Ahogy Áron is írta, csodálatos időnk volt. Sajnos csak 3man jöttünk össze, de úgyis magányosan futunk.
A táv 15, mert hogy ennél kevesebbért nem érdemes elindulni....
10.re érkezés, öltözés, sétafika, melegítés, izgulás, hogy meg fogunk halni, mer meredek lesz.
A terv szerint én Tamarával mentem volna együtt, de az első kaptatón elhagytuk egymást.
A hosszú emelkedő után hosszú lejtő jött, ami jó is meg rossz is, mert a folyamatos trappolás annyira nem esik jól, meg van egy lejtőszög ami fölött már nem érzem magam biztonságban...
Szerencsére össze jött egy 3mas boly 5-10 méteres távolságba egymástól előzgetve egymást, lejtőn, emelkedőn. A frissítő pont, nekem kimaradt, mert mire eszmélt a néni, én már elhaladtam. Amúgy nem is kívántam semmit, csak egy zsepi esett volna jól, mer ömlött taknyom.
Jött egy patak, amibe gondolkodás nélkül gázoltam bele, jó hideg volt a víz, és utána emelkedő jött, plusz fél kilónak éreztem a cipőket.
Megint méterről méterre hoztam be az előttem menőt, szeretem az ilyet. Kb a 12km-nél lévő széles hegyi kaptatón tudtam előzni, de olyan volt, mint amikor az érdi emelkedőn két kamion előz. Aztán jött az újabb hegy, és ott már nem bírtam tartani az előnyt. Maradt a 10 méter de szerencsére mindenki gyalogolni bírt csak felfelé.
Aztán megint lejtő, amin úgy mentek le a többiek, mintha lenne tapadásuk, és nem lenne bokájuk. Én az óvatosságot választottam. Így nőtt köztünk a távolság.
A mezőn 14 km nél próbáltam újra zárkózni, tüdőből bírtam, de comb izomból már annyira nem. csökkent valamit a távolság, de nem akartam már meghalni, plusz egy hely nem számít már első nem leszek :)
A vége előtt még egy patak. aztán beton út és cél. 1.19.
Nem volt frissítő a célban, ami elég érzékenyen érintett, mert jól esett volna egy kis gyümölcs.
Áron épp mosta magát, aztán mentünk, vártuk Tamarát, és számoltuk, hogy hoppá harmadik csak lesz. ÉS az is lett, 1.31. beért sírt, aztán nem sírt.
Átöltözés után, már lett frissítő megettünk egy csomag mazsolát kb.
Eredmény hirdetés, egy üveg sör, aztán kocsiba be.
Én Tamaránál ettem egy kis rakott tésztát, nagyon jól esett.
Aztán haza.
Valamikor lesz még hegyi futás. Nov10 elméletileg egy félmaraton. És Nov23 Kinizsi száz, ha azt túlélem legközelebb jövőre veszek fel futócipőt :)
Amúgy a jobb térdem gecire fáj. kicsit fel is vizesedett.
SZÁMLÁLÓ: 10923 km
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése