A béke követe

Először is szeretném kifejezni örömömet, hogy a százados úr ismét a mozgást választotta!
A délelőtti mozgás továbbra is vonzóbb, mint a délutáni. Nagyon rácsavarodtam erre a városi tájfutásra, így a köreim helyett ezt választottam. Kis változtatással ugyan, mert úgy döntöttem nem sorban fogom megkeresni őket, mert akkor még jövőre is ezt fogom csinálni. Egy városrészt választottam ki, amit bejártam. Így sokkal változatosabb lett és háromszor annyi pontot tudtam teljesíteni. Nem is figyeltem arra, hogy a verseny előtti utolsó hétvégi edzés ez. Újszerű élmény volt, hogy a kikötő környékén lévő egyik pont körül éppen valami hadgyakorlat volt és fegyverropogás hallatszott az egyébként teljesen kihalt városban. A bicikli úton egy helyütt csomó töltényhüvely hevert. A pontomtól néhány méterre egy sorban, pedig terepszínű ruhában ott üldögéltek a katonák. Az egyik oda is biccentett, miután távoztam, folytatták.
SZÁMLÁLÓ 3632 km

Triatlon

Pénteken-szombaton addig-addig néztem a Giro d'Italia-t, hogy kedvem szottyant egyet tekerni. Nosza, leporoltam a Mali Ironman-t, már vagy egy éve nem ültem rajta. Mentem egy lendületes kört, nem sokat, kb. 20-at, de elég rendesen odaléptem neki. Aztán annyira kellemesnek találtam a dolgot, hogy lendületből elmentem még futni egy 10-est. Nem volt túl gyors, kellett vagy 4 km, mire a lábaim elfogadták, hogy most nem tekerni hanem lépkedni kell, de rendben volt a dolog. Így a gyásznapot (ezen a hétvégén volt asszem a Kinizsi, még nem tudtam feldolgozni se a debreceni kudarcot, se az azt követő összeomlást, se azt, hogy most nem tudtam elindulni) legalább egy kis mozgással sikerült tölteni. Ráadásul elég intenzívvel.
És hogy hogy lett ebből triatlon?
Hát úgy, hogy megúsztam az esőt!
Höhöhö!

SZÁMLÁLÓ 3618 km

Pontatlanul

A rendelkezésre álló idő alatt ma 5 pontot találtam meg. Annyira nem arra figyeltem, amit csináltam, hogy egy pontot ki is felejtettem. Tompaságom mellett nehézkes és fáradt voltam.
SZÁMLÁLÓ 3608 km

Göteborgsvarvet - Göteborg félmaraton 2010

Az idei első versenyemre közel fél évet kellett várni, így viszont egy igazi nagy durranással kezdtem. 58.122-en neveztek, de ennek ellenére nem volt világverseny jellege, ugyanis 55.695-en ebből svédek voltak. De azért majd minden európai ország képviseltette magát legalább egy futóval. A kivételek között van Magyarország, úgy látszik, hogy én is tiszteletbeli svéd lettem egy délután erejéig.
Viszonylag korán indultunk, hogy mindenre jusson idő. Így is eléggé ki lettünk számítva, de ez javarészt nem rajtunk múlt. 260 km-t jelzett GPS-asszony, akit magunkkal vittünk, és 3 és fél órára becsülte a távot. Én persze úgy okoskodtam, hogy majd út közben faragunk belőle... De ezt nem nagyon engedték az útviszonyok. Az út 3/4-e országút ill. autóút volt. Én ennyi telepített traffipaxot még nem láttam. Volt olyan szakasz, ahol 10 km-enként volt egy. Úgyhogy lemondtunk a korai megérkezésről ill. hátulról is óránként elhangzott egy "kiszállni" utasítás, amit szintén nem lehetett figyelmen kívül hagyni.
A héten kaptam email-t, hogy idén először a város határában egy nagy parkolóban lehet a kocsit hagyni és onnan buszok viszik a versenyzőket a rajthoz. Tetszett a kezdeményezés, hogy nem kell egy félig lezárt, alig ismert városban bolyongani és parkolóhelyet keresni, így éltünk a lehetőséggel. Akkor kaptunk sokkot, amikor dél körül beálltunk a sorba, ami végtelen kígyóként tekergett a parkolón keresztül. Ezek szerint többeknek szintén tetszett az ötlet. Csak a szervezők kalkulálták alul a buszokat. Másfél órát vártunk, a türelmetlenebbek taxit hívtak. A legkeményebb kritika, amit hallottunk, az volt, hogy "reméljük jövőre több busz lesz". Mi sem voltunk türelmetlenek, hiszen a rajtom fél négykor volt és a rajtszámot is fél háromig fel lehetett venni.
Eltartott egy ideig, míg átláttuk a versenyközpontot. A rajtszám átvétele a helyi BS küzdőterén volt. Utána pedig áttereltek az összes Svédországban fellelhető sportbolt standján, boltján. Irtózatos tömeg volt a környéken, kicsit feszültté is tett, mire sikerült kaját és egy kis helyet találni a gyereknek, akit szintén zavarhatott a sok ember.
Ahogy közeledett a rajtom időpontja kezdett a futás előtérbe kerülni. Még megnézhettem az aktuális kenyai utolsó 100 méteres hajráját a cél előtt. Lassan következtek a szokásos körök és az izgalom. Annak ellenére, hogy a rendezvény elég jó ellátott volt mellékhelységekkel (volt 4 személyes nyitott toi toi is az uraknak), mégis egy nagy piszoárrá változott a környék. Ez a jelenség ezek szerint nemzetközi.
A 15-ös rajtzónából indultam, ami kb. fél óra alatt (az első rajthoz képest 2 órával) érte el a rajtvonalat. Nekünk is külön ellőtték a rajtot így tényleg olyan volt, mintha most indulna a verseny. Az útvonal jól megtervezett volt, nagyon tetszett, annak ellenére, hogy Göteborg belvárosa nem egy ékszerdoboz. A városlakók kitettek magukért és a délutánra kiköltöztek az utcára és összekötötték a szurkolást a szombati kerti sütögetéssel/ebéddel ill. a kellő mennyiségű sör és egyéb égetett szeszes italok bevitelével. Egész társasházak üldögéltek a ház előtt és ott voltak. A nagy számú közönség a nyárias időnek is volt köszönhető, ők nagyon élvezték a napsütést, mi kevésbé. Volt aki, slagot ragadott és locsolt minket, nagyon értékeltük az ötletét. A park, kertváros után a helyi "Erzsébet-hídon" (Älvborgsbron) keresztül futottunk át a másik oldalra. A hídról gyönyörű kilátás nyílt a folyóra és a városra. A folyóparton, új építésű lakóparkokon keresztül a szabad-kikötőbe, majd egy másik hídon keresztül visszaérkeztünk a belvárosba. "Kiskörút", fordító a "Deák-téren", majd újra ki a versenyközpontnak helyet adó parkba. Az említett fordítónál kaptuk meg a bevizezett szivacsokat, hatalmas ötlet. A frissítésről: 11 pont volt, aminek a felét kihagytam, mert elég nagy tömeg gyűlt össze az asztalok környékén. Környezetbarát módon papírpohárba adták a frissítőt, aminek az újrahasznosítása már a verseny alatt megkezdődött. Az előttem lévő 53.000 pohár tekintélyes része a kiömlött vízben már papírmasszává állt össze, ami egy elázott padlószőnyeg érzetét keltette.
A befutó itt is egy sportpálya utolsó 150 métere volt, telt lelátó előtt. Felemelő érzés még ha nem is az olimpiai stadion az. Az ember feje felegyenesedik és önkéntelenül is mosolyra húzódik a szája. A cél után mosolygós szőke lányok virágpermetezővel locsolták a beérkezetteket. A pálya másik felét lesétálva még a pályán adtuk vissza a chipet, amit tépőzárral rögzítettünk a bokánkra. Kukányi zsákokban chipek várták a leolvasást. Mondanom sem kell, hogy nem kellett letétet adni, hisz ha nincs chip nincs időd sem. Utána kaptuk meg az érmet, amivel lezárult részemre a rendezvény. Az ingajárat visszafelé már sokkal flottabbul működött, így egészen emberi időben megkezdhettük utunkat hazafelé.
Tudtam, hogy tömeg lesz és nem akartam sem csúcsot dönteni, csak futni egy jót és ezt meg is kaptam. Tényleg jó volt. Az utóbbi idők egyik leglassabb félmaratonja (1.58.51), de nem is hajtottam szét magam, hiszen még haza kellett fuvarozni a családot. Meg úgy is széthajtom magam 2 hét múlva Stockholmban.
SZÁMLÁLÓ 3596 km

futogatás

Képzeljük el Budapesten. Fuss el a Mátyás térre, majd amikor már elvették a mobilod, fuss el a késelős üldözők elől. Árpádhíd pesti hídfőn fuss a villamosmegállótól el a rendőrségig (aluljáró nem ér).... a lakosság rögtön 1.000.000-ra csökkenne :)
Viszont egy kisvárosban baromi jó lehet. Főleg, hogy mivel sok-sok pont van, millió variáció elképzelhető.
Én ma Dávidot (a bátyámat) elkísértem futni, de csak nagyon-nagyon rövidet gyűjtöttünk be :)

SZÁMLÁLÓ 3575 km

Városi tájfutás

A napokban egy ötletes játék indult a város önkormányzatának kezdeményezésével. A cél, hogy minél többen mozogjanak. A városban kijelöltek egyelőre 100 pontot (később még 100 lesz) és adtak hozzá egy térképet. Sétálva, biciklizve, futva kell megkeresni a pontokat és felírni az ott található kódot, amit aztán a neten regisztrálhat az ember. A nyár végéig tart, addig tetszőleges mennyiségű időt lehet a pontok keresésével eltölteni és persze értékes ajándékokat is lehet nyerni. Úgy döntöttem, hogy egy kicsit színesítem a hétköznapi futásaimat ezzel. Időben, távban nagyjából hasonlót akarok menni, mint általában. Viszont jóval pontatlanabbul tudom megítélni, hogy mennyit is mehetek. A mait 12-re saccolom, ez 4 pontra volt elegendő. Nagyon élveztem, teljesen elterelte a gondolataimat arról, hogy most edzek. Továbbá "a mihez fogok kezdeni itt" gondolatkör sem jött elő.
SZÁMLÁLÓ 3572 km

Kenu

Visegrádtól Budapestig jöttünk még május 8-án, de csak most lett időm, hogy megemlítsem itt. Életemben másodszorra kormányoztam, és nem borultunk be! (Pedig egész végig szembe fújt a szél.) Örüljetek velem!
Majd megyek futni is, csak múlna el ez a vacak idő.

Jószágomat egy lóert

Köszönöm a biztató szavakat!
Cserébe küldök egy képet a vasárnapi kiruccanásunkról. Íme az ország legveszélyesebb állata:


Találtunk még egy kis havat is:

újra itt

Jó sokáig semmi mesélni valóval nem tudtam hozzászólni a témához, de végre a rengeteg tanulás után, eldöntöttem, hogy akkor futás lesz. Aztán mire hazaértem reggel konstatáltam, hogy olyan állapotok uralkodnak, mint az Ukulore-völgyben és mivel a vízen-járást nem fejlesztettem még tökéletesre, kezdtem erről lemondani (ne tudd meg Sven, mi van itthon... pár nap alatt leesett egy hónap csapadékmennyisége).
Aztán végül este egy "laza" teremfocival elégítettem ki a sport iránti, több hete elfojtott, perverz vágyamat. Körülbelül.... több, mint féléve nem fociztam, több hete egy métert sem mozogtam. De azért kihajtottam magam :)

Sven, 10 nap múlva lesz Douglas Adams születésnapja és hogy az ő szavaival éljek: Ne ess pánikba. Itthon a kecskeméti verseny előtt szokott megjönni az első tavaszi napsütés és ha visszaemlékszel azért az ütni szokott :S
Ha nem nagyon változgat az idő nálatok, akkor simán hozzászoksz pár nap alatt. Ja s a versenyen gondolom azért hozzád vágnak 1-1 pohár vizecskét. Szóval szerintem elég jó sok munkád van benne (csak ha a blogot visszaolvasom, akkor is látom), így az eredmény is látszódni fog. Drukkolunk majd :)

Felkészültem?

Ma volt az utolsó hosszú futás a verseny előtt és az első nyárias nap. Ennek köszönhetően idén először húztam rövid gatyát, pólót. Amennyivel könnyebb volt a ruházat, a meleg annyival küzdelmesebbé is tette. Nem szoktam hozzá és várakozáson alul teljesítettem. Az első 21 egész simán ment, bár rettentő melegem volt és szomjas voltam, így látszott, hogy nem lesz elég a magammal vitt víz. Utána már lassulhattam valamennyit, de szerencsére elkapott egy rövid nyárias zápor 25-nél, ami felfrissített és lemosta a képemről a sót. Az utolsó 2-3 km kicsit szenvedőssé, lassúvá vált, nagyon vártam, hogy vége legyen. Kicsit aggasztott a gondolat, hogy 3 hét múlva ennyi futás után még egy 10-es jön. Hazaérve egy közepesen enyhe rosszullét után összevakartam magam.

SZÁMLÁLÓ 3560 km

Ha már nem futok, legalább hülye vagyok

A feljutást ünnepeljük; megérkezett az új mez postán Leeds-ből...

Kihalt város

Egy tökéletesen eseménytelen futás:
SZÁMLÁLÓ 3528 km

Ébredés

Hosszú idő után újra bemerészkedtem az erdőbe és nagyon jól tettem. Volt időm kigyönyörködni magam, mert fél éves álmából felébredt az erdő.
SZÁMLÁLÓ 3515 km

YEEEEEEEEEEEEEEEES!!!!!!

Leeds - Bristol Rovers 2-1, 10 emberrel majdnem végig, 0-1-ről fordítva...
Feljutást ért! LEEDS ARE GOING UP!

Újra munkában

A hétvégi edzést elsumákoltam. Viszont ez a mai nagyon jól esett.
SZÁMLÁLÓ 3489 km