Tegnap ismét nevetséges állapotban tántorogtam haza, de Méla Tóni segített, hogy a teljes idegkimerültségből valamit legalább sikerüljön kialudni. Magamtól ébredtem, és elég frissen vágtam neki a hajnali etapnak.
A tegnapelőtti harmincasra csak egy kis izomláz emlékeztetett, ami jó jel. Meglepően frissen indult a dolog, hamar eldőlt, hogy mégsem levezető kocogás lesz belőle, hanem hajtós kis edzés. Ennek a 2 fok is kedvezett persze, nagyon klassz lesz ez így, ha reggel ilyen hűvösben tolhatom még májusban is.
Az utóbbi hetek legjobb futása sikeredett, remélem sikerül a test-lélek egyensúlyt erről az oldalról megközelítenem. Ebben a nyúl és az őzek sem akadályoztak ma (az őzek nyertek 2-1-re, a második az út szélén álldigált, meg se moccant, át kellett menjek a túloldalra, végül is szarva van meg minden). Mostanában túlnyomó részt a golfpálya közelében bukkannak fel, sejtem hogy éjjel mit csinálnak.
Sikerült elindulnom melózni, lelki szemeim előtt a holnapi szünnap lebeg.
10.2 km 0.52
SZÁMLÁLÓ 25016 km
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése