez is akarok kezdeni. De azért eldöntöttem ezt- azt... :)
Ha lesz egy jó cipőm, és többet kirándulok. újra megpróbálom!
Hétfőn Áron volt a sofőröm jártunk erre arra, és hoztunk ezt azt a segítőknek...
Mikor adjuk át?
SZÁMLÁLÓ 11342 km
2013. november 28., csütörtök
3mas határ
Voltunk valamikor még Áronnal futni egy hegyit. Fúl másnaposan érkeztem reggel 10re Áronhoz. öltözés menés egészen a csúcsig.
Lefelé olyan házak felé hozott le ÁRon, hogy azóta se tértem magamhoz.
400m egy kerítés.
Mivel másnapos voltam nem a sebesség a mozgás számított inkább, jól érzetük magunkat. legalábbis én:)
SZÁMLÁLÓ 11261 km
Lefelé olyan házak felé hozott le ÁRon, hogy azóta se tértem magamhoz.
400m egy kerítés.
Mivel másnapos voltam nem a sebesség a mozgás számított inkább, jól érzetük magunkat. legalábbis én:)
SZÁMLÁLÓ 11261 km
2013. november 26., kedd
Iszinik100 - Szavakban.
22-én, Pénteken kicsit sűrű volt a nap, mert Biró Zsolthoz vittem egy nagy táskát teli meleg pulóverekkel, pótzoknival, pótciővel. Ő készült depónak. Valahol Dorog és Kesztölc környékén terveztünk találkozni vele. Ittunk is előre erre egy jó szilvát. Utána egy régi barátom welcome bulijába mentem, mert épp akkor jött haza Angliából. Egy sör, meg egy pálinka itt is. Azért fontos ez, mert előtte egy hétig alkohol megvonáson voltunk Dömével, nem akartuk, hogy ezen menjen el a dolog (lásd: Tudás Útja), aznap viszont kicsit feszült voltam, jó lett volna, ha kicsit ellazít az alkohol és alszom utána. Onnan 5 perc alatt átsétáltam Döme lakásához, ott megittuk a jóéjt sört és ettünk is valami tésztát. 23:30-kor mentünk aludni, kelni 4:40-kor akartunk. Azt nem tudom mikor aludtam el, de annyira tele volt a fejem mindennel, hogy hajnal 1-kor még fenn voltam az biztos.
Reggel ettünk egy gyrost a Móriczon, majd Kelenföldre mentünk. Az állomás tele volt már túrázókkal, hátmég a vonat. Az út során tudtunk nevezni is, így kényelmesen leértünk Szárligetre 7:05-re. Azt mondták sokan, hogy ha a Kinizsi 100%, akkor az Iszinik 130-140%. Mit keresünk akkor mi itt? Odaérve újfent rá kellett eszmélnem, hogy háromféle teljesítménytúrázó van:
1. - A kissé zakkant, furi arcok. Én úgy hívom őket: Men of the Forest. Serkenő bajusz, karbonlámpa, vagy 4,5V-os elemlámpa, szimattáska, vagy vázas hátizsák. Szigorúan Csehszlovák bakancs és kötöttzokni.
2. - A futóházaspár. 35 évesek, együtt futnak. A legújabb Salomon terepcipőben és softshell kabátban. Csak iso-gélt visznek magukkal és Iphone-t, vagy profi Garmin terepi vevőt, amivel végig trackkelik a túrát.
3. - A lelkesebb amatőrök. Kiskatonák, diákok, tornacipős fiatalok. Kicsit látszik rajtuk, hogy félnek, de reménykednek. Nem kell őket sem lenézni, közülük is szoktak befutni sokan.
Ezen a versenyen szinte csak az 1-2-es kategóriából voltak, a menőbb Kinizsin meg túlsúlyban van az utolsó kategória. Ezt, a 3-as kört itt inkább mi képviseltük ketten. Kapásból le is akart minket tarhálni 2500 Ft-ra egy Man of the Forest, mert szárligeten az állomáson nem volt ATM. Kicsit pislogtunk majd adtunk neki 400-400 Ft-ot. Légy boldog barátom.
Az elején nem nagyon volt szükség sem térképre, sem túraleírásra. 370-en rajtoltunk, egyszerre, amiből 300-an indultunk a teljes távon. Somlyóvárig (10.7 km) 6 km/h-ával repültünk. Nem akartuk elfutni az elejét, ráérünk. Pihenni viszont nem álltunk meg. Ezt amúgy nem értem. Minden pontnál leülnek pihenni 30 percet. Az 3 km veszteség minden ponton... Koldusszálláson csak igazolókódot kellett felírni, de innen ismertem az utat, repültünk tovább Vértestolna felé (24.8 km), majd Bányahegyre (30,3 km). A sebesség még mindig 6 km/h körül mozog. Számolgatunk. Ez 8,5 órás tempó lenne féltávra, de a Pilis a nagyobb falat, ott legalább 2-3 órás lassulással kell számolni. Szép az idő. Süt a nap és egy szál hosszú-ujjúban megyünk. Eszünk sokat, iszunk rendesen.
Végig a BPR-es tanácsok cikáznak a fejemben. "Az ember nem gép","Egy maraton 4 óra alatt megvan, de 24 óráig szenvedni?","Nem azért jöttünk, hogy ne fájjon"....hopp! Valami már fáj is.
37 km-nél vagyunk. A jobb achillesem fáj. Mi ez? Nyomja valami? Semmi. Nem jövünk rá, de ha az emelkedőn kocogok, akkor jobb. Dömének viszont lefele fáj, ő akkor kocog. Szar lenne feladni. Tudom, hogy nem a legjobb taktika, de együtt akartuk megcsinálni a 100-ast. Azért nem sokat lassulunk féltávig. 47,9 Mogyorósbánya. 71. helyen vagyunk a 100-ason. Közben mindenki biztat minket SMS-ben, telefonon. Estére esőt jósolnak, de Zsolt és David jönnek Dorogra az jó buli lesz. Dorogig még ott a Nagy-Gete. Tokodi pincéknél besötétedik. Itt van az első eltévedős szakasz. A Kék bemegy Tokodra, de az elég nagy szintveszteség, a K+ meg más úton megy, de nehéz észrevenni, ráadásul sötét lett. Utolér minket egy csoport (először a túrán leelőznek), őket követjük. Tudják az utat, megvan a Gete alja. Döme fölfele kicsit szétesik, de megvan a legnehezebb hegy (56,4 km), de lassultunk 4 km/h-ra. Lefele már jó a kedvünk, kocogunk. Dorogon elkavarunk kicsit, de beülünk a kocsmához. Itt ülünk le kb. először. 61,7 km és a legutolsó szakaszon visszagyorsultunk 4,5-re.
Döme hezitál, hogy mi legyen. Fél 8 van, tehát 38 km-re van 13 óránk. Ha 3 km/h-val megyünk, akkor is beérünk. Nem akarom otthagyni Dömét. Nekem az achillesem kicsit javult. Izomzatilag jól vagyok. Dumálok, ugrálok, mosolygok. Megyünk együtt a végsőkig, az idő nem számít, csak jussunk el odáig. A talpa ég. Nem bír ráállni, de a 6/10-ede megvan, így elindulunk.
Zsolttól elköszönünk. Megköszönjük a forró teát és David csatlakozik. Kesztölcig tart a lendület, majd ott fel kell kapaszkodni a Pilis gerincére. Lelassulunk, de nem baj, mert fent sík terep vár. A síkon sem tud jönni már Döme...iszonyatos fájdalmai vannak. 2 km/h-val sem megyünk. Beszélni sincs ereje. Biztatjuk, hogy időn túl is be lehet érni. Leülünk a Pilis-nyeregben. Szőlőcukor, tea, iso-ital, mazsola. Tömjük, amíg ki nem pukkad. David átveszi a táskáját én átkarolom és próbálok segíteni neki...legalább irányba tartsam. 0:15-kor érünk a szerpentinhez. Felhívja apukáját, hogy jöjjön ki a Pilisszentkereszti műúthoz. Lebotorkálunk az ellenőrzőponthoz és látjuk, ahogy éppen befordul a Peugeot a parkolóba. 81,15 km. Hajnal 1:22.
Könnyes búcsút veszünk és ketten maradunk Daviddal. 7 óránk van 19 kilométerre. Az elejét meghúzzuk 5-6 között megyünk, így 88-ig elég gyorsan elérünk. Korom sötét van és sehol senki az erdőben. A gyorsabbak már nagyon lehagytak minket, a lassúak (mivel rákapcsoltunk a tempóra) sosem érnek minket utol, így tökéletes magányban rohanunk. Félek a Kevélyektől. Csaknem 300 méter szint 90 km után. A nyereg előtt lassítunk, de felérünk. Innen már semmi gond nem lehet, mert nincs visszaút. Szó szerint felfutunk a Nagy-Kevélyre, majd a végeláthatatlan ereszkedés az Ezüst-Kevélyen és tovább a házak közé. Lefele kocogunk Daviddal, tartjuk a 4,5-5 km/h-t. Nagyon várom már a Gyöngyvirág utcát. Még egy utolsó ereszkedés és a házak között vagyunk. Itt egy kicsit zavaros volt a szalagozás és a leírás is, így nehezebben, de meglett az út. Megyünk le az utcákon, szinte beesünk a Sarok Presszóba. Hajnal 5:09 van. Meleg és emberszag fogad odabent. Gyorsan letudjuk a pecsétet, kitűzőt és oklevelet. David leül kint, kiviszem neki a teát és a virslit. Ülünk a hidegben, miközben elered az eső.
SZÁMLÁLÓ 11249 km
SZÁMLÁLÓ 11249 km
2013. november 25., hétfő
Levezetés
A tegnapi kyu-vizsga után.
SZÁMLÁLÓ 11149 km
Gratulálok Áron, fantasztikus teljesítmény, de a beszámoló elég szűkszavúra sikeredett, várjuk a személyes élménybeszámolót!
SZÁMLÁLÓ 11149 km
Gratulálok Áron, fantasztikus teljesítmény, de a beszámoló elég szűkszavúra sikeredett, várjuk a személyes élménybeszámolót!
Szabadság, elvtársak!
Még pénteken mentem el egy körre, csak mert jól esett. Nem tudom megszokni, hogy akkor veszek ki szabadságot, amikor nekem kell...
SZÁMLÁLÓ 11135 km
aneron, várjuk a részletes beszámolót! Nem csak egyféle dolgot kell mostanában írnod... :)
SZÁMLÁLÓ 11135 km
aneron, várjuk a részletes beszámolót! Nem csak egyféle dolgot kell mostanában írnod... :)
2013. november 22., péntek
Fagy
Ha a jó oldalát nézem, akkor jó, hiszen nem lesz térdig saras az ember és szúnyog sincsen. Fogorvos után pedig azért jó, mert ekkor csak a fél arcom fázik.
SZAMLALO: 11125 km
SZAMLALO: 11125 km
2013. november 19., kedd
Sötét erdő
A rendelkezésemre álló aktív idő optimalizálásának új távlatait fedeztem fel. Bár a keddi aikidó edzés ütközik a lányom tornájával, de míg ő spárgázik és bukfencezik, én addig azért futhatok. Nos, erre került sor a mai nap. Szerencsére a tornaterem közvetlen, a kedvenc erdőm szélén fekszik, így adott volt a dolog. Igazából, hamarabb is eszembe juthatott volna.
A sötétben, rövid bukdácsolás után már a sokat emlegetett, kivilágított futóút várt. Imádtam.
SZÁMLÁLÓ 11103 km
A döntés megszületett: szeretném lefutni negyedszer is. Beneveztem és ott leszek Stockholmban. És ti?
A sötétben, rövid bukdácsolás után már a sokat emlegetett, kivilágított futóút várt. Imádtam.
SZÁMLÁLÓ 11103 km
A döntés megszületett: szeretném lefutni negyedszer is. Beneveztem és ott leszek Stockholmban. És ti?
2013. november 17., vasárnap
HHH
Nem a sebesség volt az erősségünk ma. Jóval 6 perc feletti ezrek, de jó volt. Elején ködös, majd napos.
Kis útvonal módosításokkal, így többször másztuk meg a hegyeket :)
SZÁMLÁLÓ 11095 km
2013. november 14., csütörtök
2013. november 13., szerda
Gratulálok a célba érkezőknek
A fiataloktól nem is vártam más eredményt, DrF, pedig álljon fel a klaviatúra mellől és menjen edzeni is néha. Egy nagy ember mondta egyszer nekem, hogy az igazán nagy küzdelmek a mezőny vége felé vannak.
SZÁMLÁLÓ 11083 km
SZÁMLÁLÓ 11083 km
2013. november 12., kedd
A hülyeség igenis fáj...
Igaz, már régen beneveztem a Tudás Útjára, de a felkészülésről valahogy megfeledkeztem. A 0 Ft-os nevezési díjat nem hagyhattam kárba veszni, hát muszáj volt elindulnom. Igazából az is motivált, hogy ha nem egy versenyről lett volna szó, akkor nehezen vettem volna rá magam a mozgásra, no és aneron hétközbeni telefonja is kellett.
Felkészülés nélkül nem sokat vártam magamtól, és igazam is lett. Óvatos tempóban indultam, de nem voltam elég türelmes, és 13-14-nél kicsit nekiindultam, nem kellett volna. Én voltam az ember, aki hídra ment fel, de roncsként jött le. Elfogytam, cukorszint sem volt oké, a 20. kilométerbe bele kellett sétálnom. Aztán a népligeti Ericsson előtt megindultam, hogy legalább az utolsó km-t fussam. Nem élveztem.
A verseny közben kidolgozott vadiúj felkészülési módszerem (jelesül, hogy a táv első felét tekintem kilométergyűjtésnek a második feléhez) így csúfos kudarcot vallott.
2.05 körül csoszogtam be kevéssé acélosan. Sebaj, nem bánom hogy mozogtam egyet, és a sörök is jól estek utána. A sárga staff-os póló meg egyenesen csodálatos (gondolom addigra elfogytak a rendes pólók).
SZÁMLÁLÓ 11068 km
Felkészülés nélkül nem sokat vártam magamtól, és igazam is lett. Óvatos tempóban indultam, de nem voltam elég türelmes, és 13-14-nél kicsit nekiindultam, nem kellett volna. Én voltam az ember, aki hídra ment fel, de roncsként jött le. Elfogytam, cukorszint sem volt oké, a 20. kilométerbe bele kellett sétálnom. Aztán a népligeti Ericsson előtt megindultam, hogy legalább az utolsó km-t fussam. Nem élveztem.
A verseny közben kidolgozott vadiúj felkészülési módszerem (jelesül, hogy a táv első felét tekintem kilométergyűjtésnek a második feléhez) így csúfos kudarcot vallott.
2.05 körül csoszogtam be kevéssé acélosan. Sebaj, nem bánom hogy mozogtam egyet, és a sörök is jól estek utána. A sárga staff-os póló meg egyenesen csodálatos (gondolom addigra elfogytak a rendes pólók).
SZÁMLÁLÓ 11068 km
2013. november 11., hétfő
2013.11.10. ha a hülyeség fájna
Pénteken ivászat.
Szombaton tésztaparty, ivászat.
Vasárnap futás, ivászat.
Első tudás útja félmaratonom volt, és az első olyan verseny amivel nem foglalkoztam. Félmaraton mindig lefutható úgy vagyok vele, de most megtudtam, hogy előtte nem szabad sok alkoholt inni, mert nagyon vissza nyal a fagyi.
Már reggel is éreztem, hogy fáradt vagyok, és másnapos. Az idő néha hideg volt, néha meleg. Ezért rövidgatya, hosszú felső kombót választottam. Amit nem bántam meg, mert a másnaposságos fáradtság miatt nem volt annyira melegem.
Nem volt tervem semmi. 1.40. körül beérni. Már az elején feltűnt, hogy nagyon gyors a mezőny.
utolértem Tamarát, és együtt mentünk. Aztán utolértük Solykáékat. akik egy nagyon kellemes 4.15. öt mentek, majd lett belőle 4.30. de 12. környékén 4.40. már nekem lassúnak hatott. így ott hagytam őket.
Nekem csak dudáltak a Petőfi hídnál, anyázás nem volt. Úgy szeretek futni, hogy mindig húzatom magam valakivel, na most ez itt elég nehéz volt, mert 1-1 fut között akár 20 méter is volt. és ilyenkor el tudom veszíteni a sebesség érzetem.(rohanok, vagy lassulok)
De előztem és azért az jól esett.
Az ELTE tömbnél ettem szőlőcukrot, megálltam inni. Nem kellett volna, mert beszorult, a levegőm jobb oldalon. mind ez 16km nél. Számoltam hogy még egy sziget kör, bírni kell.
Még mindig haladtam, de mivel fájt, és arra kezdtem figyelni, nem a futásra, lassultam. A Lágymányosi híd után jött a halál. 19.nél életemben először futott át az agyamon, hogy sétálok, de "nem, nem soha" Bármi is lesz futást imitálva megyek a célig.
Szokásom, hogy az célegyenes előtt látótávolságból indítok egy sprintet, na most ez elmaradt.
Szerencsére Áron, és Petra várt a célban kaptam vizet, de le kellett kicsit feküdnöm, hogy helyre jöjjek.
Kinizsi előtt egy hétig nem fogok inni, és kurvára kialszom magam, és minden . Még egyszer nem akarok így futni.
Az idő ennek ellenére nem sokkal maradt el a NIKE hoz, ahol beteg voltam. 1.37.54 lett most a nettó. ott 36. ot mente.
De mozogni kell, és ami nem öl meg az erősít.
SZÁMLÁLÓ: 11044 km
Szombaton tésztaparty, ivászat.
Vasárnap futás, ivászat.
Első tudás útja félmaratonom volt, és az első olyan verseny amivel nem foglalkoztam. Félmaraton mindig lefutható úgy vagyok vele, de most megtudtam, hogy előtte nem szabad sok alkoholt inni, mert nagyon vissza nyal a fagyi.
Már reggel is éreztem, hogy fáradt vagyok, és másnapos. Az idő néha hideg volt, néha meleg. Ezért rövidgatya, hosszú felső kombót választottam. Amit nem bántam meg, mert a másnaposságos fáradtság miatt nem volt annyira melegem.
Nem volt tervem semmi. 1.40. körül beérni. Már az elején feltűnt, hogy nagyon gyors a mezőny.
utolértem Tamarát, és együtt mentünk. Aztán utolértük Solykáékat. akik egy nagyon kellemes 4.15. öt mentek, majd lett belőle 4.30. de 12. környékén 4.40. már nekem lassúnak hatott. így ott hagytam őket.
Nekem csak dudáltak a Petőfi hídnál, anyázás nem volt. Úgy szeretek futni, hogy mindig húzatom magam valakivel, na most ez itt elég nehéz volt, mert 1-1 fut között akár 20 méter is volt. és ilyenkor el tudom veszíteni a sebesség érzetem.(rohanok, vagy lassulok)
De előztem és azért az jól esett.
Az ELTE tömbnél ettem szőlőcukrot, megálltam inni. Nem kellett volna, mert beszorult, a levegőm jobb oldalon. mind ez 16km nél. Számoltam hogy még egy sziget kör, bírni kell.
Még mindig haladtam, de mivel fájt, és arra kezdtem figyelni, nem a futásra, lassultam. A Lágymányosi híd után jött a halál. 19.nél életemben először futott át az agyamon, hogy sétálok, de "nem, nem soha" Bármi is lesz futást imitálva megyek a célig.
Szokásom, hogy az célegyenes előtt látótávolságból indítok egy sprintet, na most ez elmaradt.
Szerencsére Áron, és Petra várt a célban kaptam vizet, de le kellett kicsit feküdnöm, hogy helyre jöjjek.
Kinizsi előtt egy hétig nem fogok inni, és kurvára kialszom magam, és minden . Még egyszer nem akarok így futni.
Az idő ennek ellenére nem sokkal maradt el a NIKE hoz, ahol beteg voltam. 1.37.54 lett most a nettó. ott 36. ot mente.
De mozogni kell, és ami nem öl meg az erősít.
SZÁMLÁLÓ: 11044 km
A tudás útján futó g*cik...
...avagy hozzáállás a futókhoz Budapesten, 2013. Nem egy BSI-s, egész várost lezáró versenyről van ám szó, hanem egy (rekordlétszámot hozó) 650 embert megmozgató sporteseményről, ahol kicsit kevesebb, mint 500-an álltak rajthoz a félmaratoni távon. Mégis van akit nagyon zavart, hogy 5 percre lezárták a rendőrök a Petőfi-hídi felhajtót...
A rajtszámátvétel idén kicsit bonyolultabb volt, mint eddig valaha, de mivel szombaton tésztaparty-t tartottunk a Döme-rezidencián és a "hidratálás" sem maradt el, így meglehetősen jó volt reggel kicsit józanodni a regisztráción. Mindegy. Öltözés és még mindig van 1 óra a rajtig.
Mivel a marton óta beteg vagyok, nem sokat edzettem, így nem terveztem semmit: legyen 1:30 körül. Persze DrF tudja, hogy kell behergelni az embert, így egy jó sör reményében rajtoltunk el és azt már az elején éreztem, hogy a határon futok. Jól ment, tempós volt, vitt az adrenalin (mert más nem volt, ami vitt volna) és hagytam le az embereket. Láttam az OB-sek egy csapatát elől és valahogy nem akartak távolodni. Furcsa volt a pálya, mert egy szakaszon, a rakparton párhuzamosan ment az eleje (9,5 km) meg a mögötte jövők (7,5 km) elválasztás nélkül. Épp az első 3-assal egyszerre értem oda ahol ők fordultak mi meg mentünk egyenesen. Tudtam, hogy elrontottam, mert jó tempót mentem és vártam mikor jön a nagy-halál. 11-ig semmi nem jött, sőt felzárkóztam egy kisebb csoportra, akiket a Petőfi-híd előtt meg is előztem, majd a hídon ők iramot váltottak és mentek. Én a Lágymányosiig még nem kapcsoltam rá, de mivel még mindig bírtam az iramot, ott begyújtottam a rakétákat. 20 km-re már le is hagytam a korábban említett csapat nagy részét. Onnan már csak be kellett jönni....
Bruttó 1:25:00, Nettó: 1:24:37.
Eredmények: PDF
A helyezés kicsit csalóka, mert bruttó idő szerint van (52.), nettó szerint 49. hely, ami 485 indulóból arányiban jóval hátrébbi hely, mint a NIKE-n. Erősebb volt azért ez a mezőny...
SZÁMLÁLÓ: 11023 km
2013. november 6., szerda
2013.10.30. Sziget
Csak 7 re értem ki. A térdem még fájt a hétvégi hegyi futás után. Átöltözés. Áron akkor jött be a második köréről Tamarával.
Egyből mentünk tovább. féltem a lábam miatt, de aztán megint olyan lett a végen, hogy rohanás, Áron kúrva jól bírta, pedig 3. köre volt és az első kettő se volt lassabb 22 nől azt hiszem.
Szóval mentünk egy jó húzós kört együtt. nem fájt a térdem.
Azóta nem voltunk futni, csak inni. De hétvégén Félmaraton szóval bepótoljuk. Pénteken lehet kéne futni egy kicsit.
ja átfordult a mérő:)
SZÁMLÁLÓ: 11002 km
Egyből mentünk tovább. féltem a lábam miatt, de aztán megint olyan lett a végen, hogy rohanás, Áron kúrva jól bírta, pedig 3. köre volt és az első kettő se volt lassabb 22 nől azt hiszem.
Szóval mentünk egy jó húzós kört együtt. nem fájt a térdem.
Azóta nem voltunk futni, csak inni. De hétvégén Félmaraton szóval bepótoljuk. Pénteken lehet kéne futni egy kicsit.
ja átfordult a mérő:)
SZÁMLÁLÓ: 11002 km
2013. november 3., vasárnap
Margitsziget finálé
Az idei utolsó margitszigetes Nike-futóklubon két körrel vettem részt. Az első egész jól ment, kár, hogy nem vittem magammal órát, pedig szerintem örültem volna az eredménynek. Ráadásul a hűvösebb idő ellenére egész sokáig ment köhögős-tüdőfájós epizód nélkül. De a második körön azért már jelentkezett, így nem is próbáltam az elsőnél jobbat menni.
SZÁMLÁLÓ: 10982 km
(A 11 000. km keresi gazdáját.)
SZÁMLÁLÓ: 10982 km
(A 11 000. km keresi gazdáját.)
2013. november 2., szombat
Tervezés
A gyönyörű őszi délelőtt szinte hívogatott futni.
SZÁMLÁLÓ 10971 km
Lassan ideje lenne átgondolni a jövő évi maratoni versenyeket. Különösen, ha valaki esetleg, egy régen dédelgetett álmát szeretné megvalósítani és Stockholmban futná le a következőt. Mert nagyon fogynak a helyek és valószínű, hogy legkésőbb a hónap végére lezárják a nevezést.
Stockholm, 2014. május 31. 12.00
És/vagy aki ennél exkluzívabb megmérettetésre vágyik, annak tudom ajánlani a következőt:
Tromsø, 2014. június 21. 20.30
SZÁMLÁLÓ 10971 km
Lassan ideje lenne átgondolni a jövő évi maratoni versenyeket. Különösen, ha valaki esetleg, egy régen dédelgetett álmát szeretné megvalósítani és Stockholmban futná le a következőt. Mert nagyon fogynak a helyek és valószínű, hogy legkésőbb a hónap végére lezárják a nevezést.
Stockholm, 2014. május 31. 12.00
És/vagy aki ennél exkluzívabb megmérettetésre vágyik, annak tudom ajánlani a következőt:
Tromsø, 2014. június 21. 20.30
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)