"A számunkra oly kedves csapadék"

Mivel minden svéd versenyt szombat délután rendeznek, ezért úgy gondoltam, hogy itt az ideje, hogy ebben az idősávban fussak én is. Mindent összevetve rég volt már ennyire rossz edzésélményem. Ott kezdődött, hogy vagy többet ebédeltem vagy korábban indultam utána, mint kellett volna. Nem részletezem, szerintem volt már ilyen élményetek. Magam sem tudom miért, de az erdő felé vettem az irányt, mondván milyen régen nem jártam arra és remélve, hogy nem lesz olyan jeges minden, mint a városban. Nem is volt. Az első néhány kilométeren szépen félrekotort ill. letaposott hó várt. Ez volt a beetetés. A táv harmadában ismét lehetett szűz-havazni. Ez decemberben még érdekes újdonság, januárban izgalmas kihívás, februárban szokványos terepviszony, de márciusban "baz+ ezt a szart" élményt jelentett. Botladoztam, csúszkáltam, időnként bokáig elmerültem benne. Egyébként sem ment túl jól, de az, hogy az áhított időnél fél órával (sic!) tovább tartson, az övön aluli volt. Rettentően elfáradtam. (Persze, persze a betegségek, a sok kihagyás...) Órák teltek el, mire teljesen észhez tértem.
SZÁMLÁLÓ 2968 km