az "edzés":
Mivel csak a 8:40-es Volánbuszt céloztuk meg Kelenföldön, volt még tegnap időnk meginni pár üveg bort baráti társaságban, így aztán reggel szépen felkeltünk és pár perccel buszindulás előtt már jeggyel a kezünkben izgulunk, hogy vajon a "Sóskúti" busszal elérünk-e oda? A hajnali eső és a nagy felhők közben szakadozni kezdtek, ami a futás CROSS jellege miatt nem volt annyira rossz hír. Mivel foggalmunk nem volt, hogy hol kell leszállni, kerestük a nagy viaduktot, azt csak nem lehet eltéveszteni. A buszról két futó alkatu ember támolygott még le, szóval már éreztük, hogy jóhelyen járunk. Aztán, mivel jó korán odaértünk (bő 2 óránk volt a rajtig) konstatáltuk azt a tényt, hogy DrF most nincs itt, így kicsit kevés is volt a kajánk, mert nem volt kitől lenyúlni. A nevezők nagy része autós volt, pedig Daviddal meg is állpítottuk, hogy inkább a hegylakó fajta futók ezek, akikből a végére csak egy maradhat! Legtöbbjük jól ismerte egymást, így mi a "kívülállók" magányosan ültünk a napon.
verseny:
Korábban rajtolt a rövidtáv (5,8), hogy aki akar még a hosszun IS tudjon indulni. Mire mi rajtoltunk szép "tömeg" verődött össze, az erőviszonyokat nem volt nehéz felmérni, tudtuk hogy erős mezőny lesz és tényleg az is volt. Ennek a hatása inkább csak az első lankásabb emelkedőn derült ki, ahol az élboly kicsit ellépett. Aztán jött az első un. "sírató fal", ez egy olyan emelkedő szakasz volt, ahol (igaz nem hosszan) olyan meredéllyel találtuk szembe magunkat, hogy szinte lehetetlen volt futást imitáló mozgást végezni rajta. Utána 7,5 km-ig hullámvasút jött. Gyönyörű erdei egysávos gyalogösvényeken mehettünk, rövid bitumenes országúton, nyomvájús szekér úton, gyönyörű kilátás nyílt az egész környékre, Biatorbágyra, Etyekre. Próbáltam közben erre is figyelni, meg az elsuhanó fákra, mesebeli ösvényekre. Persze néhol kijutott még csúnyaságból is, szemét domb egy elágazásban, majd mire felnéztem fal tornyosúlt előttünk... meredek és HOSSZÚ. A felfelékhez nem voltam szokva, mikor felértem kellett még pár perc, mire újra rendes ritmust produkálhattam. Rendezőkkel jól voltak biztosítva az elágzások és jól volt szalagozva, így eljutottunk az utlsó 2 km-hez is, ami már szinte csak lejtő volt. Volt itt még egy félig szakadékos oldalú ösvény, ami az adrenalin is megemelhette. A versenytársak közül kettőt értem be, akiket nem akartam leelőzni, csak a végén (egyinek Nike Run-os technikai polója volt, az ilyeneket muszáj otthagyni!!!) de kb 4-nél már elhagytam őket, utána már csak egy nagyon rutinos Crossfutó fiatal hátát láttam egészen 9-ig. Onnan már csak bekellett futni, 46:06-al végződött ez a 10,5, ami persze nem a legjobb idő, de meglepetésemre 40 percen belül senki nem volt, olyan 10-12.-ként érhettem be, amiért meg is dícsért a főszervező (a gyors idegennek képzelhetett).
hazafele:
nem volt busz, így kb 0,5 perces stoppolásunk eredményeképpen egy magányos (ugye, h hegylakó?) futó, másik Daviddal és másik 2 futóval együtt, elhozott minket BP-re.
SZÁMLÁLÓ 438,5 km
DrF látom te nem kispályázol :) időt én sem szoktam nézni, nem érdemes azon izgulni, az emelkedőkön pl megelégedtem volna egy 50 perces befutóval, a lejtőkön meg azért a 45-re hajtottam, de alapvetően teljesen egyetértek... ez csak szórakozás! hajrá-hajrá! Vivicittások is! :)
mi lesz június 27?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése