2014. március 29., szombat

Végre

Végre találtam egy utat, ahol pár percig lehet megállás nélkül futni. Gyorsan nyomtam is ott két kört. Csak 3 km-esek, de az oda és visszaúttal sikerült felhúzni 13-ra, ráadásul ott sincs sok lámpa és csak kevés a sár, szóval egészen tempósan lehetett menni. Végre elégedett voltam a tempóval is és végre el sem áztam egyáltalán. Borús volt, de nem esett. 8 fok, szóval panaszra nincs okom. Persze ez még messze nem egy 1:24-es félmaraton tempója volt, de végre jó edzés volt, ami így a múltheti munkanélküli apátiámat kicsit feldobta, hála az égnek.

Finomítgatom még az útvonalat, hogy legyenek jók még. Nem hittem volna, hogy ez lesz a legnagyobb gondom itt, de tényleg nehéz épkézláb futóutat találni. (Sven neked ez nem volt gond egy kisvárosban? Akár merre megyek vagy rengeteg piros lámpa van, ami sosem vált zöldre, vagy bokáig ér a sár, vagy a főúton kell futni az autók mellett. Bár lehet nálatok kiépített a bicikliút rendszer, itt az is csak nyomokban van meg.)

SZÁMLÁLÓ 12285 km

1 megjegyzés:

  1. Édes teher volt, míg megtaláltam a futóútjaimat, illetve sikerült GPS nélkül lemérni, de legalább viszonylag hamar megismertem a várost és sok olyan helyre jutottam el, amit a - futás nélkül - a mai napig sem láttam volna. Igazad van, főleg a bicikliutak mentén szoktam futni, nem is tudom mi lenne, ezek nélkül. Bár ha belegondolok Karlstadról nem a lüktető, forgalmas nagyvárosra szoktam asszociálni. Gyakorlatilag bármelyik részéről öt percen belül el lehet érni egy erdőt.

    VálaszTörlés