Nem emlékszem olyanra, hogy a Tudás Útját valaha futottam volna rövidgatyában... Most ez is megesett. És még így is melegem volt közben.
Nem voltam jó passzban, fáradtan, nyomottan mentünk, sok kedvem nem volt a dologhoz. Ott viszont jó volt találkozni Dömével, és amikor kérdezte, hogy mi a cél, 1.50-et mondtam. Ez azt jelentette, hogy bizony nem lehet lazsálni, ki kell hajtanom magam.
Összekapartuk magunkat, és már az is nagy teljesítmény, hogy odaálltunk a rajthoz. És akkor... megszólalt... mit megszólalt, felcsendült... a Himnusz. Hát, ilyet még nem b***tam... Az utolsó bemelegítés és rákészülés pillanataiban mindenki szépen vigyázzba vágta magát, és végighallgatta rövid és vérpezsdítő nótánkat. Szétröhögtem volna magam, ha nem lett volna kifejezetten nyomasztó. De hát mit csináljunk, errefelé haladunk.
Az első km-től kezdve igyekeztem, a tempó úgy a 6.-ban állt össze, addig egy kicsit túl gyorsan próbálkoztam. Onnantól ráálltam arra az utazósebességre, amit reméltem hogy végig tudok tartani. Most kivételesen jól esett a rakparton futni, nem volt tömeg, csak csend, széles pálya, és fátyolos őszi napsütés. 15-ig eseménytelenül telt a verseny, ami azt is jelentette, hogy sikerült eltalálni a tempót. Azért igyekeztem.
A Petőfi-hídon át már a járdára tereltek minket, onnantól jobban kellett figyelni; és jöttek az emelkedők is. Innentől már nehezebb volt tartani a választott tempót, gyorsulásról szó sem lehetett. A Lágymányosi-hídon sikerült még normális állapotban átjutnom, és már-már azt hittem, hogy nem lesz gond, mikor 19-nél eléggé megzuhantam. A Lurdy-házas sunyi, hosszú emelkedőt nem egyszer szenvedtem már végig, most újabb strigula került ebbe a rovatba. Viszont most még lötyögött némi Gatorade az üveg alján, úgyhogy tudtam frissíteni. Nagy küzdelem volt, lassítani kellett, de pár száz méter után azt tudtam mondani, hogy "Na ezt már nem!", és fogcsikorgatva visszagyorsítottam az előző tempóra, a 20-as tábla után pedig még tovább is. Jó iramban, magamat széthajtva beérkeztem; 1.50.10 körüli célidővel, ami azt jelenti, hogy nettóban bőven meglett az 1.50. Hihetetlen, hogy megint ennyire pontosan jósoltam.
Ez komoly siker; nem is feltétlenül önmagában, hanem azért, mert nem jó állapotban sikerült elérni. Éreztem, hogy ha jó napot fogtam volna ki, akkor bizony ennél több perccel jobb is lehetett volna, de ma ennyi ment. Megküzdöttem érte.
SZÁMLÁLÓ 14023 km
Még egyszer Gratula!!
VálaszTörlés