2004

Hát nagyon vártam már ezt a napot, de sajnos az esti alvás para (csak para, de sajnos az is kicsinál) hazavágott, megvan, megcsináltam, de nem érzek semmit, majd holnap örülök neki.

Friss hóban evickélős lett az idei utolsó.

SZÁMLÁLÓ 33347 km

1994

Nem éreztem magam olyan fickósnak mint tegnap, úgyhogy meglepődve láttam hogy csak 9 másodperccel maradtam el tőle, úgy hogy a végét nem is húztam meg különösebben. A 0 foknak és az eggyel kevesebb rétegnek viszont örültem az időnként erős szél ellenére is.

Még 6.

SZÁMLÁLÓ 33337 km

1984

Szerencsére nem valami negatív utópiába kerültem, ennyi km-nél tartok az idén. Nehezemre esett elindulni, de aztán magam is meglepődtem, mosolygós, lendületes 10-es lett belőle, a végén láttam hogy majd egy percet faragtam a körrekordon is, plusz az órám új abszolút 5 km-es PB-t is mért (24.59) a vége felé. A -3 és a tapadós hó ideális volt hozzá, de azért csodálkozom.

SZÁMLÁLÓ 33327 km

A fa alá

Illetve a fák alá... futottam be.

Tegnapra is jutott egy mélypont, ez a 24 most segített kikászálódni belőle. Valami ki akart jönni belőlem, mert vagy 5 perccel jobbat mentem mint mostanában szoktam ezen a pályán. -8-ban indultam neki, gondoltam egy merészet és csak alulra öltöztem fel duplán, gondolván majd úgyis melegszik közben, és jól döntöttem. Azt nem mondom hogy végig melegem volt, de inkább ez mint a 25 fokban szenvedés.

I still hate dogs.

I still hate Christmas.

SZÁMLÁLÓ 33317 km

Hidegfront

Hihetetlen hogy mit művel velem egy-egy komolyabb lehűlés. Más választásom nem volt, mint egy mély levegőt venni, beöltözni a szkafanderbe, és nekiindulni a -10-nek, hátha elmozdít a mélypontról.

SZÁMLÁLÓ 33293 km

The darkest day

Ma van a legrövidebb nap, de a verőfényes napsütésben nem olyan vész...

Próbáltam megvárni hogy legalább -5-ig melegedjen, akkor nem kell beöltöznöm. Az elején kicsit fáztam, aztán egy igazán jó kis lendületes edzés kerekedett belőle, új körrekorddal, pedig különösebben nem erőltettem magam, az órát se nézem, csak a végén.

SZÁMLÁLÓ 33283 km

Wheel of time

Az időjárás ismét átugrotta a nyarat és az őszt, és egyből télbe fordult. Új ciklus kezdődik. Jéggel együtt. Csak néztem hogy az istenbe került ide ez a sok jég, mikor tegnap még semmi nem volt. Úgy néz ki az esti eső alakult át egy az egyben korcsolyapályává megint.

Nem szoktam fázni a -1-ben, de a metsző hideg szél átfújt a rétegeken, meg pluszban a jég miatt is nyűgös lettem, nehezen indultam el. Mindezek ellenére valahogy mégis jó kis edzés kerekedett belőle, 3 másodperccel maradtam el a körrekordtól (nem mintha széthajtottam volna magam valaha is ezen a körön).

Még 70.

SZÁMLÁLÓ 33273 km

Ajándék

Így december második felében az olvadás után tökéletes pályán futni a heti hosszú edzést egy szál semmiben 7 fokban igazi ajándék, és segít átvészelni a sok akaraterőt követelő telet. Három őz is kidugta az orrát. Szinte másodpercre ugyanolyanokat futok mostanság minden szombaton, az nem rossz dolog, elégedett vagyok velük.

80 km hiányzik már csak a 2000-hez.

SZÁMLÁLÓ 33263 km

Dupla

A 6 fokban olvadozik a nyomorult, már csak a legnagyobb jegek maradtak, és mellettük is könnyebb elegyensúlyozgatni. A jó időre tekintettel egy sima 10-es mellé egy közös is befért.

SZÁMLÁLÓ 33239 km

Almost the same shit

4 fok, a sapkát és kesztyűt is itthon hagytam. Néhol olvad, de van ahol ettől csak rosszabb lett. Maga a futás nem volt vész, de nem is ment könnyedén, ezek a napok kritikusak mikor az ember bár nem kívánja, mégis rá tudja venni magát. Még 120 a kétezerig.

SZÁMLÁLÓ 33223 km

Same shit

A jéghelyzet nem javult az elmúlt két napban, sőt. Bár egy porcikám se kívánta hogy kint küszködjek a hidegben a jégen, nem volt kellemetlen edzés, igyekeztem nem túlságosan kimerészkedni a komfortzónámból.

SZÁMLÁLÓ 33213 km

Egy álom

Azt hiszem életem legrosszabb álma volt az éjjel: amputálták a bal lábam. Mankóval próbálgattam mit lehet még így. Hát nem sokat lehetett.

Mikor kicsit fáradtam, eszembe jutott az álom, és elárasztott az öröm, hogy van lábam és futhatok. Közben meg igyekeztem úgy egyensúlyozni a csiszicsuszi pályán, hogy lehetőleg ne egy hatalmas tanyával váltsam valóra...

3 fok, csodás futóidő, de arra sajnos nem elég, hogy a pár centi hó meg ónos eső maradványai elolvadjanak. Elég ciki volt helyenként, nem a futhatatlan kategória, hanem az azelőtti "ez már tényleg elég gáz". Ahhoz képest hogy néhol csak tipegtem, meg az út szélén a jégből kilátszó kis kavicsokra és falevelekre vadásztam, illetve próbáltam kitalálni hogy az előttem lévő pár méteren akkor most melyik folt a jég és melyik a víz, még egy jó fél perccel jobbat is mentem mint egy hete, pedig most a tempó volt a legutolsó szempont.

SZÁMLÁLÓ 33203 km

Most tényleg kánikula

Tegnap este még -15-ben mentem bevásárolni, ma reggelre -2 lett belőle, most kivételesen nem bánom. Igen komfortos volt megint egy szál cuccban futni, bár sietni azért most se siettem.

SZÁMLÁLÓ 33179 km

Kánikula

Mára -12-ig emelkedett a hőmérséklet, sajnos strandpapucsban nem lehet futni.

Ez az éjszaka sem volt egyszerű, és egy elég nehéz meetingen is túl vagyok, jól esett egy kis mozgás. Ez már nekem is hideg, a tempó már harmadlagos ilyenkor.

SZÁMLÁLÓ 33169 km

Out of order

Pokoli éjszaka, hatástalan szerek. Szabit kellett kivennem mára, nem mintha tudnék nappal pihenni, de ami az embert emberré teszi, gondolkodás, érzések, jutalmazás-visszacsatolás, koncentráció, az mind leállt és az összes rendszer felborult, helyette üresben pörgés ezerrel. Délutánra oda jutottam, hogy ez így nem megy tovább, valamit azonnal csinálni kell mert megbolondulok, úgyhogy nekivágtam inkább a -13-nak és a kivilágított futópályának.

SZÁMLÁLÓ 33159 km

To the Sun

Still round the corner there may wait

A new road or a secret gate,

And though we pass them by today,

Tomorrow we may come this way

And take the hidden paths that run

Towards the Moon or to the Sun.

Ez a vers jutott az eszembe ahányszor szembe fordultam az alacsonyan pislogó svéd téli nappal, és vakon kocogva konkrétan azt éreztem hogy a hideg napba megyek.

Próbáltam késleltetni az indulást, hátha valami nyomát látom a mára beígért -1-2 foknak, de az istennek se akart elmozdulni -8-ról, kénytelen voltam becsomagolni magam megint a dupla gatyába és dzsekibe. Egyetlen porcikám se kívánta a mai próbatételt, de nem volt  kibúvó. Aztán végül nem lett olyan vész, a hosszú előtti dupla pihenőnap jó rendszer.

2-3 centi hó megmaradt, nem csúszott egyáltalán szerencsére, futásra tökéletes. Könnyedén haladtam, de most kivételesen picit lassabban mint gondoltam - mondjuk az bőven lehet a hó miatt. Olyan 17-18-nál kicsit elfáradtam a hidegben, nem erőltettem a végét, így decemberi hétvégi edzésnek tökéletes.

SZÁMLÁLÓ 33149 km

Lord Winter

Jól bekezdett a tél, a múlt télnek a felét igaz ki kellett hagynom sérülés miatt, de nem emlékszem hogy ennyiszer be kellett volna öltözni Michelin emberkének.

Folytatódott a tendencia, gyorsabban megyek mint érzem. A mai kocogásnak annyi lett volna csak a célja, hogy a sorozatos stresszes meeting-hegyek végére kialakult tudatállapotomat (nevezzük A-nak) B-re változtassam, ahol B≠A. De pár másodperccel még gyorsabb is volt mint a tegnapi, érdekes. Pedig nem szándékom a -7-8 fokban nagyon virgonckodni.

SZÁMLÁLÓ 33125 km

Ennek már a fele se tréfa

Komolyabban vettem a -7-et induláskor, dupla gatya, softshell dzseki, sapka, kesztyű. Persze ennyi cuccban nem olyan komfortos, meg valahogy nehézkesnek is éreztem magam, sebaj, ez csak egy egyszerű keddi kocogás. Aztán  a végén láttam, hogy valahhogy még a tegnapinál is gyorsabb voltam, 5.22-es ezrekkel, nem is értem. Pedig azt éreztem hogy gyökkettővel megyek. Sebaj, ennél rosszabb meglepetés ne érjen.

234 km-el a legjobb novembert zártam eddig, ennyit még sose futottam ebben a hónapban. Decemberben még 228 kell a 2000-hez.

SZÁMLÁLÓ 33115 km

Mentőöv

Nem vagyok a topon pár napja, a mai futástól remélem hogy tisztul egy kicsikét a teljes brain fog. Meglátjuk. A mozgás jól esett, meglepően könnyedén mentek az 5.25-ös ezrek, pedig kényelmes üzemmódba raktam magam. A szombatit kicsit túltoltam, de ma már semmi nyoma.

SZÁMLÁLÓ 33105 km

Nem ez volt a terv

Csak egy hétvégeköszöntő cammogást terveztem, de a két pihenőnap után olyan könnyen ment a lábam hogy nem fogtam vissza magam. Az órát nem is néztem közben, a végén láttam csak hogy 7 perccel jobbat repesztetttem mint egy hete. Tök jó, azt éreztem hogy jó tempóban nyomom, de azt nem hogy ennyire (a végén 1.52-es félmaratont mért az órám). Szeretem a -3 fokot.

Örömömben épp Sven itt felejtett egyik sörét pusztítom.

SZÁMLÁLÓ 33095 km

Meghalt a király, éljen a király

A teganpi búcsút megkönnyítette, hogy az új versenyző ugyanaz a modell:

Nem voltam kibékülve ránézésre az idei verzióval, a régi meg annyira bevált hogy inkább felhajtottam egy párat a régebbiből. Ráadásul féláron. És még a színe is menő.

Fú, hát igen, korábban kellett volna már cserélni, ég és föld. Ütéscsillapításból jeles. Egy váratlanul lendületes futással leptem meg magam, biztos tudat alatt nem akartam beégni új kis játszótársam előtt. Pedig nem hajtottam direkt, nem is néztem az órát közben, csak a végén láttam hogy 5.21-ekkel nyomtam a 4 fok napsütésben, az most gyorsnak számít.

SZÁMLÁLÓ 33071 km

Egy újabb búcsú

El kell köszönjek egyik legfantasztikusabb cipőmtől. 2 négy órán belüli maratonhoz is hozzásegített, egy élvezet volt futni benne, de sajnos kiszolgált. Az ajánlott 1000 km-hez képest ebben a cipőben majd 1300 van már, az meg lassan sérülésveszély. Ha minden igaz, este jön az utód.

Egy újabb kellemes 10-es, vékony hólepellel az utakon, lasan olvadozik. Már az órát se néztem, kényelmes tempóban araszolgattam és nézelődtem. Szeretem ezt a kört.

SZÁMLÁLÓ 33061 km

Fagyos

Már a tegnap naplementében nyomott közös alatt is éreztem, de ma reggelre aztán alaposan beköszöntött a fagy. Kissé sportosan öltöztem, de végül a napsütésben és szélcsendben elég volt a cucc. Valamiért nagyon kellemes futás lett, bár egy kesztyűt vihettem volna. Kényelmesen kezdtem, a második felére bemelegedtem, ahogy a nagykönyvben meg van írva.

Úgy általában elmondhatom, hogy hosszú idő után most örömömet lelem a futásban, nem akarok se többet, se gyorsabban, jó ez így ahogy van, ezen a szinten szívesen megmaradnék. Monduk ez nem egy rossz szint az órám szerint se:

SZÁMLÁLÓ 33051 km

Ésszel is lehet

Szerencsére már senkinek semmit nem akartam bizonyítani, csak poroszkálni egy hosszabbat, hogy begyűjtsem a kilométereket, meg szinten tartsam magam. Nem is ment túl jól az elején, de nem erőlködtem, ha lassú hát lassú. Aztán olyan 8-9 körül kicsit belemelegedtem, onnan már teljesen OK volt a dolog. Nem hajtottam ki magam, kényelmes 5.44-ekkel abszolváltam a 3 körös 24-et.

SZÁMLÁLÓ 33036 km

Ráadás

Ma nem terveztem, de a délelőtti megfeszített menetben leolvadt az agyam, kellett egy kis break. És kimondottan volt kedvem ishozzá, és élveztem is. Csak 6-ot mentem, megnéztem a közeli kertvárosi 3.2 km-es kivilágított futópályát. Lehet majd kezdeni valamit vele. És a sötétben edzés is megoldott.

SZÁMLÁLÓ 33012 km

Standard

Azt hittem lassabb leszek, de a második fele egész jól ment a standard kerek 10-es körömnek.

Hopsz, és egy szép jubileum is:

SZÁMLÁLÓ 33006 km

A naiv

Azt hittem, valami esetleg javulgat, de éjjel megint szükség volt a 4. féle szerre is... Úgyhogy a mai futás ennek jegyében kevésbé kellemesen, viszont jóval lassabban telt. Kár, mert megtoldottam még egy szép erdei km-rel hogy pont egy 10-es legyen.

SZÁMLÁLÓ 32996 km

Gyűjtögetős

A mai futásnak egy célja volt csak, hogy egy picit lassítsak. Egy fokozatot visszavettem, jön a tél, nincs hova sietni. Egy cél még lebeg a szemem előtt az idén: ha tudom tartani a km mennyiséget, az elég lenne a 2000 km-hez az évben - figyelembe véve a kihagyást, igazán nagy durranás lenne ha megcsinálnám. Nem kell hozzá megfeszülni, csak az eddigi ütemben gyűjtögetni tovább.

SZÁMLÁLÓ 32986 km

Dupla

Hopsz, most látom hogy a csütörtöki bejegyzés kimaradt. Pedig fontos felfedezőút volt, egy 9 km-es kört sikerült belőnöm egy erdai-kervárosi teljesen új szakaszt felderítve.

SZÁMLÁLÓ 32962 km

Ma is ezt a kört használtam kiindulópontnak, plusz megtoldottam egy hosszú oda-visszával aminek a végén ismerős terepre értem. Még anno biciklivel jártam be azt a részt a másik oldalról, az ideális kört keresve. 15 lett a mai.

Elég jó tempókat futkosok mostanában, az új köreim úgy látszik gyorsak. Lassan majd vissza kell venni télre.

SZÁMLÁLÓ 32977 km

Ahol abbahagytam

Ott folytattam ahol sozmbaton abbamaradt, azzal a tempóval. Azt hittem hosszabb szünet lesz, de hétfőre már múlóban volt a térdfájás, és kedvem is volt mozogni. Azért adtam magamnak 3 teljes pihenőnapot.

Ma kifejezetten jó tempóban, fáradtság nélkül egy óvatos 7-es, ez gyors regenerálódás volt.

SZÁMLÁLÓ 32953 km

Meg se izzadtam

Mondjuk ez inkább a hideg miatt lehetett. Egy szál hálós felső a 6 fokban elég, ha közben mutatunk némi aktivitást.

Höstrusket maraton a Norra Djurgården parkban. Kicsi verseny, a 10-es számra sokan neveztek, maratonra úgy 150-en. 4 kör meg egy kicsi.

Nos, azt hiszem megvan az új kedvenc versenyem. Álomszép pálya - bár nem könnyű, 260m szintet mértem - tömeg nélkül. Kicsit a régi Zöldgömb-ös versenyeket idézte, az a helyzet, hogy az ilyen kicsi versenyeket bizony jobban szeretem mint a nagy tömeget. Nem bánom, ha szétszakad a mezőny, lehet befelé figyelni, koncentrálni, és csend van.

Kissé puritán körülmények között, öltöző híján a réten öltöztem meg készülődtem. A nap ugyan már felsunnyogott a fák fölé, de igen hideg volt. A rajtnál eléggé fáztam, úgyhogy 5.20 körüli ezrekkel kezdtem hogy egy kicsit felmelegedjek. Huncut szél is fújt, a szembeszeles részeken szinte egyáltalán nem izzadtam, hátszélben is csak kicsit. Ez nagyon fontos nekem, ezt a hideget pont nekem találták ki, úgyhogy meg is tartottam a gyorsabb tempót, lássuk mi lesz belőle. A körülmények nekem kedveztek, most vagy soha. Azt tudtam, hogy így nem fogom végig bírni, de úgy gondoltam, majd lassulok belőle ha kell. Akkor még nem gondoltam volna hogy ilyen keveset kell.

Fel-le, egyik domb a másik után, végig beton, de nagyobb részt erdőben, meg egyetemi campusban, múzeumok között kacskaringózott, sok kanyarral. Fogytak a kilométerek, a hidegben gazdaságosan haladtam, könnyedén ment. Mindenki kedves, mosolygós, én is.

A fele 1.54, ez jobb mint gondoltam, és még nem is vagyok megroggyanva. Szeretem a több körös pályákat, jobban be tudom osztani amim van, és nem érnek meglepetések. A harmadik kört bizakodóan kezdtem, attól féltem kicsit, hogy a frissítést nem vitték túlzásba, banán csak a célnál elhaladva volt, én hülye meg nem hoztam semmit, 10 km múlva ehetek újra.

Figyeltem magam, a lábam bírta, de nem is akartam elfutni ezt a szakaszt. Azért nyomtam neki becsülettel, innentől már csak előztem. Néztem az órát, és örömmel láttam, hogy az 5.20-5.25-öket tudom tartani. A kör végén kicsit elfogyott valami, aggódni kezdtem, de jókor jött a banán, segített. Deréktól felfelé mindenem banános lett, sebaj.

Egy srácot beértem, fogta magát és beállt mögém, egész a célig vittem. Nem beszéltünk, kicsit idegeseítő is volt hogy tapad rám, de végül is nem volt vész, talán még motivált is egy kicsit hogy nem csak magamnak diktálom a tempót. Fogytak a kilométerek, 34-nél konstatáltam hogy nem vagyok rosszul mint 4 hete, ez csodálatos érzés volt. Szárnyakat nem adott, mert fáradtam rendesen, de kicsit visszavettem 5.35-5.40-re, és szenvedés nélkül haladtam. Minden km újabb győzelem, ekkor már tudtam hogy a 4 óra simán meglesz, ha bírom akkor még sokkal jobb is.

A térdem úgy 28-nál fájdult meg, főleg a meredek lefeléket nem szerette, nem mondom hogy nem volt kellemetlen, de ki lehetett bírni. A pulzusom emelkedett ahogy fáradtam, éreztem hogy azért jobb az óvatosság. Már mindenem sajgott, derék, nyak, talp, satöbbi, de nem azért jöttem hogy ne fájjon. Igazán nehéz pont nem volt, csendesen örültem hogy 40-nél is tudom tartani a tempót. Kemény volt a vége, beleadtam mindent, de vigyorogva futottam, már tudtam hogy ez nagyon jó lesz. Egy kis hajrá, az uccsó km 5.30-on belül, és egy igazi ujjongós, örömteli befutó. 3.50.41. Mindenki bekaphatja.

Egyik legjobb versenyem volt evör. Rutin, egy kis merészség, finom hideg, és a szuper érzés, hogy ennél ma egy másodperccel se tudtam volna jobbat. Kár azért a pisiért az első körben, de ennél asszem igazán nem kívánhatok többet. A nyolcadik legjobb időm így 44 éves fejjel, egy nem könnyű év után.

SZÁMLÁLÓ 32946 km

Alakulat

Alakulgat a pálya eleje, de a sáros rét nem fog belekerülni.

Lomha, fáradt és lassú vagyok, egy hete még jó ötletnek tűnt a szombati verseny, most így költözés után kevésbé. A kihívás most valahogy nem hiányzik az életemből.

SZÁMLÁLÓ 32904 km

Útkeresés

Ma is új részeket fedeztem fel, tisztul a kép hogy merre érdemes majd menni. Két napja fáj a fejem, reméltem hogy egy kis mozgás majd elmulasztja. Nem tette.

SZÁMLÁLÓ 32897 km

Discovery mode

Tegnap egy rövid közös, ma egy kicsit hosszabb. Új útvonalak, új környék, felfedezés.

A hétvégi kaland után retek fáradtan, de lelkesen derítettem fel egy látványos tópartot, meg egy ígéretes erdőt. Nem lesz ez rossz!

SZÁMLÁLÓ 32889 km

Búcsú a tehenektől

A hétvége most másról fog szólni, előrehoztam a maraton előtti "hosszút" mára. Éltem az alkalommal, hogy elbúcsúzhassak kedvenc tókörömtől is.

Sok helyen futottam az elmúlt 24 évben, de azt hiszem ez a kör volt a csúcs, ha a látványt, talajt, domborzatot egybe veszem.

Lassan és nehézkesen kezdődött, aztán a végére belehúztam. Lehetne már annyi eszem, hogy nem sodor el a hév az új óra visszajelzései láttán. De nincs. Kár, ma nem kellett volna hajtani egyáltalán.

Egy skót marha panaszos bőgése a párás, őszi réten - ezt magammal viszem.

SZÁMLÁLÓ 32876 km

Búcsú a kastélytól

Szerettem ezt a pályát. Nem volt könnyű, de gyönyörű és változatos. Összerohangáltam pár ezer km-t rajta. Most úgy tűnik, többször már nem futok erre.

Az új eszköznek köszönhetően rekord-özönnel búcsúztam: 1km, 5km, 10 km és leghosszabb futás (a teganpi 10.21 után ma 10.22-t mértem). Jól esett, jól is ment, nem hajtottam szét magam, de élveztem hogy azért haladok, 138-as pulzussal tökéletes.

SZÁMLÁLÓ 32861 km

Kütyük

Szaporodnak...

Az új telóval nem tudok futni, úgyhogy kellett valami gyors megoldás.

Tegnap még mindig fáradt voltam, de már kevésbé. Az új cuccnak köszönhetően több új rekordot is besöpörhettem - persze ez az első regisztrált futásnál még nem olyan nehéz...

SZÁMLÁLÓ 32851 km

A kocogás örömei

Nem is emlékszem mikor éreztem már a jóleső fáradtságot a lábaimban: a szombati alkalommal sikerült igazán kihajtanom magam, hónapok óta először. Szerencsére nem kellett sehova sietnem ma, úgyhogy nyugodtan, kellemesen kocogtam. További pontokat adott a könnyedségemnek, hogy délelőtt másfél óra kitartó munkával sikerült beszettelnem az új telómat, hónapok óta aggódtam már a régi szar miatt, hogy mikor és hol hagy cserben, most végre ez is működik. Ja, és a fantom térdfájás is elkerült ma teljesen.

A tegnapi 11 közössel együtt a

SZÁMLÁLÓ 32841 km

Nocsak

Három napja béta blokkoló nélkül = min akit puskából lőttek ki. Sajna át kellett időzíteni a futást délutánra (a főbérlő sajnos annyira primitív, hogy nem világos számára, hogy éjjel küldeni egy sms-t hogy másnap délelőtt jönnek lakást nézni az egyáltalán nem oké), de végül jól sült el a dolog. Könnyedén kezdtem, majd szépen lassan elkezdtem hajtani, nem is tudom mikor engedett ilyet a szervezetem. A vége már 5-ös ezrekkel, az idei legjobban sikerült hosszú edzés.

SZÁMLÁLÓ 32820 km

Minden alkalom egyedi

Az éjszaka, a mérgek, a gyengeség a közepén, a végén összeálló mozgás - mintha tegnap lett volna megint. Szerencsére a végén jelentkező hasmenés segített egyedivé varázsolni a mai edzést.

SZÁMLÁLÓ 32796 km

Egyet vissza

Potom 10 fokkal van melegebb mint tegnap ilyenkor, nem csoda hogy a negyedik féle mérget is be kellett vetnem éjjel, aminek persze a mai edzés látta kárát. A negyedik-ötödikben kissé megrogytam, a végére szerencsére rendeződött.

SZÁMLÁLÓ 32786 km

Rebuild from scratch

A nem túl jól sikerült hétvége után a térdem miatt még egy napot ki kellett hagynom, ma már rendben volt. Kellemes, lendületes 10-es a 3 fokban, kell is hogy elfelejtsem az újabb gödröt.

SZÁMLÁLÓ 32776 km  

Ez ma nem

Hát ilyen is rég volt, hogy feladtam... 8-nál abba kellett hagynom, totálkár, tegnap megborult a látszat-egyensúly, nem működöm.

SZÁMLÁLÓ 32766 km 

Söder Runt

Legyen minél több verseny. Egy lendületes 10-es Södermalm körül 47.37-tel. Szar éjszaka, szar nappal, gondoltam kicsit kihajtom magam. Sikerült.

SZÁMLÁLÓ 32758 km 

Térd és időd

Ma megint elkezdtem érezni a térdem mint a múltkor, szerintem alvás közben tekerem ki. Remélem elmúlik ugyanúgy. Ezúttal is csak egy kis 8-as volt, pár napja nem szedem a vérnyomi mérget, valahogy most nem kell, egyből jobban is megy a kocogás.

SZÁMLÁLÓ 32748 km 

Színek

Nem terveztem, de délután úgy éreztem szükségem van egy csendes, elmélyülős körre. Jól is esett, az ősz meg a legjobb formáját hozta: hideg, napsütés, és a világ összes színe.

SZÁMLÁLÓ 32740 km

The road goes ever on and on

Még a verseny estéjén beneveztem a következőre, 4 hét múlva, itt helyben, csak megvártam hogy nincs-e sérülés. Két nap pihenőt is engedélyeztem magamnak, nem mintha nagy gond lett volna, de jobb a békesség. Izomláz, kidörzsölés, ez-az nyikorog, de semmi komoly. A mai kis 8-as még jól is esett a csípős őszben.

SZÁMLÁLÓ 32732 km

26 másodperc

Huhh, ez kegyetlen harc volt.

Időben sikerült odaérni, stresszmentes öltözés, bambulás. A bemelegítést nem vittem túlzásba, egy kis vádlinyújtás bőven elég.

Csodálatos idő, kívánni se lehetne szebbet: 14 fok, felhő, kis hűsítő szél. Aggódtam is, hogy mi lesz most, hogy nem tudom az időjárásra kenni, ha baj van.

Sikerült rögtön az eleján ráállni arra a tempóra amit kitaláltam magamnak. Nem óvatoskodtam, hanem a best scenario forgatókönyvet vettem elő, ezzel az 5.30 körüli tempóval végig tudok menni az edzések alapján, ha nem történik semmi. Nyilván történt.

Egyértelműen a 4 óra volt a cél. Gyógyszerek ide vagy oda, nem vagyok rossz formában, futottam 30-akat bőven, volt hogy jól is ment. Rengeteg kilométer van a lábamban, ennél többet nem lehet tenni.

Kicsit gyorsabban mentem mint a híres 5.41-es tempó, hogy ha valami gond van, tudjak még lassulni belőle pár percet. Ez jó ötletnek bizonyult. Arra vigyáztam, hogy ne erőlködjek, ha könnyedén tudom tartani akkor szuper, ha nem akkor még idejében eleresztem.

Jól ment, és élveztem a versenyt. Míg a múltkori félmaratonból alig érzékeltem valamit, most nem zavart annyira a tömeg, bár tény hogy figyelni kellett hova lépek, a frissítőállomásokon meg folyt a harc a poharakért. De jól viseltem, nem volt gond. Külön erőt adott a 2 évvel ezelőtti balul sikerült verseny, még élénken élt emlékezetemben, hogy akkor hol és hogyan borultam meg, most meg semmi probléma. Frissítgettem, nem néztem az órát, csak 5 km-enként láttam hogy rendben van a dolog, nézelődtem. Furcsa is volt a sok inger meg látvány, azon kaptam magam hogy nem a lábam elé nézek mint szoktam, hanem felvetett fejjel futok, amitől igen hamar be is állt a nyakam.

25-ig tök oké, úgy 27-nél jutott először eszembe egy kietlenebb helyen, hogy bizony még van bőven hátra. Elhessegettem a gondolatot, meg azt is, hogy talán már nem olyan könnyedén tartom a tempót mint korábban. Nem ragaszkodtam hozzá nagyon, pláne amikor másodszor is megmásztuk Södermalm-ot a 30-adikban. Engedtem magam lassulni kicsit, de így se esett jól. Aztán a hangos és büdös alagút, és még két hosszú és kemény emelkedő, akkor megroggyantam. Addig féltve őrzött kis pulzuskám felszökkent, és úgy is maradt. A Västerbron-on felfelé már tudtam hogy gáz van, a 33-ikban vagyok, van még majd 9, és egy kilométer alatt elvesztettem a kontrollt a szervezetem felett. Nem tudom mi ez, az agyam már nem tudja kezelni a stresszt, és jön ilyenkor egy szélsőséges reakció. Az a minimum, hogy az addigi egyenletes tempónak annyi, abban az állapotban az is lehetetlen feladatnak tűnt, hogy elérjek a célig. Próbáltam persze nem teljesen szétesni, és egy hajszállal a teljes rosszullét alatt nyomni tovább, de az addigi haladós tempóhoz képest szánalmas vánszorgásnak tűnt amit csinálok, és persze mentek is el mellettem az emberek. Sok mindenhez van kedvem ilyenkor, de a futás nincs köztük.

Teljesen rácsavarodtam a harcra, igazi zombivá váltam, és csak annyira maradt erőm, hogy vánszorogjak előre, egyik láb a másik után, Ilyenkor nem számít az idő, tulajdonképpen semmi sem, csak egyetlen gondolat marad, hogy előrefelé kell mennem, mert csak úgy hagyhatom abba ezt a szart. Jönnek a rossz gondolatok is ilyenkor szépen: most dől össze az, amit 3 óráig építettem fel.

39-nél elment mellettem a 4 órás iramfutó a kis csapatával. Ez annyira nem érintett jól. Még sokáig láttam a kis zászlóját: igen, ott megy a 4 óra... Ekkorra viszont valami összeállt, a lassú tempóval fogcsikorgatva tudtam haladni, de ha picit is gyorsítani próbáltam, már ugráltak is a karikák a szemem előtt. Próbáltam a kudarc gondolatát is hessegetni, ennyi problémával nem sokan vannak itt a mezőnyben, törés, covid után, satöbbi. Szép dolog ez, és még így is sokkal jobban megy mint 2 éve. Persze közben a dolog élvezeti értékéből további pontokat vont le, hogy a derekam nyilallni kezdett, reméltem nem itt csap belém a gerincsérv megint; a lovaglóizmom úgy 10 lépésenként kicsit görcsbe rándult aztán szerencsére mindig elengedett, és egyéb dolgok, amik egy maraton végén történni szoktak.

40-nél megláttam az órát. Nem tudtam pontosan, mikor rajtoltam, de úgy számoltam olyan másfél percet kell levonni a bruttó időből. Jesus. Az azt jelenti, hogy 13 percem van, hogy megtegyem a 2195 hátralévő métert. Két hatperces km meg a ráadás, nem túnik nehéznek, de abban az állapotban... Fogalmam sem volt róla, hogy egyáltalán még van esélyem megcsípni a 4 órát, azt hittem sokkal többet lassultam, de akkor és ott nem tűnt reálisnak hogy sikerül. Szép volna azt mondani, hogy összeszorítottam a fogam, és hajtottam, de sajnos ez nem egy ilyen állapot. A pulzus mondja meg, hogy mennyivel mehetsz, és én sokkal lassabbnak éreztem magam a 6 perces tempónál. Mindegy, nem érdekes. A 4.01 is nagyon szép, volt már ilyen.

Aztán befutottam a gyönyörű műemlék olimpiai stadionba, és a kanyarban megláttam a célban az órát. 4 óra 1 percet mutatott. De ez bruttó idő. Basszus, fél percem még van... Valami botladozó hajrá jött ki belőlem, és beestem a célba. Kibaszott cefetül voltam és nem jól, de a telefonon megnéztem az eredményt... 3.59.34. Elbőgtem magam.

Tényleg nem tudom, hogy sikerült. Nyilván nem annyira lassultam le, mint amit éreztem. De fogalmam sincs, hogy nyomtam ki magamból. Csodálatos érzés.

A hazaút nem volt annyira fincsi, de most mindent le tudtam szarni. Az utóbbi 13 évben csak egyszer sikerült 4 órán belül kerülni, pedig elég sokszor próbáltam. Persze most sem adták ingyen.

SZÁMLÁLÓ 32724 km

Itt van az őz, itt van újra

Ilyen se volt még az itteni évek alatt: meg kellett állnom hogy kikerüljek egy hülye kis acsargó dögöt. Az őzek miatt kicsit később már szívesebben álltam meg, de nem sikerült normális képet csinálnom róluk.

Megvolt az utolsó kis edzés is, szombaton jöhet a megmérettetés.

SZÁMLÁLÓ 32682 km

Tudjuk mi lesz

Újabb pokoli éjszaka során elfogyasztott szerek után nem voltak illúzióim, mi várható ma. Pontosan olyan is lett.

SZÁMLÁLÓ 32676 km

Az igazi ősz

Csak egy kis kocogás a nyirkos, párás, felhős őszben - ahogy szeretem. Kicsit nehézkesen - a hétvégi alvás meg pihenés nem jött össze -, de úgysem kell már hajtanom ezen a héten.

SZÁMLÁLÓ 32668 km

Victim

Egy-két napja megint az időjárás áldozatának érzem magam, ma is elég nyögvenyelősen indult a dolog, és bár a második felére rendződött a egy kicsit a helyzet, azért örültem hogy verseny előtt egy héttel csak max 15-öt szokás menni.

SZÁMLÁLÓ 32660 km

Pozitív

Könnyed, jóleső 8-as a hűvösben, még eső előtt. Mostanában nem ez a jellemző, de ez jó edzéske volt.

SZÁMLÁLÓ 32645 km

Linux

Döntenem kellett: vagy kimegyek a kertbe, és a főbérlő csákányával szétverem a gépem, vagy elmegyek futni egyet. Végül az utóbbi mellett döntöttem, asszem jól. Szegény gépem nem tehet róla, hogy a létező legszánalmasabb operációs rendszernek kell futnia rajta.

SZÁMLÁLÓ 32637 km

Folytatás

Kb ugyanaz, kisebb rosszulléttel küszködve nyomtam nem gyorsan, de becsülettel. Meleg van. Nem ilyen napot szeretnék kifogni a versenyre.

SZÁMLÁLÓ 32627 km

Hervadt

Nemtom mi volt, valószínűleg valami melegedés tett be, enyhe rosszulléttel kellett végignyomnom a 24-et, csak hogy valami kihívás is legyen benne. Kedvetlenül és erőtlenül battyogtam, és vártam a végét. Nem baj, a mai cél csak annyi volt, hogy meglegyen a kilométer és ne hajtsam ki magam. Még így szar állapotban is 6 perces ezreken belül voltam, ami azért biztató. Mission completed.

SZÁMLÁLÓ 32619 km

Ázott

Megpróbáltam kisakkozni mikor nem esik az eső nagyon. Nem sikerült.

Sebaj, igazából szeretem az ilyen időt. Csak egy kis átmozgatás volt amúgy is.

SZÁMLÁLÓ 32595 km

Óvatos

Kihagytam a hétfőt-keddet a térdem miatt, de nem is baj, elég combosra sikeredett a hétvége amúgy is, egy kis pihenő indokolt volt. Kicsit éreztem ma is, de nem futós sérülés szerencsére, vagy a hideget nem szerette szombaton, vagy megnyomtam/megrántottam valamikor. Nem zavart, de jó lenne megszabadulni tőle.

Egyébként elég jóleső 10-es, kiszellőzteti a fejet meló közben.

SZÁMLÁLÓ 32587 km

Sicklaloppet

Régi tagja vagyok már a "Versenyezzünk kemény edzés másnapján" klubnak. Egy 10-es kis verseny ficcent ma be "levezetésnek" a tegnapi 32 után. Kb 500 induló, városi-erdei-tengerparti változatos útvonal, lelkes nézők, jó kis élmény.

Nem akartam nagyot durrantani, de végül a második felét még megtoltam, így a vállalható 50.14-gyel abszolváltam a 10-et.

Az egyik térdem kicsit berzenkedett ma reggel, igazából nem lett rosszabb a mai futástól, remélem elmúlik.

SZÁMLÁLÓ 32577 km

Főpróba

A legfontosabb edzés 3 héttel a megmérettetés előtt. Jó érzés: felkészültem.

4 kör nehéz terepen, annyi mint 32 km, 5.50-ekkel. Szépen türelmesen, nem hajtottam ki magam, a végére egy kis hajrá is belefért. Nem vetett szét az erő, szívesebben lustálkodtam volna inkább az ágyikóban, de így is biztosan megvolt, gond nélkül. Persze kellett a 10 fokkal hűvösebb, borús-szeles álomidő is - kicsit furcsán néztek rám a sálas-sapkás-kabátos svédek, ahogy egy szál rövidben és atlétában nyomtam.

Már csak az a nagy kérdés, hogy betonon és versenykörülmények között tudok-e 10-zel többet és 10 másodpercekkel gyorsabban...?

 SZÁMLÁLÓ 32567 km

Kicsit kevésbé laza

Csak egy kicsit kevésbé laza kör a hűvös őszi napsütésben. Ki kellett szellőztetnem a fejem kicsit, a végére két gyors km is befigyelt.

SZÁMLÁLÓ 32535 km

Laza

Csak egy laza kör a hűvös őszi napsütésben.

SZÁMLÁLÓ 32527 km

Reflections

Gondolkoztam a szombati versenyen. Sajnos mostanában elég nehezen élek meg dolgokat, pláne ennyi és ilyen intenzív ingert, kell egy kis idő a leülepedéshez.

Szóval nehéz volt. Sokkal nehezebb mint az uppsala-i kiruccanás. Fizikailag is és lelkileg is. Igaz hogy jobb időt mentem, de nagyrészt betonon és sokkal könnyebb terepen.

Rögtön az elején kissé besokalltam, még el sem indultam amikor már bepánikoltam egy kissé a meleg miatt. Aztán nem tudtam figyelni és túl gyorsan kezdtem. Szóval már az eleje túl intenzív volt, plusz rájött a meleg (pár órával a verseny után már jött a lehűlés, ma meg már szuper hűvösben alig izzadtam meg). Sok volt már eleve, plusz egy gyors tempót is kellett tartanom, szép magasra tettem a lécet. Sikerült végül, de nagy küzdelem volt, és abszolút kicentiztem.

Szokni kell a verseny körülményeket, másfél év home office után különösen. A küzdelem szép volt, a tanulságokat meg le kell vonni.

Levezetés 2.0

A tegnapi közös levezetés igen nyögvenyelősre sikeredett, a mai viszont jó kis kieresztős-lazulósra.

SZÁMLÁLÓ 32519 km

Verseny után

Hát megvolt a 75. feles is. Ki gondolta volna anno '97 novemberében, hogy lesz még 74, és hogy a 75. olyan távol lesz majd Szentendrétől.

Kissé stresszesen indult a dolog, mire a rajthoz értem bedurrant a nap, igazi strandidő lett, pedig egy órával korábban még fáztam. Bevallom eléggé összeomlottam, a nap égetett, én meg a sapkát se hoztam el, teljesen be volt borulva reggel minden. Mintha minden összeesküdött volna ellenem, amúgy is vannak nehezítő körülmények, de ezt a külön a rajtra tartogatott kánikulát nehezen emésztettem.

Végül nem volt olyan vészes, az első körben volt kicsit melegebb, aztán szerencsére jöttek a felhők, azóta megérkezett a hidegfront is.

Az elején csak kapkodtam a fejem, nagyon sok volt az ember meg az inger, és jól bekezdtem. Visszalassulni gáz lett volna, úgyhogy eldobtam az előzetes terveimet, és megpróbáltam a maximumot kihozni a dologból. Nagyon kellett befelé koncentrálni, hogy ne szaladjon el a pulzus, mert akkor rosszul leszek, és a versenynek annyi. Folyamatosan figyeltem befele, igyekeztem a vörös zóna közelében, de kívül maradni. Így persze nem olyan könnyed és élvezetes a futás, nem sokat érzékeltem a pályából meg a környezetből. Az elején rengetegen mentek el mellettünk az előző csoportból, ők voltak a gyorsak, szegényeknek kerülgetniük kellett minket időnként szűk helyeken, ez nem tűnt nagyon jó szervezésnek. Södermalm egyébként elég jól fest, hangulatos kis kiülős helyek mellett futottunk a parton.

Nem az órát figyeltem, csak a belső jelzéseket, igyekeztem nyomni, de nem túlzásba vinni. Az eredmény egy szép egyenletes verseny lett, az elején a virgonc tempóból kicsit visszavettem, de azt viszont sikerült végig megtartani.

10-15 között egy kicsit óvatosabb voltam, de utána már úgy éreztem, a maradék 6-ot csak letolom akármi van, és próbáltam még egy kicsit rátenni, valamicskét sikerült.

19-nél volt egy frissítés, ami kizökkentett, figyelni kellett a poharakra meg mindenre, és akkor megszaladt bennem valami, megszédültem, és beletelt pár száz méterbe, amíg összekaptam magam. De akkor már tényleg nem akartam elrontani, úgyhogy szenvedtem egy kicsit a célig. Sikerült elmenni a határig, de megérte: amikor kisütött a nap, nem gondoltam volna, hogy sikerül a titkos tervem, 1.50-en belül beérni. Ráadásul vagy 200 méterrel hosszabbat is mértem, úgyhogy bőven megvolt.

A lábam bírt volna többet, de most a jelen helyzetben ennek is örülök. 3 éve mikor legutóbb nyomtam ezt a versenyt, nagyon megszenvedtem. Most - szinte hihetetlen, de - másodpercre pont ugyanannyi volt az 5 km (25.47), de akkor onnan rohamos lassulás és összeomlás lett, most viszont nem lassultam, és több mint egy kilométerrel megelőztem magam. És még nejlonzacskó sem repült be elém.

SZÁMLÁLÓ 32503 km

Verseny előtt

Megint ugyanolyan lett, szinte másodpercre. Hm.

Próbáltam még a kellemes felhős hűvöset magamba szívni, hétvégére csak a verseny kedvéért már készülődik a jó kis tökérlelő meleg. Egy kicsit el is ment a kedvem az egésztől, én csak egy futóversenyt akartam, nem egy újabb kétórás rosszullétet a hőségben.

SZÁMLÁLÓ 32482 km

Időcsapda

Hát ez tök ugyanolyan volt mint tegnap. Mintha megint ugyanaz a futás lett volna. Remélem nem kerültem bele valami ostoba időutazós történetbe.

SZÁMLÁLÓ 32474 km

Harmatos hétfő

A tegnapi szép hosszú közös még vidáman ment, ma valamiért harmatos kis hétfői levezetés sikeredett csak.

SZÁMLÁLÓ 32466 km

Ketteske

 Hétfőn nagy reménnyel vágtam az edzésbe, örülve annak, hogy a síroller legalább megmaradt, mint alternatíva. Kedden jött a pofon, annyira béna voltam az aikidón, hogy sikerült a saját lábujjamat eltörni, persze a másik lábamon... A hetet bicegéssel és szentségeléssel töltöttem. Ma muszáj volt egy próbát tenni, hátha mégis tudom folytatni. Végül is ment a dolog. Nem mondom, hogy minden panasz nélkül, de mozogtam.

SZÁMLÁLÓ 32448 km

Feltöltődős

Egy igazán élvezetes hosszú edzés nagy kincs... Persze kellett hozzá a 9-10 fokos hűvös is, még gondolkoztam is hogy lehet hosszúban kellene nyomni, szerencsére nem tettem. Alig izzadtam meg a 24 alatt, könnyedén haladtam, meglepően gyorsan, annak ellenére hogy nem akartam kihajtani magam a jövő heti Stockholm félmaraton előtt. Terepen is 2.01 körül volt a feles részidőm, de nem is a számok a lényegesek, hanem az, hogy igazán jól esett, még az utolsó km is.

SZÁMLÁLÓ 32429 km

Ősz indító

Könnyed, egész lendületes kis kezdés a szeptemberhez. Élvezem az őszi időt, amióta hűvösebb van, érezhetően jobban is megy.

SZÁMLÁLÓ 32405 km

Roll on

 Tegnap, a meló után sikerült összekaparni magamat és nekivágni. 

SZÁMLÁLÓ 32395 km

Hosszú

No nem a táv. Se az alvás. De a hajnali 8 fokban gondoltam előkotrom a hosszú alsót-felsőt.

Az augusztust bő 250 km-rel és egy versennyel abszolváltam, nehezített körülmények között. Soha rosszabbat.

SZÁMLÁLÓ 32381 km

Őszi hétfő

Nagyon sajnálom, ez az év nem kímél minket a sérülésekkel...

A szombat nagyon sokat kivett belőlem, fáradtnak éreztem magam, rábíztam magam a robotpilótára az őszi napsütésben.

SZÁMLÁLÓ 32371 km

Plantar Fasciitis

 Ezzel kínlódom már hosszú hetek óta. 5 hét kihagyás után még hétfőn gyógyultnak tekintettem magam és elmentem futni. Nagyon jól esett és a lelkemet melengette, de amit befejeztem megint jelentkezett a makacs fájdalom. Ezek szerint az idei futószezonnak vége és el kell engednem a verenyterveimet is.

SZÁMLÁLÓ 32338 km

Marad a síroller. Azután nem fáj és legalább kint vagyok, mozgok. Sajnos több időt kell ráfordítani, hogy hasonlóan széthajtsam magam, de legalább csinálok valamit és nem őrülök teljesen meg. A tegnai menet után rettenetes izomlázzal, de boldogan. 

SZÁMLÁLÓ 32363 km

Gyors démonok

Próbáltam én futni előlük, majd 3 órán keresztül, de nem sok sikerrel. A felhős-szitálós-szeles-hűvös idő segítségemre volt, a tegnap este a mára is áthúzódó pokol menedzselésére bevett gyógyszer kevésbé.

SZÁMLÁLÓ 32328 km

Őszies

Egy nyugodtabb, kellemes 10-es a borús, szeles, hűvös őszben, a végén még el is áztam.

SZÁMLÁLÓ 32298 km

Billegős

Minden nap a szakadék szélén táncolok, egy rossz éjszaka kártyavárként dönt össze mindent. Futottam a pánik elől, gyorsan.

SZÁMLÁLÓ 32288 km

The show must go on

Szar hosszú edzés ide vagy oda, folytattam a szokásos hétfői könnyed körrel. Még jól is esett a csodás őszi időben.

SZÁMLÁLÓ 32278 km

Egyszer minden jó sorozat megszakad

A mai hosszúnak is türelmesen vágtam neki. Nem éreztem hogy szétvet az erő, de csendesen, egyenletesen haladgattam. Induláskor 13-14 fok lehetett, amit ellensúlyozott az erős nap. Reméltem nem megy nagyon fel. De felment.

17-nél kellett döntést hoznom, hogy 26 vagy 30 legyen, ekkor még teljesen jól voltam, és meglepődve láttam hogy picit 6 percen belüli tempóval volt meg az eleje, azt hittem lassabb. Lelkesen bevállaltam a 30-at. 2 km múlva már tudtam hogy rossz ötlet volt. Egy napos részen valamiért felszaladt a pulzusom, átbillent valami, és a kényelmes, egyenletes tempó hirtelen már túlzásnak tűnt. Lassultam, próbáltam a kritikus határon belül maradni, de egyre kevesebbet bírtam. A rosszullét határán egyensúlyozva nem volt egy leányálom az utolsó 10. Egyszerűen nem tudom kiszámítani, hogy mikor mennyit bírok, ez ma túl sok volt.

Időben jobb lett mint 2 hete, de az egy jó edzés volt, ez pedig nem.

Az eddigi leghosszabb szerdai közöset is könyvelem,

SZÁMLÁLÓ 32270 km

Fázika

Kiléptem a 15 fokos esőbe, és olyan különös érzés lett úrrá rajtam... olyan volt mintha... igen, fáztam volna. Király. Egyébként semmi különös, egész jó kis tempóban egy szokásos rövid kör.

SZÁMLÁLÓ 32230 km

E(l)ső osztály

Gyönyörű hűvös esőben vezethettem le a versenyt. Nem is éreztem fáradtnak magam.

SZÁMLÁLÓ 32222 km

Két kibaszott év

...mióta nem versenyezhettem. Persze voltak virtuális versenyek, de azért az nem az igazi.

Csak a péntek körül tudatosult bennem, hogy két éve pont ez az uppsala-i volt az utolsó... Most visszatértem a tett színhelyére azzal a biztos tudattal, hogy annál rosszabb úgysem lehet.

Persze most csak a 21-en indultam, annál meg minden szombaton többet megyek már hónapok óta. Most, hogy a gyógyszer miatt csak lassan futhatok, nem éreztem szükségesnek a rápihenést, úgysem tudom amúgy rendesen kihajtani magam, úgy nem is tudok lefáradni meg leharcolni magam. Merésznek hangzik egy 30 után félmaratont nyomni, de ez most egy teljesen más helyzet így.

Sikerült igazolni, hogy az utolsó éjszakai alvás nem befolyásolja a teljesítményt az én szintemen. Ha befolyásolta volna, akkor nagy szarban lettem volna. Hagyjuk is.

A helyszínen már elég lelkes voltam, régi Zöldgömb-ös emékeket idézett ez a kis verseny. Izgalom nem sok volt a táv miatt. Igyekeztem szolidan kezdeni, nem lehettek nagy elvárásaim. Egy 2 óra körüli időnek már örültem volna, de igazából annál is lassabb tempó volt a reális. Most annyit tudtam tenni az ügy érdekében, hogy a cél előtt több mint 24 órával vettem be az utolsó pirulát, reméltem hogy így nem fog már nagyon akadályozni.

Nem akadályozott. 2 órán belüli tempóval indultam, pár kilométerig figyeltem magam, utána fel mertem tolni a tempót 5.30-as ezrekig is. Valószínűleg az a kényszer, hogy csak alacsony pulzussal edzhetek, némi hasznot is nyújt, most a verseny közben azt éreztem, hogy gazdaságosan és alacsony pulzussal haladok. Nem vadultam, de azt már éreztem, hogy a 2 óra könnyedén meglesz, és ha nem rontom el, jó kis futás lehet ebből...

11-12-nél azt éreztem, hogy picit még rá is tehetek. Elkezdtem előzgetni, a sorstársak fáradtak, én meg pont azt éreztem hogy nem, ennél hosszabb távokhoz vagyok szokva. Fokozatosan gyorsultam, és előzgettem. Plusz jó érzés volt hogy jöttek fel a két évvel ezelőtti horrorisztikus emlékek, amikor delíriumban csoszogtam ezeken a kilométereken, most meg könnyedén haladok.

16-19-ig jött a java: kemény emelkedők, fél-öklömnyi kövekkel felszórt mély utak, gyökerek közti ugrabugra, nagy kövekre fel és le... És azon kaptam magam hogy kifejezetten élvezem a plusz kihívást. Még itt is tudtam fokozni a tempót, ami elég jó jel, ez már tisztességes futás, nem valami gagyi csoszogás... Az utolsó 2 km-en már nem vigyáztam a pulzusra se, mindent bele, még előztem is - 5 percen belüli ezrekkel toltam ezt a részt a célig. Szuper élmény volt.

Hivatalosan 1.50.42-es álomidővel értem be, én kicsit rövidebbet mértem, 1.53 körül lett volna reálisan, de figyelembe véve a körülményeket, béta blokkolót, a februári törést, a nehéz pályát, azt hiszem ennél jobban egyszerűen nem sikerülhetett volna ez a verseny és a visszatérés. Még a 28. helyezés is jól hangzik a 79-es mezőnyből.

Tök jó lenne ha lehetne még pár ilyet tolni az idén.

SZÁMLÁLÓ 32214 km