2010. november 5., péntek

Way OFF, -2. nap

Látom nagy harci lázban ég minden futó... megcsapott minket a tudás szele? Én egy jó betegséggel küszködtem mostanság, így ha akartam volna sem tudtam volna elmenni futni (persze).
Helyette viszont összeszedtük magunkat és DrF-el és Botonddal átvertük magunkat a Pilisen ma reggel.
A tegnapesti sörök hatására nehézkesen indult a reggel, de hamar, névszerint a Kőhegyen megtaláltuk az ellenszert.


Innen már nem sokat kellett sétálni, hogy belecsússzunk a rendkívül rosszul jelzett sárga+ jelzésbe, amelyre a térképen felvolt tüntetve, hogy "csak nappal járható", És arra is rájöttünk, hova fogjuk szervezni a következő éjszakai túrát.


Aztán persze arra is, hogy hova az azt következőt, meg az azt következőt, meg a.... stb. Hála Botinak, gyorsan felértünk a legmeredekebb kaptatókon is a csúcsra és így a Sikárosi rétből is csak egy zöld villanást láthattunk, ami után a kipihentségtől kikerekedő szemekkel érkeztünk el a Prédikálószékhez és találkozzunk az ott tanyázó és disznótorost zabáló tömérdek öreg totterral,


és persze éreztük (hallottuk), hogy messze már vár minket egy egész komplett csoport, mosolygós ministránsfiú (DrF nagy-nagy örömére). Utol is értük őket hátulról, lefele a Vadálló köveknél, ahol nem lankadtunk, hanem szemügyre vettünk egy praktikus háromfelé ágaskodó fát és.... na. Szóval lejöttünk.


A kettő, aki elviselte a szokásosnál is több és hülye pofázásomat :D


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése