Nem akartam szétgyilkolni gyötört lábaimat, de így is vittek maguktól, ez megint pozitívum. Már kezdtem volna élvezni a dolgot, de sajnos emberek is voltak, és természetesen kutyákat is hoztak magukkal. Már 100 méterről látszott, hogy baj lesz. Mondanom sem kell, nem sikerült megfogni őket, pont elém ugrott az egyik, meg kellett állnom. Higgadtan üvöltve hívtam fel figyelmüket a bokatörés elmúlt másodpercekben ugrásszerűen megemelkedett esélyeire, mire a csávó:
- Hát nézz a lábad elé!
Az egyik csaj:
- Neked van gyereked? (Ezt bevallom, nem egészen értettem...)
A következő pillanatokra nem emlékszem, csak arra, hogy megálltam, visszamentem, és attól tartok, mondtam is valamit. Azt hiszem, nem volt magas színvonalú a vita, és az álláspontok sem közeledtek.
Inkább a vaddisznókat választom.
SZÁMLÁLÓ 19060km
Orulok, hogy szorakoztatod magad extra gyakorlatokkal futas kozben :)
VálaszTörlés