2009. december 29., kedd

Örülök, hogy jól sikerült a közös edzés, sajnálom, hogy nem vettem részt rajta, dehát teljesen hasznavehetetlen lettem volna minden tekintetben. Bocs, hogy ki kellett hagynom. És remélem, hamarosan lesz még alkalom, hogy Svennel összefussak.

Közös bomboglábnak dimbesdombos a háta

Jó volt megint együtt futni! A budai hegyek megint alázatra tanítottak.

Igen, a közös kilométerek sokkal rövidebbek! Szép volt, jó volt, és nem gondoltam volna, hogy ennyit megyünk. A 2.03-mal is maximálisan elégedettek lehetünk. Remélem aneronnak nem tettünk rosszat ezzel. A duatlon verseny aztán sörök elfogyasztásával folytatódott, de szerencsére most nem készültünk be annyira, mint egyszer régen Siófokon... Azért majdnem annyira igen, úgyhogy megyek aludni. Jóéjt.

Nekem is (fárasztó, de) kellemes volt, bár én csak kicsit mentem, de köszönöm, hogy ezt a hülyeséget is együtt csináltuk meg.

Hát bekell valljam, megint hülyeség volt, de megszokhattátok már :) A megszokottnál hosszabbat terveztem, de nem ennyivel. Aztán persze F és Sven elcsábítottak...arra...a hosszabb útra. Végülis nem egy halál tempó volt, így a futás közben meglepően jól voltam, a kellmes -1 - +1 fok, a napsütés, a tiszta idő, vagy a jó társaság-e az oka, nemtudom, de az utolsó méterig élveztem. Aztán a finom kaja (köszönjük) és a sörök fejbevertek rendesen. Akkor jött a kevésbé jólvagyok része a napnak. Így esett hogy csak most keveredtem haza. Azért mégegyszer köszönjük a lehetőséget!
(remélem jól állítom át a számlálót)

SZÁMLÁLÓ 2527km

2009. december 28., hétfő

holnap.

Én mindent szeretek.
Amúgy tényleg buli lesz Sven! Ez csak egy ilyen buli-edzés :)

Akkor holnap 10 körül a DrF rezidencián!

Holnap...

Ne aggódj, Sven! Jó lesz holnap!
Lehet, hogy esni fog meg szeles idő lesz. Amúgy (aneron) a menü: Tepsiben sült milánói sok-sok sajttal és húsival. Remélem szereted/ szeretitek.

2009. december 27., vasárnap

Rápihenés?

Látom mostanában többek is eljutottak edzegetni. Nekem sajnos, eddig nem sikerült.

2009. december 26., szombat

előedzés2

ma csak kicsit mentem és csak kísérő tempóban... húgom kísértem.
SZÁMLÁLÓ 2455 km
M, bármi, bárhogy :)

Edzéshez

Az idő jónak ígérkezik, de öltözzetek fel rendesen. :-) Mind az öten jöttök, ugye? Utána lesz valami finom ebéd, csak szóljatok, hogy mit szeretnétek, és akkor azt főzöm. Már alig várom!

2009. december 25., péntek

edzés-edzése

ma lementem a partra, de mivel szakadt az eső a futás felét betonon nyomtam végig, csak a gáton tudtam földön menni... hát nem ment túl jó, ha kicsit is gyorsította, kezdett meghalni a tüdőm, meg az erőnlétem ... térdem okés volt, csak edzeni kellene...azt meg ti helyettem nemtudtok :)
Vicces volt, mert a Duna szele melegebb volt a szakadó esőnél...érdekes érzés volt.

SZÁMLÁLÓ 2452 km

amúgy drF hegyen akarunk futni? kezdek aggódni :D

2009. december 24., csütörtök

viszon?

viszont kívánjuk.
kb. 4 fok, minimális csapadék, futás, sör. viszek majd meglepit.

Merry Kiss-my-ass

Nos, boldogat mindenkinek! Vigyázzatok, nehogy túlcsorduljon a szeretet, mert akkor utána takarítani kell.
A közös edzés időpontját kihirdetem: 29-én találkozó nálunk.

2009. december 21., hétfő

Közös edzés

A tegnap késő éjszakába nyúló szakmai megbeszélés eredménye, hogy a közös decemberi edzés(ek) Budakeszin lesznek. Hegyimenők készüljenek!
Ennek érdekében jó lenne minél előbb lefixálni az időponto(ka)t. Ehhez egy kis segítség:


Nekem a 28-a nem jó; és sajnos a meleg napok pont az ünnepre esnek. Esetleg egy 23-a? Vagy 27-e? Vagy várjuk meg, aztán mi lesz? Több foglalkozás is lehet.

2009. december 20., vasárnap

... de törve nem

Igen, igen. Újra itthon. Sikerült egy páneurópai havazást kifogni tegnap, így ami késni tudott az késett is.

2009. december 19., szombat

Welcome Home (Svenitarium)

Sven újra itthon! Jó érzés! Még akkor is, ha meghozta a havat. Remélem lesz majd közös futás. Üdv!

2009. december 18., péntek

Holnap ilyenkor már az otthoni melegben leszünk.

2009. december 16., szerda

Kicsi' csípő'

Kicsit lassú, kicsit fázós, kicsit szeles, nagyon jeges volt mai futás.
A következő várhatóan már ismét Pesten lesz. Király!
SZÁMLÁLÓ 2445 km

2009. december 13., vasárnap

En fin dag

Miután odatettem az ebédet sülni, nekivágtam a még zúzmarás erdőnek. Gyönyörű volt, és hosszú idő után megint sütött a nap. Igaz, alig emelkedett a fák koronája fölé, de legalább láttuk. A hidegnek köszönhetően a pocsolyák is megfagytak, így kivételesen nem kellett bajlódni a beázó cipőmmel.
SZÁMLÁLÓ 2432 km

2009. december 12., szombat

Komolyan gondoljuk

Összekapartam magam, meg régen rozsdásodó fegyvereimet: sapka, kesztyű, melegítő, símaszk... Lábaim, akár a kocsonya, tüdőm ég felfelé, és három nagy kérdésre keresem futás közben a választ: hogy ki vagyok én, hol vagyok, és miért vagyok ott...
De örülök, hogy végre elmentem, így utólag már jól is esett.
SZÁMLÁLÓ 2418 km

2009. december 9., szerda

Levezetés

Túl vagyok rajta, eredmény egy hét múlva. Jöhet a boldog/boldogtalan posztexaminális depresszió...
SZÁMLÁLÓ 2405 km

2009. december 7., hétfő

2500

Ha komolyan gondoljátok, akkor még 20-30-at be kellene vállalni, mert én kevés leszek hozzá. Egy karácsony körüli háziversennyel, vagy közös szaladgálással erőlködés nélkül meg lesz.
Holnap, holnapután én is megmérettetek...

megkell..

meglesz, mert meg kell hogy legyen :)
én is ígérek 1-2 km, bár a munka nagy részét valószínűleg nem én viszem. de ha vége ennek a hétnek...vagy legalább szerda este lenne és minden ZHm sikerült lenne, akkor :) ...

Egy, csak egy Sven...

Bravó, bravó. Nem kevés... Ez ám a kitartás! Le a kalappal.
Én sajnos továbbra is képtelen vagyok a futásra; talán majd a szünteben. Hátha akkor egy jó közös futás is be tud ficcenni... :)
Pénteken legalább volt egy kis foci, floorball és röpi. Csak egy ujjam és a sípcsontom ment rá. A számlálót viszont megint nem növeltem. Meglesz az a 2500???

2009. december 6., vasárnap

A váltazatosság gyönyörködtetne

A szokásos vasárnap délelőtti köröm, amin a változatosság kedvéért csak a 8. km-en ázott be a cipőm.
SZÁMLÁLÓ 2392 km

2009. december 2., szerda

pocsék

hát kedves Dávod, halvány lila gőzöm sincs, h miért nem lesz neked fekete az írás... valószínűleg nem te vagy a béna, viszont akárkihez is viszonyítunk te inkább keletre vagy, mint nyugatra :)
a futásról annyit, h ilyen irtózatosan már rég ment. a lábam szinte el sem fáradt, beleértve a térdemet is, de a tüdőm, a hasam, a fejem... minden pocsékul muzsikált :S
pedig direkt gyógy-távot választottam:
SZÁMLÁLÓ 2374 km
úgyis rég voltam futni... amúgy pár napja kellett volna visszamennem a láb-dokihoz...de végül nem hívtam fel időpont ügyben, mivel 2-vel ezelőtti alkalmon mondta, h már csak egy utolsót találkozunk, majd legutóbb mondta, h akkor már csak egy utolsót találkozunk. ezen összezavarodtam, és mivel azért kedves doki volt most kicsit lelkiismeret furdalásom van, h nem hívtam, de nem is tuti h van TB-s rendelése, sőt azt sem tudni, hogy hol rendel valójában, hiszen a Budai GK-ból "kirúgták". badarság volt? :)

2009. december 1., kedd

nyugaton a helyzet...

A minap megfeddtem magam, amiért ritkán írok ide, vagyis inkább ennek az okáért, hogy ritkán futok. De most a múltheti túra után feljogosítva érzem magam egy bejegyzésre :)
Jó kis túra volt, a kis útmódosulás közben nem ártott, legalább egy hosszabbat sikerült járni, ami csak jó. Ugyanis (talán a túra miatt, talán nem, mindegy) mostanában a derekam-lábam kettősét határozottan jobbnak éreztem, az elmúlt időben már nem kínzott annyira. De most pénteken ismét megyek vele kezelésre, aztán ha még sokáig nem múlik, "hagyományos" szakorvost is megkeresek vele.
Múlt hét szerdán álomszép idő volt, reggel a tiszta eget, a szép napsütést, és a kékeszöld légszennyezettség térképet nézve bizony nagyon elcsábultam egy pár km-re (gondoltam, a túra okozta izomlázra futni kéne egy rövidet), el is szántam magam, hogy ha rendesen felébredtem, kajáltam, és megfelelő erőt gyűjtöttem, akkor kora délután neki is vágok, de egy eddig lappangó betegség rútul gáncsot vetett terveimnek, így koradélutánra már el is fogyasztottam az első százas csomag zsepit. Most meg csak várhatom, mikor lesz jó idő újra, és mikor merjem magam teljesen egészségesnek nyilvánítani, ugyanis régi/új fejleményeim vannak:
1. Már hosszú ideje elő-előbukkanó savas refluxom mostanra konstans gyötrelemmé vált, nagyon kellemetlen, korábban futások alatt is éreztem már a torkomban a maró érzést (meg nagyobb piálások után másnap, gondolom a kiszáradás is elősegíti).
2. A legutóbbi kis mihaszna 3,5 km óta a térdemben is meg-megjelenik a fájdalom, nem az a "majd elmúlik, ha nem csinálok semmit" fajta (így pár hét távlatából ezt biztán mondhatom). De erre is rákérdezek pénteken a kis csodakezelésemen (ha el nem felejtem).
Hát ennyi a panaszáradatom mára, sajnálom, hogy a számlálót én sem növelhetem, de próbálok azon lenni.

u.i.: Légyszíveskéremszépenugyanmártessen valaki futni már valamennyi és fél km-t, agybajt kapok, amióta én 3,5 km-t adtam hozzá, az a fél km ott lóg mint egy potyautas, mindenki csak egészeket fut? :)

Terápia

"Tetves, gennyes, rohadt egy napom volt reggel óta", így megpróbáltam egy kis futással javítani rajta. Már tudok beszélni! És meg volt az idei első -5 fokos edzés is.
SZÁMLÁLÓ 2368,5 km

2009. november 30., hétfő

na és én?

Na és én miért nem futok?
az igazság, h legutóbbi szabad hétvégémen kirándulni voltunk a Börzsönyben, ahol Királyrétről, a Nagy-hideg-hegy érintésével akartunk körtúrát csinálni, persze a nagy látotávolságnak köszönhetően ez nem teljesen sikerült és mikor megláttuk a kiírást h "Hartyányos"... kicsit elszontyolodtunk :D sebaj, megnéztük Kemence falvát is... mert az jó nekünk.
Na ez az egyik... a másik, hogy közben a tanulás is elhavazott, örülök ha levegőt kapok... de még próbálkozok besűríteni majd valamit :)
De Sven keményen nyomja.... ugyebár az a Stockholm maraton...Hajrá!

Lüke

Hát, újabb hét futás nélkül... Egyrészt szégyenletes, másrészt meg azért hiányzik nagyon. Sven meg egyedül tartja életben a reményeinket a 2500 km-re...
Mostanában a küzdősportokban próbáltam ki magam:

2009. november 28., szombat

Száraz edzés

Ez egy gyors, reggeli futás volt. Most sem akartam semmi különöset. Könnyű tempót választottam, annyi lehetett csak a különbség, hogy nem lassultam le közben. Jól esett, az még jobban, hogy ez volt a leggyorsabb erdei köröm.
SZÁMLÁLÓ 2355,5 km

2009. november 25., szerda

Csubi!!!

A napokban nekem is meg kellett kérnem Chewbacca-t, hogy a tartalékenergiával csináljon legyen szíves valamit. Addig is, nem gondolok a hazaútra és próbálok a vizsgára koncentrálni. Az eredményről nem itt számolok be.
Kényelmes tempót választottam, ma sem akartam csodát tenni. Kellemes volt, de megint roppant nehéz volt elindulni. A futás eddig mindig segített, és ez a kevés dolgok egyike, ami átsegített a zűrösebb időszakokon. Erről nem szeretnék lemondani.
SZÁMLÁLÓ 2341,5 km

2009. november 22., vasárnap

Hát Sven, fogadd őszinte gratulációimat! (Legyen ez a fogaddóóra...) Nekem sajnos nincs ilyen akaraterőm; a sorozatos szombati munkanapok felőröltek. Mostanában vasárnapra tudtam úgy kipihenni magam, hogy még bevállaltam egy hosszú futást, de most ez nem jött össze; a jövő héten sem fog. Nem tudom, fogok-e még futni az idén...

:(

SZÁMLÁLÓ: ugyanannyi...

Variációk egy témára

Ma azon méláztam, hogy nem süllyedt bele ez az ország eddig a vízbe, sárba.
SZÁMLÁLÓ 2328,5 km

2009. november 20., péntek

Stockholm

November 17-én lezárult a Stockholm maraton nevezése is. Itt is betelt a 20.000 hely. Sajnos, nem láttalak titeket a nevezettek között. Majd jövőre!

2009. november 18., szerda

Óceánián túl

Továbbra sem szeretek esőben elindulni, de tegnap olyan izomlázam volt, hogy nem ment volna. Így maradt ez. De legalább én is lepucoltam a hétvégi retket a cipőmről. Kiputrizás előtt nemcsak az éves és a januári, júliusi középhőmérséklet adatait kellett volna böngészni, hanem az éves csapadékmennyiséget is. Egyébként nem volt kimondottan rossz élmény, de sokat lassultam, a korábbiakhoz képest.
SZÁMLÁLÓ 2310,5 km

2009. november 17., kedd

control

már régóta érett a dolog meg ideje volt a gondolataimat/lelkemet is rendbe szedni, szóval elindultam... az már csak természetes, hogy sötétben sikerült csak már nekiesni a métereknek és sokáig csak a feelingjét élveztem a váltakozó bokáig érő avar- és földes kitaposott futópályának. magamhoz képest egy gyors tempót választottam, mindaddig, amíg az első fordítónál belém nem szállt a kisördög... "az élethez bátorság kell, hallod? BÁTORSÁG!" úgyhogy mentem még egy kört, lényegesen nem is lassultam. kiakartam kerekíteni a számlálót, de itthon utána számoltam és csak:
SZÁMLÁLÓ 2297,5 km
lett. sebaj, kárpótol, hogy a tempó ~40 perc körüli volt.

ui: Dávid ezt nézd meg ;)

2009. november 15., vasárnap

Lájk ö rábbit

No, még tartott a lendület az idei szezonból, még nem akartam kimondani, hogy ennyi volt. Ilyen klassz futós évet már rég nem ünnepeltem! És bizony kár, hogy vége, mert most kezdek gyorsulni. Úgy látszik, nekem nem napsütés kell, jó kis meleg. Ezek szerint nem vagyok tök.
Meg az is jó lenne, ha elérnénk a 2500-at az idén.
Úgyhogy a gyönyörű időben, kellemes szellővel, hűvös őszi napfényben nyomtam még egy félmaratont. Jólesett, egy kicsit el akartam fáradni, pont jól beosztottam. Viszont kellemes meglepetés volt, hogy kb. anyit futottam, mint múlt héten lestrapálva a síkon. Azért jó úgy hazaérkezni, hogy szembesülsz vele, hogy 6-7 perccel jobbat futottál, mint gondoltad. 1.50-en belül voltam hegyen. Wow!
Számolgattam, idén vagy 35-ször futottam legalább 21-et. Azért az nem is rossz... :)

Sven, ez hosszú volt! Gratulálunk! Ez úgy látszik, jó kis futós nap. Még világos van! C'mon everybody!

SZÁMLÁLÓ 2288,5 km

Sár

Hosszas tanakodás után (hova menjek futni, mert az erdőben biztosan megint rettentő nagy dzsuva lesz), ismét az erdő mellett döntöttem. Ebben nagy segítségemre volt, Párom hűvös racionalitása: dzsuva lesz árpilisig.
A mai, egy nagyon finom délelőtti szaladga volt. Szép idő, kényelmes tempó, jó edzésélmény. Nem, a nap ma sem sütött ki.
SZÁMLÁLÓ 2267,5 km

2009. november 13., péntek

Na ez nagyon durva!

NA EZ NAGYON DURVA!
A kedvcsináló is szép... Húha, ez nagy elhatározás... Bakker...
Hát hajrá! Amiben tudunk, természetesen segítünk (jótanács, biztatás). És természetesen nagyon szurkolunk. Én örülök, ha belevágsz! Nagyon jó! Jó lesz neked!
u.i. A számlálónk hogy is áll? :)

2009. november 12., csütörtök

Fagypont alatt

Elég későn tudtam csak nekiindulni, nehézkes is volt az eleje. Itt szúrt, meg ott szúrt, nem is ment túl jól, de legalább megcsináltam. A bölcsődéből majd minden héten kapunk valami kis kórokozót, ami állandóan veszélyezteti az edzéseket. Pedig...

Úgy látszik eléggé elhalványult már a 2007-es küzdelmes célba érkezésem emléke. Vettem egy nagy levegőt és beneveztem. Sajnos, ezt sem lehetett nagyon sokáig halogatni, mert már nem sok hely maradt itt sem. Tehát ne soká tanakodjatok!
A pálya:
És egy kis kedvcsináló tavalyról:

SZÁMLÁLÓ 2249,5

sherpák a kabátkáján..

avagy sherpa, itt sherpa ott. A családunk új taggal bővült, bár nem futós cucc, de rám kacsintott a boltban és ezt választottuk. Kellett már egy kabát, és íme lett! Utána megünnepeltük egy sör társaságában. (Sör pa nem én találtam ki, becsszó!) Igy néz ki. Belül nem polár pulcsi van, mint DrF-nek, hanem egy másik kabát, de az is "jó kis meleg".(A hátteret nem kell nézni.)

Ötlet

Nem akarunk dec. 6-án Vácon egy 10-est futni???

Mikulásfutás, 2, 5, 10 km, szervező: Váci Ifjúsági SE, tel. 30/921-3924
Egyelőre csak tavalyi kiírást találtam itt.

Videó is van!

Rettenetesen rondán futok... :(
Megcsodálható itt...

2009. november 10., kedd

Hö! Ez én vagyok!



A tudás útján...

Az eredménylista is megvan; egy pár nénit ezek szerint sikerült megelőzni... :)
A vége: 1.48.38 lett.

2009. november 8., vasárnap

6 km

Sikerült elfutnom az elejét, de szerencsére a 4 km-től megtaláltam a tempómat. Nekem már a 3 km-nél beázott a cipőm, de sebaj. Jó kis verseny volt, csak nagyon hiányoztatok. Na, majd decemberben jó lesz nekünk újra együtt!
SZÁMLÁLÓ 2236,5

Aktív pihenés

Én is nagyon sajnáltam, hogy nem voltam. Nagyon szeretem ezt a versenyt, sok jó élmény fűződik hozzá.
Nekem nem kellett hosszút futnom, így most beértem a rövidebb erdei körömmel. Nagyon kényelmes tempót választottam, nem akartam széthajtani magam és az sikerült is. Közben persze végig ott motoszkált bennem, hogy "mi ez a tempó?" "Kicsit meg kellene pörgetni." De sikerült elnyomni ezeket. Az idő nagyon kellemes volt, így jó élmény volt. A szokásos egész heti eső utáni sártenger fogadott.
SZÁMLÁLÓ 2230,5 km

Kellemesen lendületes

Sokat gondolkoztam, hogy milyen tempó az, amikor nem agyatlanul elfutod az elejét, de nem is teljesen lájtosan totyogsz, önmagad kímélve. A cím egy ilyen gondolatkísérlet erre a jelenségre.
Szóval ismét Way of Knowledge, nagyon hiányoztatok. Verseny után nem is volt hangulatunk egy jó sörözésre, csak elhúztunk egyből. Majd talán jövőre...
Az előjelekről: nem voltak kedvezők, és akkor még finoman fogalmaztam. Persze a Way of Knowledge-en emlékeim szerint még sokkal inkább igaz volt, mint máskor, hogy mindenki sírt előtte, hogy itt fáj, meg ott fáj, aztán persze mindannyian mint akit puskából lőttek ki... :) De most tényleg: péntek este 7-től szombat este 7-ig könnyed 24 órás röplabda eseményen álltuk a sarat a tanári csapattal. Hát, mint akit kerékbe törtek; nem sok olyan testrészem van - AZT leszámítva - ahol ne sikerült volna kisebb-nagyobb húzódásokat-zúzódásokat szerezni. Még torkon is talált egy jó kis löket. Az egyetlen szerencse az volt, hogy annyira újkeletűek voltak sérüléseim a verseny előtt, hogy MÉG nem fájtak úgy igazán. Holnap reggel majd gondoljatok rám...
A teljes kialvatlanságot szerencsére egy jó alvással sikerült ellensúlyozni. Mikor odaértünk a Nagyvárad térre - ami nem ment könnyen, mert az elromlott metrószerelvények helyett a 22-es vonaláról irányították át a metrópótló buszokat (apropó, tudjátok, melyik az a lomposfarkú, vörös, szőrős, hatalmas állat, amelyik alagutakat ás? Bizony, a metróka!) - már örültem, hogy elmentünk. Bemelegítésnél már a futás is jól esett; most jó alaposan nyújtottam-melegítettem előtte, hogy a lábaimban lévő 18 db húzódást egy kissé közömbösítsem.
Rajtoltam a fentebb említett kellemesen lendületes tempóban; a múltkori edzés után azért úgy gondoltam, nem megy rosszul mostanában a futás, és megpróbálom széthajtani magam.
Hogy rövidre fogjam, ez sikerült. Az előjelek ellenére a sérüléseim nem akadályoztak, szépen beosztottam a kis erőmet, és végig gyorsulva abszolút sikerélményt begyűjtve beértem. Kicsit sajnáltam, hogy az időm nem lett jobb, azt hittem, tudok talán 1.45-ön belül is, de végül csak 1.48 lett. Közben úgy éreztem, gyorsabb vagyok, és furcsálltam, hogy csak ennyi jött ki belőle. Pedig az utolsó pillanatig hajtottam, és tényleg mindent beleadtam. A déli harangszót úgy 12 km-nél hallottam, és ahhoz képest a második felében inkább két lapáttal tettem rá, nem is eggyel, végig előztem és gyorsultam. Ezek szerint a kilométertáblák voltak viccesek. Sebaj.
Utána az 5 perc zombi-lét után már rendben volt minden, bár a levezető nyújtás már rendkívül fájdalmas volt. A derekam is kivan cseppet. Öregszem. Holnap meg durva lesz. No meg szülői fogadóóra.
Nem lesz még valami verseny az idén? Nyomnék még egy ilyet. Ez a hűvös, esős idő nagyon bejön. És végre DrSequence is az elemében volt, szarrá áztatott megint, jó szokásához híven. Lehet, hogy azért állt bosszút, mert még a bükki sár is rajta van itt-ott.
Hiányoztatok! Vagy mondtam már?

SZÁMLÁLÓ 2216,5 km

2009. november 6., péntek

Knowledge

Hmm... Futócuccot nem vittél? :)

A BudapestRun itt is képviselteti magát:
http://evafalucskai.fw.hu/nevsor.php

Képeslapok Stockholmból


2009. november 3., kedd

A város legzöldebb pontja, én lettem

Nem esett délután, ezért ma mentem futni. Nagyon rugalmas lettem mostanában. Egyre durvább a téli futós szerelésem, most már láthatósági mellényben futok esténként. Otthon föl nem vettem volna, de itt több dolog szólt mellette. Plusz egy réteg, ami mostanában nem elhanyagolható szempont és az összes felső ruhám fekete, ami ilyen kerékpáros forgalomban kifejezetten előnytelen. Egyébként nem sok izgalmas dolog történt, nem ment rosszul.
SZÁMLÁLÓ 2195,5 km

2009. október 31., szombat

Hazai pálya

Tegnap is mozogtunk ráadásul; ebéd előtt felficcentünk a János-hegyre. A képeket azért is rakom be, mert ma pont ugyanilyen volt pont ugyanez a rész; ilyen ocsmány helyeken kell futnom...

Fa


Fa-dinoszaurusz


Most mit csináljak, ha ilyen randa helyen lakunk?


Bükk, tájjal


Nektek erről mi jut eszetekbe? Nekünk persze nem az... A mocskos fantáziátok, nahát...

Futunk, futunk?

Jól van! Ünnepélyesen mindenkit megdicsérek: az utolsó 5 bejegyzés mind edzésről szólt, és a számlálót is növelte! És ráadásul mindenki futott megint a csapatból! Kaptok egy-egy piros pontot (már csak 412 kell a kisötöshöz)!
És nem fogom megtörni a jó sorozatot: én is edzettem egy jót. A Piros85-öst most kihagytam; eléggé lestrapátnak éreztem magam még így a szünet vége felé is, és a következő hetek sem lesznek könnyűek, úgyhogy most kivételesen nem akartam lenullázni magam, inkább feltöltődni. És egy kicsit előre gondoltam már a Way of Knowledge-re, és úgy ítéltem meg, hogy most inkább futni kéne, méghozzá egy jó keményet!
Úgyhogy kellemesen széthajtottam magam a hűvös őszi időben 21 km-en, és magam is meglepődtem, de 1.50-en belül megvolt a hegyi félmaraton. Rég edzettem már ilyet! És nem készültem ki nagyon, csak jól elfáradtam. De végig bírtam erővel. Most örülünk, Vincent!
Ráadásul chipes időmérés is volt, mert egész idő alatt, amíg futottam, a madarak azt mondták: chip-chip!

SZÁMLÁLÓ 2182,5 km

2009. október 30., péntek

Előhétvégi szaladgálás

A hosszú kihagyás után érzem, hogy tulajdonképpen nem is olyan rövidek ezek a távok. Megint nagyon elfáradtam, de most nem lettem zombi. Jó volt.
A svédek még mindig meg tudnak lepni: az erdő közepén találkoztam kb. tíz 70+ korú öregúrral, akik a helyi hokicsapat színeivel díszített sapkákban, sálakban pompázva kolbászt sütöttek délelőtt fél 11-kor.
Számláló 2161,5 km

2009. október 29., csütörtök

Return

Délelőtt elmentem futni az erdőbe és a szokásos körömből 2-t csináltam, így lett 9 km. (Meglepő módon 49 perc alatt lefutottam, ami elég jó érzés.) Az erdő gyönyörű volt, le kellett volna fényképezni.
Számláló 2147,5

2009. október 28., szerda

Visszatérők

Először is üdvözlet Davidnak, aki hosszú idő után újra futócipőt húzott és szaladgált egy kicsit. Már nagyon-nagyon vártuk ezt a visszatérést!
DrF képeit látván az embernek mindig egy kis honvágya támad...
Itt vagyok, gyógyultnak minősítettem magam. Mivel szép idő volt és még iskolába sem kellett mennem, délelőtt beöltöztem és nekilódultam. A szó szoros értelmében. Kicsit bosszantott ugyanis, hogy elég jó formában voltam a betegség előtt és aggódtam, hogy megint hetek múlnak el, mire jönnek majd az eredmények. Meg aztán régen nem futottam, hiányzott is. Az első kilométer után derült ki, hogy a két héttel ez előtti tempóban indultam el, talán még egy kicsit gyorsabban is. De nagyon jól esett, meg vagány is voltam. A 3.-nál sejtettem, a 6.-nál biztos voltam benne, hogy gond lesz. Szúrt itt, szúrt ott, kicsit lassultam is, de végig jól ment. Egész elfogadható eredményt produkáltam, nem vártam volna. Végül jöttek a gondok. Fel kellett mászni a másodikra. Még szerencse, hogy nem jött szembe olyan szomszéd, aki nemrég függesztette föl a Half Life aktuális epizódját, mert biztos szétkent volna a lépcsőházban. Gyakorlatilag vége lett a napomnak, pedig a java ezután jött!
SZÁMLÁLÓ: 2138,5 km
Rég nem jelentkeztem már, de ma végre sikerült úrrá lenni a lustaságomon, szóval egy laza újrakezdő távot választottam, 3,5 km-nél kicsit több volt. Az idő enyhe volt, kis széllel igaz, de az semmit nem zavart. Rendesen kifáradtam és már az elején kifulladtam, de végigtrappoltam a távot. Alatta éreztem a derekamat kicsit, de komolyan az sem zavart, viszont hosszú távra nem mernék elindulni, főleg, hogy miután hazaértem, rendesen elkezdett fájni nem csak a derekam, hanem a jobb lábam is, ilyen erősen már rég nem fájt, szóval nincs mese, ezzel majd orvoshoz kell menni, mert momentán járni is alig bírok.
Lényeg, hogy majd még próbálkozok kis távokkal, meglátom, hogy alakulnak a dolgok, de kezdetnek ez a mai nem volt rossz, ezzel a SZÁMLÁLÓ: 2127,5 km lett (ha a tört számok is érnek).

2009. október 27., kedd

dékáni szünet

a nagy ZHs szivatások között félúton kaptunk egy nap szünetet (persze ezzel "megúsztuk" a mai Zh-t is) és ezt kihasználva elmentem futni. jól ment leszámítva h hazafele a szívem környéke nagyon elkezdett szúrni, így 3-4 percig olyan kocogást produkáltam, h azon agyaltam, lehet jobblenne ha megállnék és kiröhögném magam :D
azért
SZÁMLÁLÓ 2124 km
amúgy szép helyen jártatok DrF! jó h nektek szünet van. Sven nektek meg mielőbbi teljes gyógyulást.

Nagy Börzsöny

Sven, persze, hogy nem baj... :) Persze én mindig is ilyennek képzeltem el a svédeket... :)

Tegnap jártunk egyet; Nagybörzsönyből indultunk még 9 előtt, aztán fel Nagy-Hideg hegyig, onnan irány a Salgóvár, és Hollókőn keresztül le Perőcsénybe. A hazaút kissé szopás volt, Vámosmikolán még egy órát kellett várni az átszállásra, de feltaláltuk magunkat, és gyorsan megittunk egy sört.
A szokásos idióta és gyermeteg poénok helyett most kivételesen beszéljenek a képek!

A szörny
(Most nem találtunk semmi horrorisztikusat...)


Bükkök valahol Nagy-Hideg hegy alatt


Lásd fent


Ez nem bükk, de jól néz ki


Hűséges kis társaink


Mordor

2009. október 26., hétfő

Futás helyett, off

Remélem nem baj, ha egy kicsit feszegetem a futóblog kereteit!

Ugye nektek is rögtön Svédország és a viking dicső múlt jutott eszetekbe?

2009. október 25., vasárnap

Most egy DrNemf kellene nektek

Hm, hm... Féltem, hogy valami ilyesmi lappang a háttérben... Nos akkor gyors jobbulást minden érintettnek!
Közben egy kicsit nosztalgiáztam is... Ugyanis most léptük át a 2110 km-t: és bizony volt olyan idő, mikor egyedül futottam ennyit egy évben... Hát, már régen volt...

Makacs kór

Nagy reményekkel néztem a múlt hétvégi edzés elébe, hisz most emeltem volna egy kicsit a távon. Péntekre a gyerek betegedett meg, szombatra pedig, már én sem éreztem túl jól magam. Sebaj, gondoltam kihagyom a hétvégit és ha jobban leszek hét közben behozom a lemaradást. De egyre szarabbul lettem, szerdán mindketten itthon maradtunk és voltak hosszú percek, amikor nem lehetett tudni, hogy ki vigyáz kire. Azóta javult valamit a helyzet, de közelről sem lehet teljes gyógyulásról beszélni. Remélem hétközben már el tudok menni. Lesz, ami lesz. A Jótündérnek, persze semmi baja sem volt, pedig egy remek Védőoltást is kapott a héten. Bár ez egy napra őt is harcképtelenné tette. Felmerült bennünk a gyanú, hogy a svédek valami új biológiai fegyvert tesztelnek, mert csak a bevándorlókat ütötte ki az új influenza elleni vakcina...

I'm back!

Kissé hanyagoltam most sajnos mind a blogot, mind a futást. Kissé elfoglalt voltam ugyanis... Most viszont, mint az az időpontból is látható, épp aludni nem tudok.
A múlt hétvégén ugye elmaradt az edzés, de szerencsére hétfőn a foci házibajnokságban azért begyűjtöttem egy kis mozgást és izzadtságot. Kiábrándító volt persze, hogy kb. 2 percig bírtam a tempót, onnantól kezdve már elsavasodva haldokoltam. De azért jó volt egy kicsit ilyet is érezni, és a tegnapi félmaratonomhoz meg szerintem kifejezetten jót tett.
Pénteken még próbáltam magamhoz térni, de szombatra már összegyűlt egy edzésre való kraft. Kényelmes-óvatos tempóban indult, de mikor éreztem, hogy jól megy, akkor azért oda is tettem magam. Bár minden edzés ilyen kellemes lenne! Végig könnyedén gyorsultam, a hűvös őszi idő már végre futóknak való! Csak a kutyák ne lettek volna... Kissé felgyűlhetett a stressz az utóbbi hetek alatt; egy kutyatulajdonost úgy elküldtem mindenfelé, hogy magam is csodálkoztam... :)
Szóval visszatértem, ismét fogynak a kilométerek; a mostani is 2 órán belül megvolt, ami jó, mert szombatra már programom van: a Piros 85...

SZÁMLÁLÓ 2117 km

aneron, király, ha már 7 km-nél tartasz! Jó lesz ez nemsokára!
Sven, te is megbetegedtél? Vagy csak nincs időd... Régen hallottunk felőled! Hajrá!

2009. október 23., péntek

bEGINNER

hát nehéz formába lendülni, főleg ha betegeskedem, meg sok a tanulni való... és ez még csak egy félmaraton harmada volt :S :) a lényeg, h szép reggel volt... hamár a Bécs-Budapest is ma ér célba...

SZÁMLÁLÓ 2096 km

ja és olvastam egy jó cikket is, akit érdekel.

2009. október 22., csütörtök

Szakdoga kérdés

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem/kérésem, hogy a szakdogámba egy olyan honlapot tervezek, ami a budapestrun honlapja lenne, nevezéssel versenyekre, interaktivitással, képekkel, megy ilyenek. De nem tudok neki címet adni. Van ötletetek?

2009. október 18., vasárnap

No training

Hát szomorú, de ez is elkövetkezett: egy futás nélküli hétvége... :(
Ma ugyan lett volna időm, de már képtelen voltam rászánni magam, hogy ma is hajtsak, meg teljesítsek. Kissé elfogytam. Remélem a következő hét vége majd fickósabb lesz, még lennének terveim az idénre, de most ennyi van.
Bennetek bízom, hogy növelitek a számlálót.

baja

tegnap Baján jártam és igaz nem volt betervezve, de a szabad perceimet azzal töltöttem, hogy az esti szürkületben, a Duna gátján nekiindultam kicsit futkározni... persze nem mondanám edzésnek, de azért jó érzés volt :) majd itthon kevésbé szép helyen, de szervezettebb keretek közt folytatom...
SZÁMLÁLÓ 2089 km

2009. október 16., péntek

Göteborg

Tegnap lezárult a göteborgi félmaraton nevezése. Ezek szerint meg van az az 54.000 őrült, aki képes több, mint félévvel a verseny előtt nevezni.
A tavalyi számok:
- 42.000 liter víz
- 42.000 liter energiaital
- 700.000 db pohár
- 54.000 db banán
- 54.000 db szivacs
- 50 zenekar
- 200.000 néző
- legidősebb férfi: 90, nő: 76 év

2009. október 15., csütörtök

pedig a futás általában jó ellenszer erre... ne izgulj, sztem volt már rosszabb is. minden rendben lesz!

2009. október 14., szerda

Ez is meg volt. Lassabb volt, hidegebb és a fejem, a jövőmmel kapcsolatos rengeteg negatív gondolattal volt tele, amiből a végére sem tudtam kizökkenni.
SZÁMLÁLÓ 2086 km

2009. október 11., vasárnap

BKV Csóvi

Futni nem futottam, de azért én is mozogtam valamennyit ezen a héten köszönhetően a BKV-nak (szerdán besétáltam Budakesziről a Moszkva térre (8km)) és ma túráztam egyet Királyrét Csóványos Nagy Hideg-hegy Királyrét érintésével (kb. 19-20 km.) Jó idő volt, kicsit szeles, kicsit esős, kicsit ködös, de jó volt. Én is várom a decemberi házi bajnokságot, és ígérem, addig edzek is egy kicsit. Amúgy, grat a jó futóteljesítményekhez!

Mintha én írtam volna!

Én is az erdőbe mentem, és nekem is jól ment. Igazából még az idei legjobb is lett ezen a 21 km-en, 1.55-ön belül értem be bőven. Nehezen indultam neki, de szerencsére addig tököltem, amíg az eső is elállt, és gyönyörű őszi időben, először hosszúban mehettem el edzeni. Valamiért tök lendületesen kezdtem, és végig kitartott. Elfáradtam becsülettel, de jól esett széthajtani magam. Én már a háziversenyre készülök... :)
A legviccesebb az volt, hogy egy vadiúj, idei Budapest Maratonos sapkát láttam az egyik bokron lógni...
SZÁMLÁLÓ 2073 km

Behűtve

Ma megint az erdőbe mentem, ez is nagyon jól ment. Az eddigi legjobb lett, de piszkosul elfáradtam.
SZÁMLÁLÓ 2051 km

2009. október 9., péntek

DrKemények

Igen, én is attól félek... :) És tél, és hó, és fagy, és halál... De sebaj, kemények vagyunk.

verseny.

olyan szervezés lesz, h olyat még nem látott a világ... :)

2009. október 8., csütörtök

Megcélzom

Remek, remek! Nevezek.

Acél

Legyen a cél a decemberi háziversenyünk!
Választható távok lesznek, aneronnal már ötleteltünk erről cseppet. Mondjuk 5,35 km, 10,7 km, 16,05 km, 21,4 km. Ebből már a helyszín is sejthető... :)
Persze más távok is választhatók. Ahogy tetszik. Legalább mindenki dobogós lesz!

2009. október 7., szerda

Sok ilyet még!

A trend nem folytatódott és ahogy nézem az előttünk álló heteket és a feladatokat, egy időre le kell mondanom a heti három edzésről. Lehet, hogy a súlygyarapodásom függvényében felül kell majd vizsgálni és gyors beavatkozásra lesz szükség. Addig is az egyik rövidből egy kicsit hosszabbat csinálok, ha már ráveszem magam és átöltözöm, akkor legyen valami értelme. Nagyon hamar kellene találni valami célt is. Úgy látszik az, hogy "jól nézzek ki pucéran", nem elég...
Ma éreztem először a verseny óta, hogy megint jól megy. Kicsit aggódtam már, akkora volt a visszaesés. De ez a mai, nagyon finom volt. Pörgősen ment, viszonylag egyenletes tempóban.
SZÁMLÁLÓ 2037 km

2009. október 5., hétfő

Here I come!

No comment...

beteeeeg

beteg dolgokat művelsz DrF.... én meg csak egyre betegebb vagyok... csak nem a maratoni futók értelmében. nem volt ám semmi a futás... kicsit most a másik oldalról láttam a dolgokat, de szerencsére a befutóra azért odaértem. amúgy legalább tudom már h mért vannak rosszhelyre téve a váltózónák, mért a maratonisták frissítő helyére engedik ki az éppen váltott friss embereket...stb. na de nagy az Isten állatkertje, a futók kitettek magukért. jó sokkal találkoztam és kezdtem félni, h lekéstem DrF-et, de aztán 11:39 fele megjelent és akkor még nagyon mosolygós volt :) gratulálunk neki a teljesítményhez!

RAJTa vagyok!

A maraton rajtfilmje már elérhető itt. Én 3:38-nál lépem át a rajtvonalat, a túloldalon, a sapkámat igazítva.
Durván másnapos vagyok... Ugye mondanom sem kell, valahogy elfelejtettem nyújtani tegnap verseny után. Most mint egy rokkant...

Adatok

Nos, megvan a befutóidőm: 4.16.26. Féltáv volt 2.07.27, ami azt jelenti, hogy a második felében másfél percet lassultam csak. Ez vállalható! :) Ennek a másfél percnek a nagy része is egyszerre maradt ott a Hányci nevű kilométeren. Kár érte.

2009. október 4., vasárnap

Hol is vagyok?

Gyönyörű teljesítmény! Tényleg olyan volt, mintha ott lettem volna...

Lassan de biztosan, part II

Hát megvolna a tizennegyedik is... Nem voltak nagy elvárásaim; az utóbbi bő egy hónap meg végképp nem a felkészülésről szólt, ebből nagy egyéni csúcsok nem is születhettek. De nem is ez volt a cél. Tény, hogy nyolcadszor indultam ezen a versenyen, és messze a leggyengébb időt most értem el, de végül is egyenletesen végignyomtam, széthajtottam magam, ami volt azt beleadtam, és ez lett belőle. Hát akkor most ennek örülök.
A reggel jól sikerült mindenféle szempontból: közlekedés, öltözés, evés, stb. A szokásosnál nyugodtabb is voltam, ki is aludtam magam rendesen. Nyújtogattam, M bátorított a reggeli álnok hidegben. Persze a jó öreg drNap már ott sunyított az égen: mint tudjuk, egy jó brutális napsütés elengedhetetlen kelléke a Budapest maratonoknak.
Azt hiszem, a rajtnál még egyáltalán nem fogtam fel, hogy már megint mire vállalkoztam, és hogy pár óra leforgása alatt milyen állapotba fogok kerülni. De szerencsére most tényleg nem futottam el az elejét, sőt, rögtön az első lépésekkel már sikerült felvenni azt a ritmust, ami gyakorlatilag végig jó volt. Az elejét nagyon élveztem: az új útvonal úgy 12 km-ig az eddigi legjobb. Szép, és nem utolsó sorban árnyékos helyeken futottunk. Jó is volt, mert a szép helyek, meg a megfelelő tempó igazi maratoni hangulatba ringatott: régen nem volt már, hogy ennyire csak a versenyre tudtam koncentrálni, és mélyen átélni azt. Hiába, nem szeretjük a nagy versenyeket, de maratoni távra azért mégiscsak ez az igazi!
Nagyon egyenletesen tartottam a 6 perc körüli ezreket, egy-két hallott-látott részidő is megerősített ebben. Igyekeztem okosan nyomni. Sven ekkor még mögöttem őrölte a kilométereket, ezek szerint most jobban figyelt az elején! :)
15 km-től a budai rakpart... Jaj. Tudtam, hogy itt dől el az egész. Igyekeztem a fal melletti árnyékot használni; állt a levegő, és pusztított a nap. Türelmesen fogtam vissza magam, mert még jól voltam, nem akartam elfutni. 16-nál nagyon megörültem aneronnak - meg Somának és Dömének a váltóhelyen. Azt hittem, már nem is fogom látni őket, mert a másik helyre emlékeztem, ahol sasoltam ezerrel, de persze nem láttam őket. Ez is jó volt.
A Margit-hídtól Dél-Budáig pokolian hosszú volt az út. Igyekeztem nem belegondolni, csak futni, egyenletesen, nem lelkizve. Jó erőben éreztem magam, bizakodtam. A bazi hosszú fordító ott a messzi délen viszont egyáltalán nem esett jól; szembe jöttek olyan fazonok, akik már 27-nél jártak, én meg kábé 20-nál. Az nem jó érzés, nem bizony, drágaságom! A fordulás után aztán már jobban tetszett a dolog, mert szembe most már olyan elcsigázott arcok jöttek, akik még nem tartottak még sehol, he-he...
22-nél elfutottam Svenék előtt; Gabi és Aliz lelkesen integettek, már nagyon várták Svent. Még visszafelé is láttam őket, akkor már 25-nél.
26 körül jött szembe a záróbusz. Még sosem láttam ilyet, de kifejezetten szar érzés volt. Jó, tudtam, hogy vagy 5-6 km-rel mögöttem jön, és csak akkor ér utol, ha eltöröm a lábam, de akkor sem volt olyan jó.
27-nél jöttek először a szokásos rossz gondolatok: általában belső párbeszéd formájában szoktak jelentkezni: "Ó, még nem vagyok fáradt!" "Biztos?" "Hát nem..." "És még azt is vedd figyelembe, hogy kurva sok van még hátra!" "Kösz, most már végre befoghatnád a pofádat..." Egy kicsit éhesnek is kezdtem érezni magam. De szerencsére M ott várt rám 28-nál, a ZP előtt, és gyorsan kisegített egy Kinder Bueno-val. M hatalmasat teljesített, lelkesen és önzetlenül támogatott mindennel, amivel csak lehetett. Azért egy maratont így végignyomni-végigutazni... hát az is nagy dolog! Ha jól számoltam, a csodálatos budapesti tömegközlekedést használva hatszor látott menet közben! Köszönöm, baby!
A kajától kicsit magamhoz tértem, de még sokalltam a hátralévő harmad-maratont. Nem volt különösebb problémám, de szerintem óvatosabb tempóban csoszogtam tova. 30-40-ig viszont nem volt annyira rettenetesen nagy gáz! Fogcsikorgatós volt, persze, és nehéz, de ha a kényelem érdekelt volna, akkor otthon néztem volna egy sör mellett a West Ham - Fulham meccset. Igyekeztem nem sokat lassulni, és élveztem, hogy nem vagyok szarul. Így utólag arra kellett volna felfigyelnem, hogy már nem kívántam enni-inni, csak mindig egy kis vizet. A Sportiroda kitett magáért, a végén már szinte 2 km-enként voltak a frissítőállomások. Egy kis energia viszont még jutott arra, hogy figyeltem a versenyt, az embereket. Ilyen hátul még nem futottam ezen a versenyen, és hát bizony, itt vannak a nagy harcok, és emberes teljesítmények!
A szurkolók csodálatosak voltak, mint mindig. Jó, ironozáltam. A két kedvencem: az egyik csökkent értelmű úgy 36-nál kiabált be az elcsigázott hősöknek: "Hajrá magyarok!" Hát, szegénykém, azt hiszem, nem értette egészen kristálytisztán ezt a nem túl bonyolult dolgot... Sajnos már nem volt nyálam, amivel leköpjem, hát futottam tovább, a fejemet rázva. A másik kedvencem a bölcsész csaj: úgy 33-nál (egyébként tényleg a bölcsészkar régi épületénél) ott ült az út mellett a kőpárkányon, szemben a Gellértheggyel, háttal a versenynek, és olvasott. Ettől a hp-től szívesen bocsánatot kértem volna, ha időm engedi, mert hogy ilyen zajosan itt kocogunk, és nem lehet tőlünk tisztességesen olvasni. Szóval hazánkfiai ismét kitettek magukért. Sebaj, a külföldiek megcsinálták azért a hangulatot!
És itt történt, hogy a pesti rakparton észak felé beért Sven, könnyedén integetett, és ellépett tőlem. Én sem csináltam rosszul a második felében (pontos adatok majd később), de ez a könnyedség irigylésre méltó volt!
Elég sok embert előztem, és helyenként még élveztem is ezt a szakaszt, bár lassultam. Az élvezet 40,5 km-ig tartott. Ekkor az útvonal legnagyobb szivatása közben voltam: a Kós Károly sétány oda-vissza. Na ez nagyon durva volt lelkileg. A szervezetem is itt mondta be az unalmast. Villámgyorsan jelentkező hányinger, oldalszúrás, gyomorgörcs. Ezt az utolsó kilométert elneveztem Hánycinak. Egészen le kellett lassítanom, csak hogy ne hányjak. Ez igazságtalanság volt! Addig szépen spóroltam, beosztottam, de a legeslegutolsó kilométerben csak fejbecsapott a kalapácsos... Úgyhogy nem volt fickós, könnyed, csókdobálós célbaérés, hanem szánalmas vánszorgás. Kár, mert anyu is kijött, M szülei is, tök jó volt persze így is, de most inkább azzal voltam elfoglalva, hogy hova hányjak. Sajnos szó szerint. Ráadásul mindenütt emberek voltak; ahogy ráhajoltam a korlátra, szemben velem lelkesen figyeltek. A kezem meg a pofám is zsibbadt, vacogtam mint állat - hát nem lehettem szép látvány... (Nem mint ha amúgy igen.)
Aztán hamar magamhoz tértem teljesen, nem volt semmi gond. Tisztességgel végigcsináltam, és ez számít. Utána még egy jó sör is beficcent M-mel, anyuval, Svennel és aneronnal. Az a jó kis Pilsner...
Bocsánat, hogy ilyen hosszúra sikeredett a beszámoló, de talán ebből is kiderül, hogy nagy élmény volt, nagyobb, mint amire számítottam. Jó volt, hogy ott voltatok! Jó dolog ez a maraton! Meg persze a világ legnagyobb baromsága is...
Hát, ez volt a tizennegyedik nem olyan rövid története.

SZÁMLÁLÓ 2024 km

:) A 2000 is az enyém! Bi-bi-bí!

hajrá

hajráhajráhajráhajráhajráhajrá...

Jaj

Jajjajjajjajjajjajjajjajjajjajjajjajjajjajjajjajjajjaj

2009. október 3., szombat

maholnap

hát azt leszámítva, h a Hősök teréről eljuss a rakpartokig, nem is megy városban a verseny... sokat látod majd a Dunát, ami annyira nem jó hír, főleg hogy a nap is sütni fog, ami a rakpartot simán szaunává változtathatja.... vagy a szembe szél egy hűtővé... mindenesetre csak annyit mondhatok:
Volt már rosszabb!!! úgyh, ne pánikolj.
ha minden igaz és nem leszek sokkal rosszabbul holnap reggelig, akkor a Lánchídnál a Halász utcai lejáró fele leszek 8-13-ig.
Sven közben csöndben fut-fut-fut....

Ne ess pánikba!

Itt nagyon kellemes maratonfutó-idő volt reggel. Sikerül kihasználnom és még a szél és az eső előtt visszaérnem. Az erdőt most kihagytam, mert nem volt kedvem bika-futásos edzést csinálni.
Számláló: 1982 km
Látom, a BSI-nek egyre több kompromisszumot kell kötnie, hogy megrendezhesse a versenyt. 20-27-ig nagyon szívderítő látványban lesz része mindenkinek. Ha majd megint használható lesz a Margit-híd, egy 5-ös hurokkal a Margit-szigeten mindenki jól járna.
Nagyon gondolok rád holnap. Sok sikert!

Reggeli pánik

Felkészülésemre jellemző, hogy ma reggel felébredtem, és eszembe jutott, hogy azt sem tudom, holnap mikor rajtolok, és hogy mi lesz az útvonal... Hát, nem sok időm/lehetőségem volt az elmúlt hetekben rákészülni a versenyre. :(
Nosza, irány a futanet! És elrémülék az útvonal láttán! Ez borzasztó! Még sokkal több rakpart, mint szokott lenni... És az a déli kirándulás Svenék felé... Elképzelem magam úgy 25-nél, a kezdődő fáradtsággal és a rossz gondolatokkal a Galvani utcánál... Uhh...
No megyek, legalább a futócuccomat kimosom...
aneron, tudod már, hogy melyik váltóhelyen leszel?

2009. szeptember 30., szerda

A tél tavaszba fordult, a tavasz nyárba, a nyár újra télbe...

Ez a hét úgy látszik kicsit jobban alakult, hisz már szerdán eljutottam futni! Mindenesetre a trend jó. Semmi extra nem történt, csak hideg volt. Éjszaka már fagyott is. A vicces az időjárás honlapon a hőérzet c. bejegyzés, ami napok óta nem ment 4 C fölé nappal sem.
Számláló: 1969 km
Tegnap megérkezett a visszaigazolás a göteborgi versenyről. Egész gyorsak voltak. Már 45.000-en neveztek, de még van hely.

2009. szeptember 28., hétfő

rosszdolgok

hát nekem nem jött össze több futás a hétvégén, de a blog olvasással is elvoltam maradva egy csöppet. a helyzet h csütörtök után a térdem nem is, de a csípőm eléggé megfájdult.... nehéz volt lépkedni is, nem beszélve a lépcsőzésről..... (tudod Sven ez ugyanaz a fájás, mint amit anno a szigeti 32 után meséltem). Szóval ez biztos a csütörtöki futás miatt volt és kb. ma kezdem úgyérezni, hogy jobb egy kicsit. szeretnék még a műtét (péntek) előtt futni egyet. fene sem érti, hogy ha gyógyszert szedek a térdemre, akkor az a csípőre nem hat? :)
ügyesek voltatok! szívesen megszivatnám DrF-et egy nagy futással, de asszem a helyzetem most nem engedi. hajrá a 2000-ért!!! :)

2009. szeptember 27., vasárnap

BudapestRun on the run

Tényleg nagyon aktívkák vagyunk ma! Grat mindenkinek! Eddig ha jól számolom, már 42 km-ünk van e szép napon. Reméljük még aneron is alakít a számlálónkon.
M, nagy voltál! Büszke vagyok rád! Külön öröm, hogy a kék-sárga színeket vitted győzelemre!
Nagyon helyes, nagyon helyes; már kinéztem magamnak a 2000 km-t. :) Persze még megszivathattok azzal, hogy egy hét alatt összedobtok legalább 42-t... De tudjátok mit: annak is csak örülni fogok!

I. Budakeszi versenyem

A pálya durva volt, pláne, hogy nem is edzettem. Tele volt egy csomó emelkedővel, amiknek nem lehetett látni a végét a kanyarok miatt. Meleg is volt. Frissítés viszont nem volt, csak anyázás az autósok részéről. Lassan kezdtem, még lassabban érkeztem be. Az utolsó 100 méteren viszont kikötődött a cipőfűzöm. Érdekes így futni. De szerencsére DrF elkísért bringával és tartotta bennem a lelket, amiért nagyon hálás vagyok! Köszönöm!
Jelentem, utolsó előtti lettem a 6 nőből ezen a távon. Időm 46 p 55 mp. A tombolán meg nyertem egy neszeszart. (Irtó ronda.)

Számláló 1958
(Megszületik Annette Bening színésznő, Tim Burton rendező )

Lajhárkodásom

A hétköznapi hosszú csöndes nem-futások után egy egész aktív kis vasárnap kerekedett. Hajrá, hajrá!
Úgy alakult, hogy másfél hónapja nem futottam a kedvenc kis erdőmben. Már nagyon hiányzott, így egy kora délelőtti randit beszéltünk meg. Nagyon bedobta magát, és olyan arcát mutatta, melyet még nem ismertem. Az őszit. Már ez is káprázatos volt, de látszott, hogy még nem hozta ki magából a maximumot. A jövő heti találkozásra még többet ígért.
Ismét előkerültek a hosszú cuccok... A futásról meg inkább nem is beszélek.
SZÁMLÁLÓ 1950 km

Utolsó edzés

Mindig van valami torokszorító egy maraton előtti utolsó edzésen. Hogy megcsináltam, hosszú volt, nehéz volt, és jöhet a verseny. Hát ez lett volna ma. Sajnos a hetem eszelősen brutális volt, tegnap is volt még elfoglaltság, nem tudtam nagyon rákoncentrálni. Ráadásul vissza akartam érni fél11-re, így még korán is indultam. Az első emelkedőn még ezzel vigasztaltam magam: még korán van, majd bemelegszem. Hihetetlen, hogy az ember milyen lelkesen képes áltatni magát...
Nem tudom, mi volt az oka, de valamiért az összes emelkedőn rettenetesen szenvedtem. Pedig gyökkettővel mentem, mint a tetű, de mégsem kívánta egyetlen porcikám se ezt a jellegű terhelést. Egyenesen, meg lefelé a végére már egészen lendületbe jöttem, de felfelé...
No mindegy, ha a főpróba nem sikerül, akkor ugye... Meg hát a rakpartokon nincs túl sok hegy, ahogy emlékszem.

SZÁMLÁLÓ 1936 km

(A Leeds United 11. helyen végzett az első osztályban. Régi szép idők...)

MaraBUTAság, avagy hirtelen ötlettől vezérelt öngyilkossági kísérlet

Indulok a Marabu 8 km-es távján. Rajt 11-kor. Majd írok, h milyen volt. (Feltéve, ha túlélem.) DrF éppen most fut egy kb 20-ast. Hajrá!

2009. szeptember 24., csütörtök

ma2

szóval a futás után voltam dokibácsinál is. a lényeg, h jó volt. a lábam elvileg javul és most egy közvetlen 7km után sem tudta úgy nyomkodni, hogy fájjon. a rossz hír viszont, hogy ma először majdnem 2 órát kellett várjak, holott időpontra voltunk visszarendelve, a másik pedig, hogy Dr Erdélyi Gábor eltűnik ebből a kórházból és még maga sem tudja pontosan, hogy hol lesz elérhető... szóval hála az új OEP törvénynek mégegy kiváló szakember megy el akárhova.... no sebaj.
én megyek spar maratonra, bár a szurkolásból csak annyira veszem majd ki a részem amennyire a munkám engedi. az ekiden váltásában fogok részt venni... reméljük sikeresen :)
na jóéjt nektek. a stockholm maratonra meg készülünk :)

Szürke hétköznap

A héten először sikerült minden akadályt elgördíteni a futásom elől. Rendesen be lettünk fogva mindketten. Meg aztán, mire készüljek és hogyan?
SZÁMLÁLÓ 1915 km
Köszönöm a gratulációkat! Vicces verseny volt, az biztos. Lehet választani, hogy jövőre erre jöttök vagy a Stockholm maratonra!

Cimcim

Annyira jók vagytok! Sven, én még nem is gratuláltam Neked, pedig megérdemled! Szép volt! Igazán jó verseny lehetett, én is elindulnék rajta egyszer!
Aneron, neked meg hajrá a futással! Ne siesd el, már csak a fogaid miatt se. Szerintem. De azért hajrá!
Kicsit más:
Én megyek szurkolni? És ti?
http://www.futanet.hu/cikk/2208
(PestiEstben i van egy ilyen kupon, ha nem akartok vagy nem tudtok nyomtatni. Én ott láttam meg. Persze DrF miatt megyek ki, nem azért h nyerjünk.)

tegnapi terv.

végül mára csúszott a futás. és elmondhatom, elég nehéz hetem volt... már ami a futást illeti :) kicsit kiestem a ritmusból, kell még 1-2 hét h ne essek szét egy-egy rövid futástól... ami elég gáz :)

mindenesetre azért:
SZÁMLÁLÓ 1904 km
megalakúl az antant.
megalapítják a FIFÁ-t Párízsban

2009. szeptember 20., vasárnap

B-terv

Nos, a tegnapi Korai koncert után úgy negyed4 körül értünk haza, a BKV kiemelkedően remek szolgáltatásait is igénybevéve. Összesen csak annyi kellett volna az egy órával korábbi hazaérkazéshez, hogy a 10 percenként közlekedő buszra ne kelljen 25 percig várni. Barátainknak ez sem sikerült, valószínűleg az éjszakai hatalmas dugóknak köszönhetően... :)
Szóval ma nem utaztunk. Helyette viszont a hegyen nyomtam 33-at; szerintem a maraton szempontjából ez így hasznosabb volt. Meg előtte aludtam egy kicsit.
Most jobban sikerült eltalálnom az edzettségemnek és a távnak megfelelő futótempót - de ez sajnos a szánalmas vánszorgás nevű mozgásformát eredményezte. Nagyon gáz időt mentem - nem mintha túlságosan érdekelne, de a múlt hetinél kb 20 perccel gyengébbet jelentett ez a tempó. Jó, jó, 3-mal többet mentem, és azért is voltam ilyen óvatos, hogy 26-nál tudjam azt mondani, hogy nosza, még 3-at bevállalok. Végül is tudtam, úgyhogy a foglalkozás elérte a célját.
A "felkészülés" a végéhez ért; ez mindig nagyon jó érzés. Körvonalazódni látszik az is, mire számíthatok: igaz, az szokottnál jóval nagyobb leterhelés, fáradtság is belejátszik. Ez viszont a versenyig nem nagyon fog változni.
Tehát, ha józanul gondolkodom, nem számítok 4.15-nél jobb eredményre. Ha jó napot/jó időt fogok ki, akörül meglehet.

Külön köszönet, és nagy gratula Svennek! A gratuláció természetesen a kiemelkedő teljesítményért; büszkék vagyunk rád! Hogy bevállaltad, és ennyire királyul megcsináltad! Nagyon jó móka lehetett; a beszámolód sáros észéről eszembe jutott a bükki második fele. De tó az nem volt; és a bűzös kotyvalék sem. (Ezen hatalmasat röhögtünk, ez a hülyeség tetszett a legjobban; teljesen abszurd.)
A köszönet a beszámolóért jár; nagyban hozzájárultál ahhoz, hogy az átmulatott éjszaka után délelőtt egyáltalán el tudtam indulni.
Kicsit elszomorodtam, hogy az idei versenyszezonodnak vége; szerintem az idő függvényében ha télen jössz, kitalálunk majd valami BudapestRun-os háziversenyt. Ki mit szól hozzá?
aneron, a térdednek is örülünk; ez a 7 km-es edzés már igazán biztató.

SZÁMLÁLÓ 1897 km

(Az Aston Villa nyerte a bajnokságot és a kupát is; ebben az évben alapították a Bristol City, a Northampton és a Wigan futball klubjait.)

verseny

Annyira megtetszett ez a verseny, hogy muszáj válaszolnom :)
először azt hittem ez csak egy ilyen akadály verseny, de mi az, hogy "amit konzervdobozból kentek az ember pólójára", ez inkább túlélő verseny volt? :) amúgy ha az ember tudja mire számítson és kellően jópofára veszi a dolgot akkor nagy buli lehetett. persze a leírtak alapján azért elég kemény erőpróba is, ahol a férfiak közüli 472. hely azért elég előkelőnek számít szerintem. főleg, h az első olyan idővel ért be kb. mint én síkon. idénre ez egy nagyon szép zárás!

jelentem a térdem az éjjel sem fájdult meg :)

2009. szeptember 19., szombat

Tjur ruset - Bikafutás

Az idei versenyszezonom utolsó versenye, az azt megelőző para ellenére, egészen jól sikerült. A verseny jellegéből fakadóan, ezt amolyan jutalomjátéknak fogtam fel. Nem akartam se csúcsot dönteni, se ájultra hajtani magam. Kivételesen sikerült is tartanom magam ezekhez.
A várostól 6 km-re lévő szabadidőközpont adott otthont a rendezvénynek. Jobb híján kerékpárral mentem, ami egész kompletté tette a kora délutáni elfoglaltságomat. Bő egy órával a rajt előtt érkeztem, hogy fel tudjam venni a rajtszámot és megtaláljam, amit ilyenkor meg kell találni. Sorban állnom nem kellett, így rengeteg időm maradt mindenre. Sajnos, a gyerek biológiai ritmusa miatt, ismét saját szurkolótábor nélkül maradtam.
A szervezők a rajtig nem hozták nyilvánosságra, hogy merre fog menni a pálya. Érdekes volt így futni, de nem volt különösebb jelentősége. Végig szalagozták a utat, és annyian voltunk, hogy nehéz lett volna elkeveredni. Több, mint 1100-an, ami rajt után viszonylag sokáig torlódást okozott. Különösen, amikor több száz méter után egy erdei ösvényre tereltek minket. A svéd környezetvédők biztosan ráncolták volna a homlokukat attól, ami ott volt. Az út java erdei csapásokon vezetett, ami az előzést rendkívül megnehezítette. Annak ellenére, hogy legalább egy hete nem esett, az úton rengeteg saras, dagonyás rész volt. Egy darabig ösztönösen kerülgettem ezeket, aztán egy rosszul megválasztott kerülő után bokáig elmerültem. Időszerű volt, mert ezután nem kellett ezzel sem foglalkozni. A tavalyi képek alapján voltak elképzeléseim a versenyről, de nehéz a szokásoktól megválni. Szeretek száraz lábbal futni.
Lassan széthúzódott a mezőny annyira, hogy már nem a 6-os villamos megállójára emlékeztetett reggel 7-kor. Valamivel később kiértünk egy tisztásra: bokrok, mohaszőnyeg, alatta gyökerek. Az egész arra hasonlított, mint amikor egy lakótelepi házban, csőtörés miatt elázik a nappali, amiben padlószőnyeg van. Cuppogott az egész, és időnként ha két gyökér közé lépett az ember, akkor bokáig elmerült a vízben. Újabb ösvény, sár, ami az előttem futó több száz embernek köszönhetően egyre mélyebb lett. Majd ismét egy tisztásra érkeztünk. Az előzővel összehasonlítva annyi különbség volt, hogy itt lábszárközépig lehetett elmerülni. Kb. a felénél lehetett a frissítőpont, erre nagy szükségem volt, mert már egy ideje szívesen ittam volna valamit. Az erdőből egyébként nem sokat láttam. Végig az utat néztem, mert mindig akadt valami vicces dolog, amit ki lehetett kerülni, esetleg elcsúszni rajta. A végére tartogatták a szervezők a tréfák javát. Akadályok: traktorgumik; tornatermi, derékig érő szőnyegek; 20 méteres, csúzós műanyag fólia; valamint slaggal locsoltak és volt valami irtózatosan büdös, hánytató szagú rettenet, amit konzervdobozból kentek az ember pólójára.
Utána jött a Vänern. Először egy nádason mentünk át. Kb. lábszárközépig érő víz/iszapban. Aztán térdig valami kis öbölben. Végül egy homokos partszakaszt úgy futottunk le, hogy S alakban hol fölzavartak, hol meg bele a vízbe. A végére már tényleg úgy néztünk ki, mint a disznók. Természetesen a szurkolók is ezzel biztattak: "Gyerünk, malacok!" Minden érdekesebb szakaszon volt néhány ember, aki a cipőjét kereste a vízben/iszapban/sárban. Ezzel szerencsére nekem nem volt gondom. Még kétszer fürödtünk a tóban, majd egy rövid kúszás és egy derékig érő tavacska zárta a versenyt.
Az öltöző, zuhanyzó nagyon kulturált volt. Az eddigi legjobb, amiben voltam. Volt meleg víz is, így le tudtam mosni magamról a rettentő sok szutykot. A befutócsomagban volt sör, pohár, kaja. Elég sokan karneválosra vették ezt a versenyt, rengeteg jelmez volt. Volt egy rakat superman, a verseny előtt elég hangosak voltak. Jó volt, 5-öt megelőzni közülük. Kicsit alázatosabb lettem én is ezzel a versennyel. Rettentően elfáradtam, alig bírtam hazatekerni. Eredményem: 1.15.46
SZÁMLÁLÓ 1864 km
Ez azonban mégis csak játék, a neheze holnap jön! Drukkolunk neked DrF!

400.

Majdnem ellustultam, de végül ez a 400. bejegyzés hívogatott. A fáradtság és a gyorsaság helyett most (is) a térdek figyelése volt a fő téma... kapnak egy jó 77%-ot... még van mit javúlniuk.

SZÁMLÁLÓ 1854 km

Nektek meg Hajrá - a versenyhez Sven és DrF-nek meg csak a holnaphoz!! cserébe mutatok egy képet.





2009. szeptember 18., péntek

Boldog parázást, Szarosok!

Nagyon fázom (sic!) a holnapi versenytől. Derékig belegázolni a Vänern-be, úgy hogy esténként már csak néhány fokot (5) kellene hűlnie az időnek ahhoz, hogy egy esetlegesen hulló hó megmaradjon. Brrr. A térdem pedig, továbbra is vacakol, bár ma már - ha lassan is - legalább tudtam lépcsőzni. Az enyhe náthám tünetei viszont, már múlóban. Holnapra már teljesen egészséges leszek és csak egy 10-es lesz, nem 28 v. 33.
Egy tavaszi maratonra való készülés még sokat pörgethet a számlálón...

Hajrá mindenki

Varratszedés utáni napon futkosni... És még állítólag én vagyok eszement... Mindenesetre üdv az új kis tagoknak. Rakhatnál be róluk képeket. Jó érzés, hogy ismét a pályán vagy! Így még az is meglehet, hogy Vácig begyűjtjük a penzumot. Bár hogy őszinte legyek, nem hiszem.
Svennek egy nagy hajrá a holnapi versenyhez!!! Kissé magam is be vagyok szarva a vasárnapi miatt.
Egyéb: na kié lesz a 400-adik????

új tagok.

közben szeptember 15-én 1844 km-el zártuk a blog első aktív félévét. vajon lesz 3688 Vácig?

na hát ma én is beavattam két új tagot a klubba. vettem egy hosszú ujjú és egy rövifujjú futópólót is. a reggeli köd utána így délutánra a kettő együtt kicsit melegnek bizonyult, de sebaj. a tegnapi varratszedés utánra a mai 3 km-es laza tempó nagyon kényelmesre sikeredett, de jó levezetése volt egy elég húzós hétnek... a hétvégén szeretnék menni még egy hosszabbat is... persze nem olyan hosszúkat még mint Sven, vagy éppenséggel DrF! :)


a büszkeség számlálója:
SZÁMLÁLÓ 1847 km
semmi izgalmas nem történt.... született egy csomó híres ember :)

2009. szeptember 15., kedd

Szétesve

Kivételesen nem éreztem a jótékony hatását a verseny utáni pihenésnek. A feszített otthoni program, a felszedett néhány kiló és a hosszú visszaút sem segített ebben. Nehéz volt elindulni is, az első kilométer alatt pedig, úgy fájt a térdem, hogy nem sok kellett volna még, hogy feladjam. Ha lassan is, de bemelegedtem, a fájdalom is elmúlt, bár élvezni nem élveztem. A jóleső érzés, azért meg van, hogy megcsináltam. De félek a szombati versenytől...
SZÁMLÁLÓ 1844 km

2009. szeptember 13., vasárnap

Újra itt-hon?

Én is örültem a találkozásoknak! Nagyon jó volt!
Itt vagyok:

Érzelgek

...avagy búcsú helyett.
Igazából rendesen el sem tudtam köszönni, de talán így még megtehetem. Igen, kegyetlen jó volt látni, Sven, és nagyon klassz, hogy még egy közös verseny is belefért. Köszönjük, hogy elhoztad nekünk a napot Svédországból! :) Reméljük, jó utad volt hazafelé, és csak így tovább azzal a futással! Télen majd csináljunk legalább egy közös edzést! Viszlát, öreg harcos!

30-on túl már minden km ajándék

Hát, lezavartam. Nem akartam túllelkizni a dolgot, de végül is a mai edzés volt a beugró a maratonra. Nehezebben, de gyorsabban ment, mint vártam, úgyhogy összességében elégedett vagyok.
4 órán belüli tempóban nyomtam, ennyire nem vagyok gyors, úgyhogy el is fáradtam közben. Azt hittem lassabb vagyok. A 20-22-ig tartó emelkedő már egyáltalán nem esett jól, a 25-26-ig tartó meg annyira sem. Szerencsére itt találkoztam magányos túrázókkal, akik tök rendesek voltak, elengedtek, meg szép napot kívántak, ez jól tud esni ilyenkor. Lefelé meg DrHülyekutyással találkoztam, majdnem nekem ugrott a döge; egy kicsikét elküldtem ide-oda, és ez ki is hozott a tompaságomból, végre volt kit utálni, a pulzus is felpörgött... Úgyhogy tisztességgel befejeztem, csak közben ne lettek volna a mélypontok. 18-ig jól esett, de ezek szerint túl gyorsan mentem, a versenyen ennél lassabb is elég lesz.
Ja, elfelejtettem, kicsikutyák is támadtak 21-nél, de nem sikerült megrúgnom egyiket sem. :(
Jövő héten Velencei-tó, aztán hadd szóljon!

SZÁMLÁLÓ 1833 km

(A britek elfoglalják a Falkland-szigeteket, Chicago város alapítása, stb...)

First 30

DrF elindult. 30-as táv, reményei szerint 2 óra 40-50 perc. Majd meglátjuk. Hajrá DrF!

2009. szeptember 12., szombat

kepek

jók a képek :) Sven rólad nincsenek?

2009. szeptember 11., péntek

Deja Vu

A kutyafáját, nem is emlékszem, hogy ennyiszer értem volna be...


2009. szeptember 9., szerda

furcsa

..hogy 3 km után kéket-lilát látok
..hogy 1,5-nél már fordulok
..hogy az utcsó két (aszfalt) utcát már sétálva teszem meg....de mindenesetre elakartam fáradni, szóval kemény tempót mentem.

SZÁMLÁLÓ 1803 km
- Az Amerikai Egyesült Államok megvásárolja Louisiana államot Franciaországtól.
- Megnyit az első közforgalmú lóvasút, a Surrey Iron Railway.
- Megszületik Deák Ferenc, politikus, a "Haza bölcse"

2009. szeptember 8., kedd

Velence, Velence!...

Kaptam egy érdekes mailt, szerintem többen is kaptatok. Eszerint szept. 20-án egy hasonló Velencei-tó kör lesz, mint áprilisban. Én mennék, bár a 19-ei Korai koncert miatt kevés alvás várható... De a maraton felkészüléshez ideális a táv és az időpont. Megszólítom a tavaszi csapattagokat: még egy kör??? Addig még 1-2 edzésre is van idő... :)

2009. szeptember 7., hétfő

Remek élmény volt

Köszönöm.
Erre a versenyre különösebb elvárasok nélkül indultam neki. Leginkább, amolyan örömfutásnak szántam, amit azokkal kívántam megosztani, akiknek nagyon sokat köszönhetek. Többet annál, hogy futni kezdtem.
A reggel, a sokásos apátiával kezdődött, amit csak az említett ok miatt (már a földalattin találkoztunk) nem követett a nyálfolyatós állapot. Úgy éreztem, kellett az egy óra, mire magam mögött hagytam minden hétköznapi gondolatot és csak az előttem álló versenyre tudtam koncentrálni. A szokásos rajt előtti körök természetesen most sem maradhattak el. Megint megfogadtam, hogy nem futom el az elejét. A rajtzóna választás kicsit tükrözte a rejtett vágyakat: az 1.50-es elejéről indultunk. Egészen az első kilométerig vissza tudtam magam fogni. Bár addig is kicsit lassúnak tűnt a tempó. Meg-meglódultam, de mindig visszafogtam magam. Nem igazán éreztem, hogy mi lenne az igazán jó tempó. Az első kilométeres részidő után visztont kiléptem egy kicsit. Valahol mélyen a tudatalattiban azonban, gyökeret vert egy gondolat. Eddig semmi jó nem sült ki abból, amikor egy verseny elején megelőztem DrF-et. A budai rakpart szokás szerint rettenetesen meleg volt. Üdítő volt, hogy összefutottam két nagyon kedves volt kollégistatársammal. Említésre való esemény egészen 13-ig nem is történt. Jöttek a kilométerek, és élveztem, hogy megint a régi szeretett/utált budai edzőútvonalamon futok. Aztán DrF köszönt oda és ekkor ismét bizonyság lett, jobban vissza lehetett volna fogni az elejét. Éreztem, hogy lassultam egy kicsit, de nem foglalkoztatott különösebben. Annak viszont nagyon örültem, hogy az erdei dimbes-dombos edzéseknek köszönhetően, egyik híd vagy felüljáró sem fogott ki rajtam.
Jó, hogy sikerült összehozni a közös részvételt a versenyen. Remélem, hogy legközelebb a teljes BR-csapat rajthoz áll!
SZÁMLÁLÓ 1800 km