Türelemjáték

Nyilván a tegnapi zúzás után (köszönöm a támogatást) ma nem terveztem hasonlót. Az első 5 km-t jobb híján nevezzük mondjuk bemelegítésnek, és ne is említsük többet. Miután a srácok barátságosan megbégettek, próbáltam összekapni magam és valami ritmust keresni. Ha már a lassú sem könnyed, gondoltam ennyi erővel ki is hozhatok valamit ebből az edzésből, a szenvedést úgysem sikerült megúszni, és 8 után még kipréseltem három egész értelmes kilométert a végén.

Megállapítom, hogy a görcsoldás kísérletem csúfos kudarcot vallott, kicsit beparáztam hogy nem tudok mit csinálni vele, hónapok óta kínoz és nyomja az ideget, nem reagál se masszázsra, se ibuprofenre, se nyújtásra, se pihenésre. Ráadásul melegszik, ilyenkor rosszabbul is viselem az állandó fájdalmaimat.

U.i. El is felejtettem említeni, hogy ma reggel megsimogattam a sípcsontomat egy busszal (illetve annak lépcsőjével). Most már egész jól néz ki, értem már, hogy edzés közben miért éreztem.

SZÁMLÁLÓ 25766 km