Nem így terveztem, de egy hetet pihentem rá a versenyre. Kis híján a futó mozgást is elfelejtettem és a rajt előtti izgalom is elmaradt. Csak meg akartam csinálni, lehetőleg nem sokkal rosszabbul, mint 2 hete. A rajt előtt a szokásos jelenetek: a klotyó előtti kígyózó sorok, bemelegítés a helyi fitness csajokkal. Rajt. Megint erősen kezdtem. Persze nem elfutottam az elejét, a világért sem. Csak feszegetni akartam a határaimat... hátha megy ez jobban is. Így kibújtam az iramfutó mögötti tömegből és saját tempót mentem. 10-ig nagyon jól ment, még 15-ig is jó volt. Aztán történt valami, nagyon lassulni kezdtem. Még tettem 1-2 kísérletet, hogy visszaálljak a korábbi tempóra, de nem sikerült. Először még csak 10 mp volt a lassulás, aztán egyre több. Végül örültem, hogy 6 perces ezrek alatt alatt maradtam. Nagyon küzdelmes lett a vége. Az utolsó néhány 100 méterre még összekaptam magam, hogy ne úgy járjak, mint legutóbb. Így egy fél percet javítottam. De a célban koránt sem úgy néztem ki, mintha megérte volna a küzdelem azért a 30 mp-ért. Oda is jöttek megkérdezni, hogy minden redben van-e. Nem volt. De mindkettőnk érdekében nem mondtam igazat és folytattam csendes agóniámat. Negyed óra kellet a reboot-hoz és, hogy újra üzembiztos legyen a rendszer, bár végtelenül lassú még mindig.
SZÁMLÁLÓ 26616 km
Látatlanban is azt gondolom, igenis megérte az a 30 mp... Szívből gratulálok, jó kis harc lehetett. Ráadásul elmondhatod, hogy neked is megvolt 2 órán belül ugyanaznap mint Kipchoge-nak... 😁😁😁
VálaszTörlésIgen, az is hasonlóan kimagasló teljesítmény...
VálaszTörlés