Most kifejezetten utálom, hogy még blogbejegyzést is kell írnom.
Vannak az ember életében olyan napok, amikor nem szabad futócipőt húzni. No, a mai nap ilyen volt.
Nem lehet véletlen, hogy ennyire nem akartam elmenni. Okosabb lett volna kihagyni, de azzal is kárba veszett volna a felkészülésem. Röviden: sikerült sokat készülve, nagy energia- és időráfordítással ugyanolyan gagyi szart futni, mint az egész cirkusz nélkül. 4.14 valamennyi, nem is érdekel, meg se nézem.
Nem ezzel van ám a baj: az időt leszarjuk. De egyetlen jó pillanat nem volt az egészben. Motiválatlan voltam, tompa, merev; csak azt vártam, hogy legyen már vége, mehessek haza, és mindenki hagyjon békén. Nem találtam a tempót, a mozdulatokat; néha lenéztem a lábamra, és valami fura csoszogást láttam csak... Azt hittem, legalább egyenletesen vánszorgok, de még azt sem: alaposan lelassultam a második felében. Nem értem miért; igazából ki sem tudtam hajtani magam. A legutolsó körben (!) még mindig 4-4-es (!) levegővel kocogva még meg is pörgettem egy kicsit... No ilyet sem csináltam még! Elmondhatom, hogy az utolsó kör semmivel nem volt kellemetlenebb, mint akármelyik: ugyanúgy éhes voltam, egyfolytában hugyoznom kellett (többször is megálltam), a térdem fájt, a tököm tele volt az egésszel.
Pedig jó kis verseny lett volna; az idő is abszolút ideális. A talaj természetes, bár kissé dimbesdombos - nekem még ez is fekszik. Egy csapatnyi Afganisztánt is megjárt amerikai katona meg meglehetősen feldobta a hangulatot is - magyar versenyen nem vagyunk ilyen szurkoláshoz szokva.
Pár dolgot asszem át kell gondoljak az életvitelemről, munkáról, miegymásról. Most mintha minden szar ezen a futáson csapódott volna le. Így sajnos nem érte meg a felkészülés, bár néha az utolsó leheletemmel csináltam. Nektek több sikert kívánok!
Annak ellenére, hogy az izomzatomat nem sikerült rendesen megterhelni, a térdem azért a biztonság kedvéért bedurrant a hidegtől vagy a szokatlan, béna futómozdulatoktól, nem tudom. Most így alig tudok járni. Valamit valamiért.
SZÁMLÁLÓ 3336 km
Mindenesetre nagyon büszkék vagyunk rád!
VálaszTörlés