Lokális felmelegedés?

A helyiek azt mondják ez a tél is olyan lesz, mint a tavalyi. Részben igazuk lehet, annyi kiegészítéssel, hogy tavaly ez csak december vége felé kezdődött.

Már nagyon szerettem volna kimozdulni egy ideje, vártam a melegfrontra. Most mejött, így a napi maximumban (-7 C) tudtam futni. Végül is egész jól esett, bár az arcom, kezem eléggé fázott. Esett egy kis friss hó is, hogy még izgalmasabb legyen. Már a folyón is helyenként összefüggő a jég, a tavon pedig, már korcsolyáznak. Úgy látszik, ez még nem számít rossz időnek, mert kimondottan sok futóval találkoztam.

SZÁMLÁLÓ 4646 km

Erőnléti edzés vagy cipőtisztítás?

Hóesés után szerencsére nem kell választani a kettő közül. Egy szakaszon teljesen érintetlen hóhoz is volt szerencsém, alul persze latyakkal. Kétszer is majdnem tanyáltam.

SZÁMLÁLÓ 4633 km

Hosszú idő óta először nem futottam semmit hétvégén. Mentségemre szóljon, hogy tegnap nagyon vacakul éreztem magam, így inkább a tunya lábadozásnak adtam magam.
Aneronnak: a november eleji hó már elolvadt, a mostani még meg van ui. egy ideje már napközben sincs plusz.

De nagy fene köd van

Itt a tél: csípős szél, köd, felhők, csúszós avar és sár, helyenként 20 méter alatti látótávolság... Perverz vagyok, de megint rá kellett jönnöm, hogy ezt mind imádom. Lehet harcolni a természettel, a körülményekkel. Ráadásul ilyenkor a kutyák és gyerekek is megfogyatkoznak; szinte csak futókat láttam.

SZÁMLÁLÓ 4623 km

Hathat

Nekem megint csak 6 lett. :)

SZÁMLÁLÓ 4610 km

megint

Azt hittem, valaki elviszi a 4600-as km-t, de akkor én leszek az :)
Megint csak 7.

SZÁMLÁLÓ 4604 km

Sven, nálatok minden este hó esik? és minden nap el is olvad?

Witchcraft'88

ma reggelre terveztem egy 10-est, de este lett belőle és csak 7 km. az indok egyszerű: tegnap falmászáson úgy meghúztam a csípőmet, hogy hazafele alig bírtam járni és nem akartam kockáztatni. 7 nap alatt 88 km-t tettünk meg együtt, futva... pörgünk.

SZÁMLÁLÓ 4597 km

valamiért ez ment végig a fejemben....

úgyhogy, habár csak 7 volt, de jó pörgős :)

Délelött

Kihasználtam, hogy még nem esik.
SZÁMLÁLÓ 4590 km

Pörögtem

SZÁMLÁLÓ 4583 km

Tegnap reggel

Én is futottam egy rövidet tegnap reggel, csak nem volt még időm beírni.

SZÁMLÁLÓ 4570 km

Délután

Lement a nap.
SZÁMLÁLÓ 4560 km

Nem

Történt bármi is futás közben?
SZÁMLÁLÓ 4554 km

Címcím

"Mozogjunk már" érzés helyett a mai futás az idegesség levezetéséről szólt. Lehet, délután is megyek, csak ne lenne ennyire meleg.
SZÁMLÁLÓ 4541

Délutáni "mozogjunk már"

Az erdőben futni nagyon jó, míg az ember egyedül van. Szerencsére kutyákkal nem találkoztam, csak a lovasok tették izgalmasabbá a mai futást. Nem csak azért, mert az embernek ki kell kerülnie őket, hanem azért is, mert a táv második felében már úgy éreztem magam, mintha aknamezőn futnék. Igaz, ezek nem robbantak fel, de elég sok kellemetlen lépést okoztak, mert ugyebár az ösvény eléggé keskeny.

Sebaj, futni jó. Már nagyon hiányzott a mozgás öröme, el sem hiszem, hogy eddig bírtam nélküle.

SZÁMLÁLÓ 4535

The way of snow

Úgy döntetett, hogy idén már november elején elkezdjük a telet. Ami részemről oké, és a gyerek sem panaszkodott, hogy nem akar szánkóval menni a bölcsődébe.

9-ig egész jól mentem és úgy gondoltam, ha már így beöltöztem és elindultam, teszek bele egy hurkot. Nos, később kiderült nem kellett volna. A vége szánalmas vánszorgás lett.

SZÁMLÁLÓ 4529 km

kész a reggeli

Az elején majdnem elaludtam futás közben :)
SZÁMLÁLÓ 4516 km

Flying in a Blue Dream

Többek bátorítottak, hogy írjam be a blogba a múlt hétvégi bringázásom élményeit, ezért most röviden ez következik.

Az igazság az, hogy mivel már rég nem mozogtam jóformán semmit, ezért fontos esemény volt számomra a múlt szombati biciklizés. Jól megmozgatott.

Az útvonalam 90 százalékában a várossal és annak minden akadályával, szmogjával kellett megküzdenem. De miután mindezt magam mögött tudtam, tettem egy kis félkört a Hárs-hegy oldalában, és a pesthidegkúti vitorlázó-repülőtéren lődörögtem egy kicsit (mint kiderült később, a közelben több friendly unit is tartózkodott abban az időben :) értsd: Áronék)

Már Hűvösvölgyig is tekintélyes utat kellett megtennem, a neheze viszont ezután jött, mert az erdőben voltak nem kis emelkedők, ahol nehezítette a haladást (a sok emberen és kutyán kívül) a vastag avar, amit a kerék kikapar, így helyenként akkor sem tudtam volna tekerni, ha akartam és bírtam volna. Így tolnom kellett egyes szakaszokon, de ahol lehetett, feltekertem. Tettem egy kört a reptér körül, nézegettem a repülőket, aztán indultam haza.

A reptérkörrel együtt összesen 50 km körülit tekertem, ami nagyon jól esett.

Az útvonal: http://www.gmap-pedometer.com/?r=4147924

A térkép egyébként utcát és utat (!) jelöl az erdőben, viszont a valóságban azok nagyon vigasztalan gyalogösvények.

(Aki tűnődne, a bejegyzés címe egy Satriani szám után van, a tegnapi remek koncert emlékéül.)

Eredmények

Elkészült a lista is.
A nettó időt ki kell számolni belőle, de sebaj, 1.36.30 a vége.
380-an értek be, ebből 126. lettem; férfiak között 264-ből 103-adik. Oktatók között 25-ből 11-edik. 9 km-es részidő (nettó) 41.22.
Meglehetősen népes mezőny volt...

Eső után futás.

A hűs dunai szél, 13 fok megtette hatását. Az edzésmentes életmód, a sok kihagyás és a betegség ellenére nagyon jól ment. Nem mentem sokat, de 30 perc körül simán megvolt. Már várom a holnapi falmászást :P

SZÁMLÁLÓ 4509 km

Remek képek. Jobb nem is lehetne rólad :)

Egyre kevésbé vagyok fotogén

Borzaszó... Legközelebb zöld álarcban futok...

Way of mud

Gratulálok a szép teljesítményekhez! Öröm volt olvasni. A mai verseny tiszteletére én is futottam egyet. SZÁMLÁLÓ 4502 km

A feltámadtaknak: a május 28-i maratonra már csak/még 4000 hely van, de az igazi unicum

június 25-én lesz. Lehet választani és tovább edzegetni!

A prímszámok bűvöletében

Jó, jó, tudom, 21 = 3 * 7. Sőt, ez volt az 51. versenyem ezen a távon, az is osztható 3-mal. Viszont 7 hónapja nem versenyeztem, és majdnem napra pontosan 13 éve futottam az első felest Szentendréről Kaszásdűlőig. És ha jobban belegondolok, éppen 17 perccel lett jobb a mai.
Nem csináltam nagy felhajtást, én magam sem éltem meg túl intenzíven előtte a készülést, de az igazság az, hogy ez egy nagy nap volt az életemben. Pár hónapja nem úgy nézett ki a dolog, hogy egyhamar rajthoz állok megint, bármilyen távon. Sok éve koptatom a cipőket, szerintem már valahol az egyenlítő felénél járhatok össz-kilométerben; és ezalatt volt részem jó pár sérülésben, kihagyásban, stb. Most is csak ezt mondhatom: jó felállni, és elkezdeni megint! Köszönöm, hogy ott voltatok, nagyon klassz volt, nagyon jól esett! BPR forever!
Bocs a lelkizésért, lássuk a tényeket.
A fizikai felkészülés jól sikerült az elmúlt hetekben, attól annyira nem tartottam. De valahogy most nem éreztem nagyon közelinek ezt a versenyt, paráztam kissé. A szakirodalom szerinti kalóriafeltöltés tegnap este két sörben merült ki, nem voltam éhes; de a ma reggeli dolgok szerencsére rendben voltak. Még az odavezető úton sem bírtam eldönteni, hogy mit csináljak: fussak egy biztonsági "jaj-úgyis-milyen-fáradt-vagyok-és-már-rég-nem-versenyeztem" tempót, vagy hajtsam szét magam. Jó, szinte látom, ahogy röhögtök, és igazatok van. Nyilván már akkor tudat alatt az utóbbit választottam, mikor eldöntöttem, hogy rövidben futok.
Rajt előtt kissé kómásan igyekeztem felfogni, hogy most mi is vár rám, kevés sikerrel. Örömmel láttam viszont, hogy többen is érkeztek mindenféle katonás cuccokban a Zrínyiről - ez általában azt szokta jelenteni, hogy lesz kit előzni a táv második felében... (Gonosz vagyok, de évek óta szórakoztat az a töretlen önbizalom, mellyel honvédőink képesek nekiállni erőpróbáknak; különösen a Kinizsin "verhetetlenek". Ma sem kellett tévednem.)
Amikor elrajtoltunk, rájöttem, hogy most már tényleg el kell dönteni, mit fogok csinálni. Természetesen a zúzós tempó mellett döntöttem. Sikerült valamit nagyon eltalálni, mert kitartott végig az iram, egyenletesen gyorsulva. Féltem, hogy elfutom, de jól esett az intenzív mozgás nagyon. Gondoltam, ha nagy gáz van, valahogy majd bevergődök úgyis. Nem volt melegem, nem kellett kiizzadni a lelkemet is - nem bántam meg az egy szál atlétát, bár a rajtnál kissé merész ötletnek tűnt.
Alig frissítettem, csak számoltam a kilométereket. Nem az az eufória-jellegű futás volt, de majdnem. Kb. 16-nál rájöttem, hogy nem csesztem el, és menni fog végig. Ismeritek ezt az érzést? Nem rossz. Egyetlen gondom az volt, hogy a szokatlan tempótól és valószínűleg a betontól mindkét lábszáram beállt, féltem, hogy ha rosszat lépek, görcsölni fog. De ezt is megúsztam.
Az utolsó kilométerek ezen a pályán általában rémálommá szoktak válni, különösen a hosszú és sunyi emelkedő a Népligetig; de most gond nélkül előztem végig, és az utolsó kilométerre is maradt még egy kis kraft. És végül: befutómosoly, könnyedén, csókokat dobálva beértem, még egy tiszteletkörre is futotta, majd a közönségnek még bemutattam egy-két forradalmian újszerű talajgyakorlatot is... De nem, nem ez történt... Homályosan azért érzékeltem, hogy ott vagytok, remélem nem mondtatok semmi fontosat, mert nem jött át; mégis - ne haragudjatok meg érte - a legvonzóbb az a 8 köbméteres konténer volt, amibe belekapaszkodhattam. Az is átfutott az agyamon, hogy én ezt most telehányom. Némi agonizálás és nyöszörgés után fura lábakon aztán sikerült beevickélni az épületbe, közben a "Nem hányunk, nem hányunk" mantrát mormolgattam, és ha megszédültem, mindig belekapaszkodtam valamibe. Örömmel éltem meg, hogy sikerült 100 %-osan kihajtanom magam, és egy teljesen hibátlan versenyt produkálni. Ennél többet ma semmilyen taktikával nem bírtam volna kihozni magamból, és ez nagyon király dolog. Ehhez képest a tényleges célidő (egy vállalható 1.36) már abszolút másodlagos.
Utána biz a sör is jól esett...
Idén még csinálni kéne valami ilyesmit!

SZÁMLÁLÓ 4484 km

Way of Speed

Hát ... Mit is írhatnék? A tökéletes futóidő és megfelelő felkészülés meghozta az eredményét. Igaz, ez csak 6 km volt, de wow! Micsoda 6 km!
Gyorsan indultam, majd kezdtem (szokás szerint) aggódni, hogy elfutottam az elejét és nem fogom bírni, de nem így lett. Sikerült nem apró lépésekkel futnom, így valahogy nem volt olyan "unalmas" ez a táv. Nem volt bennem az, hogy "Jaj, mikor lesz már vége?". Hogy mennyi idő alatt sikerült pontosan teljesítenem a távomat, azt majd csak később tudom pontosítani, mindenesetre fél órán beül voltam.
Beérkeztem a célomba, majd buszozás vissza és egy kényelmes öltözés után David és aneron is feltűnt a színen, így együtt várhattuk DrF-et, aki nemsokára meg is érkezett. Ezúton még egyszer gratulálok neki, hogy miért, azt majd ő leírja. Szép volt!

SZÁMLÁLÓ 4463

Kő hegy? Hát persze, hogy kő!

Mit is mondhatnék még, hiszen majdnem minden elhangzott anerontól? Nagyszerű túra volt, olyan idő, amilyen nincs is: novemberi túrán majdnem végig egy szál pólóban szerintem még nem kirándultam.
A képek is jók; ha van még, tehetnél fel valahova.
B.-től elnézést, ha nagyon hülyék voltunk...

Way OFF, -2. nap

Látom nagy harci lázban ég minden futó... megcsapott minket a tudás szele? Én egy jó betegséggel küszködtem mostanság, így ha akartam volna sem tudtam volna elmenni futni (persze).
Helyette viszont összeszedtük magunkat és DrF-el és Botonddal átvertük magunkat a Pilisen ma reggel.
A tegnapesti sörök hatására nehézkesen indult a reggel, de hamar, névszerint a Kőhegyen megtaláltuk az ellenszert.


Innen már nem sokat kellett sétálni, hogy belecsússzunk a rendkívül rosszul jelzett sárga+ jelzésbe, amelyre a térképen felvolt tüntetve, hogy "csak nappal járható", És arra is rájöttünk, hova fogjuk szervezni a következő éjszakai túrát.


Aztán persze arra is, hogy hova az azt következőt, meg az azt következőt, meg a.... stb. Hála Botinak, gyorsan felértünk a legmeredekebb kaptatókon is a csúcsra és így a Sikárosi rétből is csak egy zöld villanást láthattunk, ami után a kipihentségtől kikerekedő szemekkel érkeztünk el a Prédikálószékhez és találkozzunk az ott tanyázó és disznótorost zabáló tömérdek öreg totterral,


és persze éreztük (hallottuk), hogy messze már vár minket egy egész komplett csoport, mosolygós ministránsfiú (DrF nagy-nagy örömére). Utol is értük őket hátulról, lefele a Vadálló köveknél, ahol nem lankadtunk, hanem szemügyre vettünk egy praktikus háromfelé ágaskodó fát és.... na. Szóval lejöttünk.


A kettő, aki elviselte a szokásosnál is több és hülye pofázásomat :D

(M)enni

Eléheztem futás közben meg meleg is lett nagyon, de jól esett. Jó lesz vasárnap!
Tényleg jó képek lettek.
SZÁMLÁLÓ 4457

Futifuti

Annyira nem voltunk kemények... Legfeljebb Zöld kereszt 0,85-ös lehetett volna.
Uccsó edzés is megvolt verseny előtt, pörgősre vettem a formát.

SZÁMLÁLÓ 4451 km

Ezek a piros 85-ös képei?

SZÁMLÁLÓ 4441 km

Buli mia

Ha gondoljátok, töröljétek e bejegyzést. De szerintem egész vállalható képek lettek.