Túl vagyok a kaja-fürdés-hajmosás soron, most már le merek ülni beszámolót írni. Nem tudom, milyen hosszú lesz, mert nagyon szar itt ülni a gép előtt, fáj mindenem. Kissé kihajtottam magam ugyanis.
Lefelé szerencsére nem volt hosszú az út; csak megint egy pörgős kalauz, bizikliiszonyban szenvedő nyanyák(ok), és saját hülye poénok nyújtották kissé a vonatutat. Például mikor a kalauz nekiment a biciklinek: "Hö! A kaller kapott egy sallert... " stb.
Mikor leértünk, az első pillanatban levágtuk, hogy méterre onnan van a rajt, ahol Anathema után megálltunk éjjel fürcsizni. David pont ott parkolt, ahol a cél volt! Ezt jó jelnek tekintettük. Nagy hangulata volt a készülődésnek, engem leginkább egy triatlon verseny előtti hangulatra emlékeztetett, nem csak a vízpart miatt. Végül is elég kemény dologra készültek elég sokan; durva arcokat láttunk, maratonos pólók mindenkin, dupla Ironman finisher póló, stb. Ez nem azt jelenti, hogy gyorsak voltak, csak nagyon-nagyon rutinosak, ez látszott. Régi ismerőssel is összefutottam, pár éve szoptunk együtt nagyot a Kinizsin. Volt egy órácskánk készülődni, az pont jó volt.
A rajtnál összeverődött vagy 400 ember. Ez ahhoz képest, hogy ingyenes, teljesen amatőr verseny volt, elképesztő szám. Zavarba is ejtettük az autósokat az első pár kilométeren, csak úgy hömpölygött a tömeg - útlezárásra nem tellett. De szerencsére messze mi voltunk az erősebbek!
Lassan, óvatosan kezdtem, mert már a rajtnál úgy 22 fok és tűző nap volt, amitől féltem kissé. Fogytak a kilométerek, én csak nézelődtem, és igyekeztem nem elfutni. Az útvonal, a táj csodálatos volt, és változatos; kisebb emelkedők gondoskodtak arról, nehogy elunjuk magunkat. David az elején elhúzott, mint atom; még a távolban néha láttam, de csak a saját kis tempómat figyeltem, és igyekeztem nem gondolni a 28-as számra, és arra, hogy utoljára vagy másfél éve futottam ennyit.
Irtózatosan élveztem az elejét. Megfogott a verseny hangulata, örültem, hogy mozoghatok, és ennyi hülyét láthatok magam körül. Eufórikus érzés volt. Mint egy hosszú vándorcirkusz, úgy nyúlt el a mezőny; mellettük biciklisták, frissítő autók, karneváli hangulat. Úgy 15 körül lehetett, hogy eszembe jutott, hogy még elég sok van hátra, és kis éhséget-gyengeséget kezdtem érezni. Szerencsére 17 körül hozzájutottam egy pohár kólához, ami nagyon jól esett, kicsit ettem is, és elmúlt ez az érzés. Jó volt tudni, hogy valahol előttem M és David is zúznak, hol futva, hol biciklin.
Közben kezdett ám kurva meleg lenni. Szerencsére a pólómtól sikerült hamar megszabadulni - a nézők legnagyobb derültségére. :) Úgy a hőmérséklet már nem zavart, csak a nap, az kemény volt. Persze sikerült leégnem rendesen.
20-nál beértem M-et, én örültem hogy láthatom, de reméltem, nem zavarom meg. Klassz volt, hogy egy pár percig megint együtt volt a csapat! Gyorsan be is dobtam az Isostar-omat, és futottam tovább. Úgy éreztem, lassan el kellene fáradnom.
De nem tettem. Igen furcsa érzés volt, és nem tudatos döntés eredménye: 20-tól fokozatosan növeltem a tempót, nem egy, hanem két fokozattal feljebb kapcsoltam, és élénk karmunkával, hosszú lépésekkel (már ami tőlem telik) elkezdtem tempót futni. Hihetetlen volt. Az utolsó kilométereken vagy 20-30 embert hagytam állva, teljesen lendületesen lezúztam, ami még hátra volt. Nem számolgattam a kilométereket, se az időt, nem érdekelt, mennyi van hátra, csak rettenetesen élveztem a futást, a versenyt, mindent. Ezekért a percekért érdemes egyáltalán futni! Semmi gondom nem volt, szépen befutottam, és már mentem is lekapni a többiek befutóját. És még azóta is csodálkozom magamon.
Elegánsan érkezett be mindenki, emelt fővel, erőteljesen. Utána irány a tó; hát nem volt meleg, de a szélén még egész kellemes volt, jól esett az is. Hazafelé tömegnyomor, de mi az nekünk egy tókerülés után???
Mérleg: a lábam nem tört fel; a gatya nem dörzsölt ki (!); a 2 óra harmincvalahány perccel maximálisan elégedett vagyok; és úgy az egész futásra magas pontszámot adnék, sokkal többet nem hozhattam volna ki magamból.
Jövőre ha lesz, megyünk megint!
Szép volt, fiúk-lányok!
Büszkén növelem a számlálót az eddigi legnagyobb adaggal!
SZÁMLÁLÓ 258 km
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése