2019. február 21., csütörtök

Igelboda, 5.13

Fél 3-kor ébredtem, így bőven volt időm átgondolni, mit vegyek fel futáshoz... Tettem még pár szánalmas kísérletet az alvásra, mindegyik után még fáradtabb és nyúzottabb lettem. Ehhez képest a mozgás valóságos felüdülést jelentett, úgy éreztem, most pihenem ki azt, amit éjjel nem sikerült. A korai ébredésnek köszönhetően már negyed 6-kor kint voltam a pályán.
Nem hajtottam, a jutalom 5.18-as ezrek 140-es pulzus alatt. Kapkodom a fejem, milyen haladások vannak...
Hogy ne legyen minden jó, tegnap délután ismét jelentkezett a farokcsontig hatoló reumás fájdalom, amitől ülni, felállni és zoknit venni szinte egyáltalán nem tudok. A futásban nem zavart még, annyira mélyen van, de valami ilyesmi miatt kellett legutóbb lemondanom a keszthelyi versenyt, mielőtt kivándoroltunk. Meglátjuk.
Időjárás: Komolyan aggódom, mi lesz itt tavasszal... Bő egy hét után ismét -3-ban indultam ma, otthonosnak és fincsinek éreztem.

9.1 km 0.48

SZÁMLÁLÓ 24355 km

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése