Többek bátorítottak, hogy írjam be a blogba a múlt hétvégi bringázásom élményeit, ezért most röviden ez következik.
Az igazság az, hogy mivel már rég nem mozogtam jóformán semmit, ezért fontos esemény volt számomra a múlt szombati biciklizés. Jól megmozgatott.
Az útvonalam 90 százalékában a várossal és annak minden akadályával, szmogjával kellett megküzdenem. De miután mindezt magam mögött tudtam, tettem egy kis félkört a Hárs-hegy oldalában, és a pesthidegkúti vitorlázó-repülőtéren lődörögtem egy kicsit (mint kiderült később, a közelben több friendly unit is tartózkodott abban az időben :) értsd: Áronék)
Már Hűvösvölgyig is tekintélyes utat kellett megtennem, a neheze viszont ezután jött, mert az erdőben voltak nem kis emelkedők, ahol nehezítette a haladást (a sok emberen és kutyán kívül) a vastag avar, amit a kerék kikapar, így helyenként akkor sem tudtam volna tekerni, ha akartam és bírtam volna. Így tolnom kellett egyes szakaszokon, de ahol lehetett, feltekertem. Tettem egy kört a reptér körül, nézegettem a repülőket, aztán indultam haza.
A reptérkörrel együtt összesen 50 km körülit tekertem, ami nagyon jól esett.
Az útvonal: http://www.gmap-pedometer.com/?r=4147924
A térkép egyébként utcát és utat (!) jelöl az erdőben, viszont a valóságban azok nagyon vigasztalan gyalogösvények.
(Aki tűnődne, a bejegyzés címe egy Satriani szám után van, a tegnapi remek koncert emlékéül.)
Igen, ott az erdő mellett megy fel a Kőhegyi úton a kijelölt bicikli út....ami persze uncsibb és rosszabb, mint az erdő. Szép táv. Mostanában mentünk mi is arra néha Katával és tényleg fincsik az emelkedők :)
VálaszTörlésÍgy tovább.