2009. szeptember 6., vasárnap

Újra együtt a nagy csapat

...avagy mit rejt a 101-es szoba...
...avagy IZOMATED (hú, ez már nagyon meredek).
Szóval ismét egy közös verseny Svennel! Már odafelé a kisföldalattin összefutottunk, pont egy kocsiba szálltunk. Kissé korábban mentünk, mert még fel kellett vennem a rajtszámot. Erre úgy 20 percet kalkuláltam, egyéb rendezésekből kiindulva, de 47 másodperc alatt megvolt. Úgyhogy gyors öltözés, és egy órával a rajt előtt teljes díszben, csomagokat leadva vakartuk a fejünket, hogy akkor most mit is fogunk csinálni tulajdonképpen még egy óráig, a rajtig. De csak eltelt az idő, egy komolyabb bemelegítéssel (kb. 40 méter), és a környéken található valamennyi bokor meglátogatásával.
Nem pörögtünk túlságosan, de azért jó volt nézni a színes tömeget, köztük a rengeteg svéddel - gondolom Svent követik, akárhová megy. Egy-két merészebb északi barátunk svéd válogatott mezt húzott a futóversenyre. Én nem biztos, hogy mertem volna hasonló helyzetben... De igazából nem szólogattak be nekik, sőt, inkább jó hangulatú vállveregetéseknek-gratulációknak voltam szemtanúja. Hja, a híres magyar vendégszeretet és tolerancia!
Lassan kezdtem a tömegben, óvatosan. Sven mint akit puskából lőttek ki, elviharzott, én még tompa voltam, és egyetlen porcikám sem kívánta a gyors tempót. Elvegetáltam a mezőnyben, kissé jobban idegesített a szokottnál, hogy ennyien vannak. A váci méretű versenyeket valahogy jobban kedvelem.
Már a második km-nél rájöttem, hogy meg kell majd állnom... ööö... pisilni. Egy ideig még gondolkoztam rajta, aztán úgy 8 és 9 között elintéztem. Utána pedig a tehertől megszabadulván felkapcsoltam egy fokozattal, és elindultam. Ekkorra már bemelegedtem, és volt kedvem hajtani, nosza, gondoltam, hadd szóljon. És egész szép tempóban, rengeteg embert megelőzve, végig gyorsulva beértem. Egy kellemetlen pillanatom nem volt, végig tudtam, mit akarok csinálni, és könnyedén nyomtam végig, a szenvedő arcokat nézve. Így jó érzés futni! A meleg sem bántott. És örültem, hogy a tempófutás is megy még, mert régen nem csináltam már ilyesmit. Ki is hajtottam magam a célig, de bírtam végig. Örömmel láttam, hogy 1.50-en belül értem be bőven.
Aztán bevártam Svent, aki szinte azonnal jött, és máris összetalálkoztunk veletek, kicsit később még DrPilsnerrel is. Jó fej volt az öreg, megint...
Hát összességében ritka jó élmény volt! Még sok ilyet! És fussunk még többen! Hajrá! És igaz, hogy az Isolated-re már nem jutottunk el, de ez akkor is egy szép nap lett, amit már régen vártunk, és nem csalódtunk!
M, köszönöm, hogy megint velem voltál, megint órákig téblábolhattál miattam. De én örültem, hogy láthattalak közben!
Srácok, jó volt, hogy kijöttetek nagyon! Megvolt a 101. is!





SZÁMLÁLÓ 1779 km

(Képeket már töltöm felfelé, nemsokára írom majd a linket.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése