Na jó, akkor kezdem én.
A 6.53-as vonattal mentünk volna; kár, hogy nem volt olyan. A 6.50-es viszont épp kapóra jött, bár egyesek kissé neccesen érték el. Nem úgy indult, mint egy unalmas nap... Ha jól emlékszem, 7.07-ig kellett várni az első igazán alpári, buzis poénra; és aztán csak úgy záporoztak a hülyeségek. A címben említett mellett a mai másik sztár a "Ha lekörözöl, kétszer jól rádverek/rádverem!" mondat finoman cizellált, szofisztikált üzenete volt. Már mire 8.10-re leértünk, elfáradtam. Akkorra kezdett múlni a reggeli pörgés (tényleg úgy ébredtem, hogy gyerünk zúzni); a helyét átvette egy kissé álmos, melegfrontos aggódás.
Hamar odaértünk, még egy kapuccsínóbeöntéssel együtt is.
Kivételesen nem volt probléma a megfelelő öltözék kiválasztása: a fő szempont a minél lengébb volt. Bizony, ma betört a meleg. Mire elkezdődött a verseny, szerencsére a nap is kisütött, úgyhogy a hirtelen jött dögmelegben kellett elrajtolnunk. A rajt előtti időt még több baromság felhalmozásával, illetve rendkívül hülye képek készítésével töltöttük, amiket majd fel is nyomok a netre.
Rajt. Nem pörögtem túl. A lábaim lötyögősek, és nem hagytam magam után tűzcsíkokat sem. Megállapítottam, hogy biz kurva meleg van, és ezt egyáltalán nem szeretem. Az első kör nagyobbik részét parázással töltöttem, hogy mi lesz ebből. 4 km-nél rájöttem, hogy éhes is vagyok; az egyik házból kiáradó paradicsomleves-illat rosszul érintett, majdnem becsöngettem, hogy kérjek egy tányérral. Kezdtem határozottan aggódni. Óvatos tempó, 4-4-es levegők.
A kör végén bemondták az időmet, 25.22, ennél rosszabbra számítottam, úgy éreztem, csak vánszorgok. De most rájöttem, hogy nem! És hogy elég lesz, ha szépen tartom ezt a tempót, és az se rossz. Kezdtem belemelegedni, és élvezni a dolgot. 6-9-ig teljesen rendben volt; koncentráltam, hogy most ne fussam el. A kör végén közölték, hogy 51.08, ami gondolkodóba ejtett, nem éreztem, hogy lassulnék. Aztán rájöttem, hogy a cél előtt 50 méterre mondják az időket; hozzá kell adni vagy 20 másodpercet mindenhez. Ezt azonban nem bírtam fejben megoldani, inkább leszartam, és futottam tovább.
A harmadik körben a gatyám kezdett rendesen kidörzsölni a... ott. Egyébként csak mentem egyenletesen, és ezzel a tempóval kezdtem befogni embereket. Igyekeztem nem gyorsítani, gondoltam majd az utolsó körben beleadok apait-anyait. Jól voltam.
A negyedik körben gyorsítottam, átálltam 3-3-as levegőkre, és összeszorított foggal egyre növeltem a tempót. Végül is nem azért jöttem, hogy ne fájjon! Legalább hozzunk ki mindent magunkból, még ha a felkészülés kissé foghíjas volt is. És csak mentem, csak mentem, és rájöttem, hogy nem lesz gond. Feldobott, hogy láttam közben M-et (mindig feldob, ha hátulról láthatom...), biztatni akartam, de akkor már rohamosan fogytam el, éppen Chewbacca adta rá a tartalék energiát. És... a vége előtt másféllel befordultam egy éles kanyarban, és pofán törült a rohadék szél. Hát, ez most nem esett jól! Végig fújt, elég erősen, de eddig a pontig nem zavart. Most szétestem, az újabb nehézséggel már nem bírtam küzdeni, lelassultam gyök kettőre. Kicsit szenvedős volt a vége, harcoltam, de a szél csak elb*szta az utolsó kis vicces körömet. Összességében azonban így sem volt gáz, az egyenletes tempó megvolt végig.
Köreim: 25.42, 25.46, 25.24, 25.35. Hát így kell egyenletesen futni! A vége: 1.42.37, 2-3 perccel jobb mint a váci. És úgy érzem, legyőztem a meleget is!
Hazafelé már kevésbé pörögtünk. Rituális sörözés, aneron lábának eltörése (majd elmeséli, hogy miért...) majd a szokásos szétesés a vonaton. Szép nap volt! És nagyon gratula mindenkinek!!!!
És most mi is csak azért is elmegyünk bulizni!
u.i. Sven, ez a pálya nagyon durva! Tök olyan, mintha pl. Svédország lenne! De nem vesszük ám tolakodásnak, örülünk, hogy ilyen szép helyen vagy. Legfeljebb egy picit irigykedünk, de ezt férfiasan/nőiesen elviseljük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése