Szuper szervezés, minden közel volt, pillanatok alatt megvolt a rajtszám, öltözés. Szerencsére találtunk egy kis cukrászdát is közvetlenül a rajt mellett, ahol melegedni lehetett, és még utoljára némi szénhidrátot betolni.
Az első kört elóvatoskodtam, nem tudtam, mire vagyok képes. Megnéztem a pályát (nekem nagyon bejött, kivéve az 1 km fű a parton), élveztem a hideget meg a szelet. Amikor féltávnál áthaladtam, és láttam az órát, azt gondoltam, hogy a tervnek megfelel, ha tovább megyek így, akkor is 1.54, vállalható. Aztán a kisördög is megszólalt, hogy alig 4 percet kell javítanom az első körön, és akkor meglehetne az 1.50, amire hajtottam most ősszel végig. Persze ehhez eszelős tempót kellene futni a második felében...
Azt hiszem, az eszelős szó döntött. Megcsináltam.
Nem fokozatos gyorsulás volt, hanem valamit átállítottam, és elindultam. Kivételesen nem érdekelt, hogy elfutom, vagy hogy szenvedés lesz a vége, lesz ami lesz, nekivágtam. 14-nél kicsit korrigáltam, és valami utazósebesség félét próbáltam felvenni, és abból még gyorsulni a végéig. Csak befelé figyeltem, a légzésre, a tempóra. 16-nál álltam át 3-3-as levegőre, 19 körül meg már csak lihegtem, és képzeletbeli ostorral csapkodtam a saját hátam, mikor lanyhult a tempó. Az utolsó kilométeren meg ami belefér. Látni már nem sokat láttam, de mentem előre, és ez lett belőle:
Nem mondanám, hogy okos versenyzés volt, azt sem, hogy nem maradt benne 1-2 perc az első kör miatt, de rendkívül élveztem, hogy sikerült igazán kihajtanom magam anélkül, hogy rosszul lettem volna. Most először éreztem, hogy a sok edzés segített és megtérült.
Utána próbáltunk megfelelni a hagyományoknak is, és ugyan a házipálinkát viszkire cseréltük, de megvolt a feles is. Nem álltam fejre tőle.
SZÁMLÁLÓ 20164km
Szívből gratulálok! Remek teljesítmény és elképesztő második kör.
VálaszTörlés