Fuck yeah!
A blogos időszak 5 legjobb futása között van a mai.
Meglepett, mert a tegnapi váratlan érzelmi földcsuszamlás teljesen kikészített; kifacsart, összetört, zavart állapotban indultam, és a futástól reméltem valami kis nyugalmat és egyensúlyt, amiben megkapaszkodhatok. Ez sikerült, alig 3 óra alatt újra összeraktam magam a nulláról, mint egy kibaszott Rubik kockát. Kiderült közben, hogy a Trabant karosszériában BMW motor dübörög, energiaszintem elhasználhatatlan. 20 után is azt éreztem, hogy ha véletlenül belefutok egy helyi death metal banda kocertjébe, akkor irány az első sor.
Bőgicséltem is közben cseppet, de ugye a sóval és vízzel illik takarékoskodni hosszabb edzések közben.
Az 5.39-es ezrek 30-on önmagukért beszélnek, pláne hogy vagy 8 km-en a jég is bosszantott, csak lassan tudtam tipegni, improvizálni is kellett emiatt az útvonalat. Ez ha jól számolok, 4 órán belüli maratoni tempó jéggel és 300 szinttel megspékelve.
Az új alsógatyám dörzsi tesztje is megvolt, az eredmény várakozáson felüli. 🙂
30.6 km 2.52
SZÁMLÁLÓ 24390 km
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése