No, most már el merem árulni, mit terveztem a tegnapi bemelegítés után: egy jó kis szokásos hétvégi hosszú futást. Most nem akartam 30-at menni, nem szeretném széthajtani magam, mint már oly sokszor. Most inkább ezt a hibát elkerülném, így mára egy szolid hegyi félmaratont terveztem. Szerencsére a tegnapi focit csak elvétve éreztem, abszolút nem zavart futás közben, sőt kifejezetten jó volt, hogy kicsit átmozgatott és felpezsdített.
Csodálatos idő volt, kizöldült minden ezen a héten. Kissé még fáztam is, pedig sütött a nap - csak a komolyabb emelkedőkön vettem le a pólómat. Az erdei kisállatok nyomban szétszaladtak.
Jól ment, nem hajtottam szét magam, de talán mintha eggyel gyorsabban futnék már - nem tudom, mert órát továbbra sem vagyok hajlandó magammal vinni. Jól van ez így, nem stresszelem magam, és talán jobban esik ettől a futás, mint bármikor eddig. Lelkesebb már biztos voltam régen (nem mintha baj lenne ezzel mostanában, de régebben tényleg csak ennek éltem évekig), de most pusztán élvezetből futok már hónapok óta, és ezt szeretném megőrizni. A mai is igazi örömfutás volt. Jól is voltam, a hűvös miatt nem is izzadtam szét magam, és a térdem se mondta, hogy ennyit és ne tovább - úgyhogy a végén még rá is húztam 3 km-t, így 24-gyel szolgálhatok nektek. 21-nél kicsit elfáradtam, meg 1-2 kalória is jól jött volna, de nem volt szétesés, befejeztem biztosan az edzést.
Azért ebben az időben csoda lett volna a Gerecse 50-es, kicsit sajnálom. Talán majd jövőre.
A mai kis tréninggel tehát a
SZÁMLÁLÓ 428 km
-re nőtt.
Két kérdés aneronnak: Mit csinálsz júni 27.-én? :) És ápr. 30-án?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése