Kozvetlenul a start elott jott valami kis gyengeseggel egybekotott rosszullet, mikozben nyujtottam, mar akkor elengedtem, hogy legyen ebbol valami. Azert odatettem magam, miutan urra lettem a kezdeti nehezsegeken, de nem volt se elvezetes, se hatekony.
Valami olyan ejsotet gondolatok keringtek a fejemben vegig a 67 perc alatt, hogy magam is meglepodtem. Tepelodtem az ujrakezdesrol, a hosszutavfuto maganyossagarol - arrol, hogy ha a fejemre allok, akkor sem fog atmenni semmi abbol hogy mit nyomok nap mint nap barkinek, aki meg nem probalta. Arrol, hogy itt es most, egy novemberi nap ebedszuneteben tobb erofeszitest tettem a testi-lelki egeszsegemert es az egyben maradasomert, mint az emberek tulnyomo resze egesz eleteben osszesen. Ez csak a mai kis bena edzes. Arrol, hogy milyen kommentek, "batoritasok" erkeztek az elmult evtizedekben. Arrol, hogy kivulrol ez ugy nez ki, mint egy tevekenyseg - "Te futsz, en belyeget gyujtok" - hogy magunkban hordozzuk azt, milyen irtozatos allapotokon leszunk urra egy-egy edzes alatt. Hogy felnott emberek csodalkoznak ra, hogy 150-es pulzussal nyomjuk: igen, az konkretan szenvedes. Hogy sohasem fogjuk tudni elmagyarazni, mi a siker es a kudarc ebben az egeszben. Hogy mit jelent n+1-edszer ujrakezdeni egy sokkal rosszabb allapotrol.
OK, abbahagyom. A futast is abbahagytam az elobb, az jo volt benne.
11.6 km 1.07
SZÁMLÁLÓ 23542 km
Örulök, hogy a legjobb formádban csatlakozhatok, a következő edzésedhez. Ezek a csodálatos novemberi edzések csiszolják igazán keményre a gyémántot.
VálaszTörlés