Tjurruset 2010 - Karlstad + képek

Egy percig sem volt kérdéses, hogy megyek-e erre a versenyre. Nem szabad kihagyni, hiszen ennél betegebb verseny kevés van. Idén már tudtam mire számítsak és ehhez még hozzájött a három napos eső és hajnali 4-5 fokok előkészítették a terepet, hogy legyen benne kihívás. Idén is több, mint 1000-en vágtak neki a távnak. A helyismeretnek és a korai érkezésnek köszönhetően a verseny előtti készülődés zökkenőmentes volt. A tavalyi élmény miatt, igyekeztem viszonylag előröl és gyorsan indulni, hogy ne engem tartsanak fel, ha az erdőbe érünk. Utólag kiderült, hogy nem kellett volna. Egyrészt így sikerült elfutnom az elejét, másrészt - valószínűleg az előző év hibájából okulva - csak a táv második felében mentünk be az erdőbe és addig is mindent megtettek a szervezők azért, hogy széthúzódjon a mezőny. Éreztem, hogy komoly lehetőségek rejlenek még a pályában, és ezt idén megpróbálták kiaknázni.

A rajtot, most ágyú helyett, egy robbantással lőtték el.Hatásos volt, kicsit össze is rezzentünk. Az első 100 méter után, már nem kellett tovább aggódni, mikor ázik ronggyá a cipő. Az első kilométeren 4-szer keltünk át egy koszos, büdös, térdig érő és meredek falú csatornán.
Utána következett az év újdonsága a szögesdrót alatti kúszás.

Ez után az ember már tényleg vágyott is, hogy belefussunk a tóba és a temérdek sár egy részét lemoshattuk magunkról.

Kellemesen hűvös volt. Néhány méterrel odébb 4 szivacsgömbbe öltözött srác próbált minket ellökni. A következő pár száz métert egy sziklafal tetején ill. a sziklák közt teljesítettük. Ezt követte pár tucat gumiabroncs nehezítésnek, majd ismét a tó. A neheze innen jött, itt a fő téma a sár volt. Kétszer vágtunk át egy nádason a tóban és utána betértünk az erdőbe. Itt bő két kilométer következett egy futóúton, ahol semmi komolyabb akadály nem volt, viszont volt frissítés, amit a rajt óta nagyon vártam. Kicsit pihentebben folytattam a 2. felét. Letértünk a futóútról és egy kis ösvényen folytattuk utunkat. Itt több száz méteres lábszárközépig érő lápos, saras, vizes szakaszra érkeztünk. Botladozva és futómozgást csak helyenként fölvéve jutottam előre. Rövid száraz és hosszabb saras, vizes szakaszok váltogatták egymást. Volt, hogy már nem látszott a gatyám alapszíne és csak a sarat lehetett látni. Az idén nem kentek be minket rohasztott heringgel, helyette nyomdával pecsételtek rák valamit, amitől - mondanom sem kell - még mindig nem tudtam megszabadulni. A végéhez közeledve jöttek akadályok, amiket hol alulról, hol felülről próbáltam leküzdeni. Dombra fölfelé embermagasságú forgács, majd derék-magas szivacsra küzdöttem fel magam. Végül, - a cél előtt - még megmártózhattunk egy kis tavacskában.
Mindent egybevetve nagyon élveztem, de rettentően elfáradtam.
SZÁMLÁLÓ 4076 km