...Csapatban.
Egyéniben nyuszi voltam benevezni, meg valójában nem is edzettem eleget, hogy jól lenyomjam. A cél a 3-as csapatban az volt, hogy 2 órán belül legyünk, nekem pedig, hogy kb 4 perces 1000-eket tudjak futni 8,3 km-en keresztűl. A hét második felét ezért Siófokon töltöttem, csak relaxálással, vízben rohangálással és szörfözéssel fárasszam magam...tehát minden ami jó futás előtt, dehát 8,3 km nem lehet annyira veszélyes...
Szombat este, amikor végül hazaértem feltúrtam a házat, hogy merre van a futócuccom, de végül meglett, reggel pedig már 8-kor a Városligetben voltam, hogy átvegyem a rajtszámom, meg mindent. Már ekkor érezhető volt, hogy eszméletlen meleg lesz. 30-32 fok volt, verőfényes napsütés, sehol egy árnyék. Megvártuk a rajtot aztán Dömével átmentünk az utolsó váltóponthoz a Jászaira. 1:10-1:20-as bruttó idővel el is ment minden ismerős csapat én a végére maradtam. Óráknak tűnő perceket vártam, mire feltünt a Viki (aki valami TF-es csaj és a második futó volt). Gyors chip átadás, majd a pesti rakparton irány észak. Arra lettem amúgy figyelmes, hogy a 2 órás iramfutó már jócskán elment előttem. És kb olyan 1:24-5-ös idővel indultam a 13 km környékén, de pontosabbat akkor fogok tudni, ha lesz eredmény lista, bár halál pontos az sem lesz, de mindegy.
A futás tényleg durva volt. Az első 3 km-en eléggé nekiindultam, be akartam hozni a lemaradást, ami nagyrészt sikerült is, bár a futók nagyrésze a rakpart falára kenődve araszolt, hátha ott árnyékot talál, így a napos részen igen jó tempót tudtam futni. Nagyon vártam már a Nyugati felüljárót. Itt még csak 4 km-nél tartottam, de azért én is éreztem, hogy nem épp kocogó tempóban megyek, így azért elkezdtem a fülemen is levegőt kapkodni. A Westend mögött egymástól 100 m-re ketten feküdtem a földöm balra-jobbra, felakadt szemekkel. Rendőrségi szakközepesek és BSI-sek próbálták őket eszmélethez juttatni. 300 m-el később még egy ember. Befutó után azt mesélték, hogy a hősökterénél is volt egy eszméletlen ember, de amikor szóltak a mentősöknek, az egyik csak annyit felelt, hogy "tele vagyok, nemtudok mit csinálni"... no comment.
Amúgy a végén kicsit lassúltam (valószínüleg elfutottam az elejét), de nagy gond nem volt. 1:59:18-as bruttó idővel értünk be, ez olyan 1:50, valamennyis nettó volt, ami azt jelenti, hogy 40 percen jóval belül futhattam a részem, ami szerintem egész vállalható. Lényeg a lényeg: megvolt, jólesett, legyen folytatása és enyém a 6600.
Egyéniben nyuszi voltam benevezni, meg valójában nem is edzettem eleget, hogy jól lenyomjam. A cél a 3-as csapatban az volt, hogy 2 órán belül legyünk, nekem pedig, hogy kb 4 perces 1000-eket tudjak futni 8,3 km-en keresztűl. A hét második felét ezért Siófokon töltöttem, csak relaxálással, vízben rohangálással és szörfözéssel fárasszam magam...tehát minden ami jó futás előtt, dehát 8,3 km nem lehet annyira veszélyes...
Szombat este, amikor végül hazaértem feltúrtam a házat, hogy merre van a futócuccom, de végül meglett, reggel pedig már 8-kor a Városligetben voltam, hogy átvegyem a rajtszámom, meg mindent. Már ekkor érezhető volt, hogy eszméletlen meleg lesz. 30-32 fok volt, verőfényes napsütés, sehol egy árnyék. Megvártuk a rajtot aztán Dömével átmentünk az utolsó váltóponthoz a Jászaira. 1:10-1:20-as bruttó idővel el is ment minden ismerős csapat én a végére maradtam. Óráknak tűnő perceket vártam, mire feltünt a Viki (aki valami TF-es csaj és a második futó volt). Gyors chip átadás, majd a pesti rakparton irány észak. Arra lettem amúgy figyelmes, hogy a 2 órás iramfutó már jócskán elment előttem. És kb olyan 1:24-5-ös idővel indultam a 13 km környékén, de pontosabbat akkor fogok tudni, ha lesz eredmény lista, bár halál pontos az sem lesz, de mindegy.
A futás tényleg durva volt. Az első 3 km-en eléggé nekiindultam, be akartam hozni a lemaradást, ami nagyrészt sikerült is, bár a futók nagyrésze a rakpart falára kenődve araszolt, hátha ott árnyékot talál, így a napos részen igen jó tempót tudtam futni. Nagyon vártam már a Nyugati felüljárót. Itt még csak 4 km-nél tartottam, de azért én is éreztem, hogy nem épp kocogó tempóban megyek, így azért elkezdtem a fülemen is levegőt kapkodni. A Westend mögött egymástól 100 m-re ketten feküdtem a földöm balra-jobbra, felakadt szemekkel. Rendőrségi szakközepesek és BSI-sek próbálták őket eszmélethez juttatni. 300 m-el később még egy ember. Befutó után azt mesélték, hogy a hősökterénél is volt egy eszméletlen ember, de amikor szóltak a mentősöknek, az egyik csak annyit felelt, hogy "tele vagyok, nemtudok mit csinálni"... no comment.
Amúgy a végén kicsit lassúltam (valószínüleg elfutottam az elejét), de nagy gond nem volt. 1:59:18-as bruttó idővel értünk be, ez olyan 1:50, valamennyis nettó volt, ami azt jelenti, hogy 40 percen jóval belül futhattam a részem, ami szerintem egész vállalható. Lényeg a lényeg: megvolt, jólesett, legyen folytatása és enyém a 6600.
SZÁMLÁLÓ 6600 km
Na itt az Update:
Név.......................Tagok..................................................10 km......Bruttó.....Nettó
| Apu Fürge Lábai
| Cziga Viktória,Botlik Áron,Bau Soma |
|
| 00:57:33 | 01:59:19 | 01:50:12 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése