Budapest maraton helyett csak egy rövidet mentem, de megküzdöttem ezzel is. Az első emelkedő elején megnyomtam a nagy piros gombot, ami régen még a tartalék energiát adta rá, amióta elromlottam, azóta viszont a vasmacskát ereszti ki. Vagy két kilométeren keresztül szenvedtem az emelkedőn, de nem adtam fel, és amikor végre elmúlt a szirénázás, újra fejjel mentem neki a gombnak, és ekkor már csak a kisebb vasmacska esett le. Még a vége felé is volt egy kisebb mélypont, de felálltam abból is, és akkor is próbáltam tempót menni. Az akarat és a kitartás miatt adok gyenge közepest erre a nem túl fényes alkalomra.
A meleg és napsütés sem tett jót, örülök, hogy nem ma kellett maratont futnom. Az viszont örömteli, hogy két nappal később a lábaim már alig-alig emlékeznek egy minőségi 24-es edzésre.
SZÁMLÁLÓ 19669km
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése