Egy jó könnyed, mosolygós 33 az mindig jól jön... Nem is tudom, mi volt velem, mentem, mint a gép, kellemes-haladós tök egyenletes tempóban, és nem fáradtam el. Mintha utaztam volna végig.
Pedig nekem is meggyűlt a bajom a mikroszkopikus lényekkel a hét közben. És nem midikloriánok voltak. Tegnap-tegnapelőtt még én voltam DrTakony, de reggelre már kezelhető volt a helyzet. És a mai kis 2.50-es futás 0 fokban, hóesésben biztos jót tesz a gyógyulásnak.
A 2.50 egyébként eléggé szíven ütött; ha így haladok, még a végén 4 órán belüli maraton lesz. Nyilván a mai teljesítményhez azért kellett a jó kis hidegfront is: sok kellemetlensége ellenére (napok óta hozzám se lehet szólni, elnézést az érintettektől) futni azt biz lehet ilyenkor. A hófúvásnak azért nem örültem, a tavaszi hangulatom most annyira nem jött elő.
A végén beletettem még 3 km-t, csak hogy az 1000 és a 2000 után a 3000-et is elvigyem. Ahogy Gollam is mondta:
"-Megszerzem magamnak!
-Nekünk!!!!
-Igenigen... Nekünk!"
Külön köszönet Sven heroikus tegnapi teljesítményéért,
SZÁMLÁLÓ 3001 km :)
akkor már ne is fussak a héten?:)
VálaszTörlésegyébként szép volt!!!