Miért, nagyon is jók ezek a "belülről láttató" beszámolók! Mindig is szívesen olvastam másokét is. A Kinizsiről például az Index fórumon rengeteg van, és elég sok poénos. Tökre segít feleleveníteni a saját élményeket.
Az a baj, hogy én általában elfelejtem, hogy mi járt a fejemben közben. Persze lehet, hogy semmi (mint máskor is). :) De azt hiszem, hogy ha az ember hajt, akkor nem nagyon old meg diffegyenleteket ezalatt fejben.
A legrosszabb gondolat verseny közben az, mikor rájössz, hogy nem fog menni a tempó végig. És már előre tudod, hogy nagyon fogsz szenvedni. És tényleg!
Hosszú versenyeken egyébkét szerencsés, ha le tudsz menni zombiba.
A mostani versenyen sikerült elkerülni ezt a nehéz részét a dolognak. De a végén már tudatosan kellett hajtanom magam, hogy ne lassuljak. Volt előttem három ember, és nagyon be akartam érni őket - nem azért, hogy jobb helyezésem legyen, csak hogy történjen valami, hogy sikerélmény legyen, mert nagyon merültem lefelé. Igazából épphogy kitartott a kraft. De épp erről szólna a dolog, nem?
Regenerálódásra pedig a recept: egy jó masszázs... Igaz, M? :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése