2021. január 4., hétfő

A kilencujjú Frodó

Szerencsére még idénre is maradt szar bőven. Pocsék rosszul voltam, csak amiatt indultam neki, hogy jobban legyek, egy porcikám se kívánta. De az első 10 méter után már tudtam, hogy jól döntöttem, nagyon jól esett a mozgás, gondoltam könnyedére veszem és megpróbálom élvezni a dolgokat a 0 fokban, szállingózó hóban. Annyira könnyedére vettem, hogy a 4. km elején még le is heveredtem pihenni egy pár másodpercre egy éles kanyarban. A vékony hólepel alatt nem látszott, mi van, azt hiszem sikerült megtalálnom a jeget, akkorát estem, mint egy ház, csak úgy döngött. Nem panaszkodom, megint sikerült viszonylag ügyesen esni, az egyik térdem bebasztam, a másikat szétrúgtam esés közben, és még egy hüvelykujjam bánta a dolgot, de ujjból még van kilenc másik. Felpattantam és mentem tovább, gondoltam ha eltört valami, az úgyis kiderül hamarosan. Eséssel együtt volt 5.06-os az a kilométer, így utólag látom, nem sirattam sokáig magam, igazából ideges se lettem, minden télen előfordul párszor.

Kicsit fájt a térdem, de élveztem a futást, úgy éreztem alacsony pulzussal, spórolósan megyek. A végén várt a meglepetés: a könnyed tempó ma 4.57-es ezreket jelentett 17 km-en, ezt nem gondoltam volna. Messze a legjobb idő ezen a hosszabb tó-körön, ennyire lazán, az elég jó visszajelzés a formámról.


SZÁMLÁLÓ 30316 km

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése