2018. október 1., hétfő

Lidingo

Odafele kisse szukre szabtam az idot, nem volt semmi fennakadas, klasszul megszerveztek a tomeget es az ingyenes buszokat, de megiscsak sokan voltak, es a busztol meg 1700 m volt a rajt. Egy ideig kileptunk, de aztan belattam, hogy ez igy nem fog menni, premier planban atoltoztem az ut mellett, es bemelegiteskent futottam a rajtig. Igy 2 perccel a kapu zarasa elott estem be (lasd meg kapuzarasi panik).
Az eleje igencsak suru volt, rengetegen voltunk szuk utakra, de a szervezok tempo szerint gondosan osszevalogattak a rajtokat, es azon kaptam magam, hogy bar tomegben futok, nem akadalyoznak nagyon, minenki hasonlo tempot nyom.
Az elso fele roppant kellemesen telt, porgott a labam, jobb tempoban haladtam mint gondoltam. Az ido pompas, a frissites eleg, az utvonal allat. Kezdtem szamolgatni, mennyivel leszek 3 oran belul.
Pedig lehetett volna tobb eszem. A 16-19-ig terjedo szakaszt bejartuk, es mar akkor latszott, hogy nagyon aljas. 100-200 meteres emelkedok-lejtok valtottak egymast, es mind meredek. Az izmokat is megterheli, de a nehezen osszerakott egyensulyomat (pulzus-keringes) teljesen hazavagta. 20-ra rendesen rosszul is lettem, Zsofi mar hiaba hozta a kolat. Meg egy kicsit kuszkodtem, aztan elengedtem az egeszet. Tanultam a korabbiakbol is: a kicsi lassulas ilyenkor nem segit, szepen le kell vinni a pulzust, es ott tartani, amig be nem all stabilan.
22-27-ig tartott ez a kuzdelem, gyokkettovel elozgettem a svedeket, akiknek egy jelentos resze amugy svedesen felfele setalt, lefele futott, pedig siman birtak volna meg. Igy mindenkit tizenharomszor elozhettem meg, mikozben alig lattam (azt megfogadtam, hogy nem setalok bele).
Kozben azert jokat rohogtem az udvozlo tablakon (a legnagyobb emelkedo aljaban, 25-nel koszontottek minket igy), elcsodalkoztam az orvosokon es masszorokon az ut mellett minden meredek lejto utan, meg a 8-10 eves kis onkentes segitokon, akik tobb szazan hordtak a vizet, es mindenkihez volt meg egy jo szavuk is. Igy kell sportra nevelni bakker.
27-tol megint tudtam elvezni a dolgokat, a labam birta volna, csak a nyavalyas tobbi, az hatraltatott megint. Az utolso emelkedore (28 km) kulon kola, szalagokbol design, es porgos zene szinte lokte felfele a futokat, utana mar csak egy beeres maradt. Zsofi felig megfagyva is ott vart, gyorsan behuzodtunk valami satorba.
Uj elemkent felvettuk a listara a whisky-t is: mikor mindenem leesett vagy az egekbe emelkedett, es kezdtem rosszul lenni, bedobtam egy kis 15 eves Bowmore-t, es ugy helyrerazott, mint a pinty.
Osszessegeben jo es kuzdelmes elmeny volt ez a verseny, nagyszeru es kemeny moka, es meg az ido miatt sem kell szegyenkeznem. Jovore majd javitok rajta.

30.5 km 3.05

result

SZÁMLÁLÓ 23225 km

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése